A 28 év nem az az életkor, amikor egy futballista vissza szokott vonulni, hacsak egészségügyi gond nem kényszeríti rá. Lázár Pál ennyi idős volt, amikor januárban úgy döntött, ennyi volt; hat válogatott és 155 magyar bajnoki mérkőzéssel a háta mögött befejezi a játékot, nem kis megrökönyödést keltve akkori klubjánál, Diósgyőrben. Később adott egy interjút a Nemzeti Sportnak, amelyben elmondta, vállalkozásba kezdett, új célok fogalmazódtak meg benne, és ami ennél is fontosabb, nem részletezett családi okok is háttérbe szorították a gondolataiban a futballt. „Elmondtam Benczés Miklós sportigazgatónak és Horváth Ferencnek, az akkori vezetőedzőnek a döntésemet – meglepődtek, de korrektül elfogadták. A csapattársaim csak néztek, amikor Horváth Ferenccel összeölelkeztünk, és elbúcsúztunk egymástól. Azt hitték, megbetegedtem.
Azóta eltelt csaknem fél év. Az említett nyilatkozatból úgy tűnt, a válogatott labdarúgó nem is tervezi a visszatérést, inkább az egészséges életmóddal kapcsolatos vállalkozására összpontosít, és már nem is érdekli a futball. Aztán pénteken megjelent a Mezőkövesd edzésén, utána pedig megállapodott a klub vezetőivel, és szerződést kötött velük.
„Nem mondtam ki, hogy sohasem térek vissza, de nagy esély volt rá, amikor meghoztam a januári döntésemet. Nem zártam ki végleg annak a lehetőségét, hogy újra futballozni fogok, és áprilisban már kezdett foglalkoztatni a gondolat. A visszavonulásom valódi okairól akkor sem akartam beszélni, és ez azóta sem változott. Legyen elég annyi, hogy az életem úgy alakult, nem tudtam százszázalékosan összpontosítani a játékra, márpedig úgy nem lehettem profi futballista” – mondta lapunknak Lázár Pál.
Valamiből meg kell élni, és mert egy ideje már szinte rögeszméje volt az egészséges táplálkozás, ezzel kapcsolatos üzleti vállalkozásba kezdett. Tudta, hogy kockáztat, hiszen a labdarúgók nem rossz, és ma már biztos jövedelmét a bizonytalanra váltotta fel, miközben el kellett tartania a családját, a hároméves kisfiát és a ma már csaknem egyesztendős kislányát.
„Belevágtam, és ha nem is gyorsan, de halad előre a vállalkozás. Pontos terveim vannak róla, remélem, meg is valósulnak. Nekem nagyon fontos, hogy a gyermekeim egészségesen nőjenek fel, és ebben kulcsszerepet játszik a táplálkozás.” Erre indult el, ám közben folyamatosan és sokat edzett. Futott, erősített, és részt vett egy fővárosi konditerem speciális programjában, amely kimondottan a sportolókat segíti, ott találkozott más futballistákkal, de még válogatott vízilabdázókkal is. Olykor lejárt egy pályára, ahol egyedül labdázott: beadott, csiszolta a technikáját, kapura rúgott. Előbb talán tudat alatt, majd mint említette, áprilistól már tudatosan készült a visszatérésre.
„Mezőkövesdről érkezett először konkrét és megfelelő ajánlat. Néhányan mondták, várjak még, lesz más, de fontos volt, hogy minél korábban megkezdhessem a felkészülést egy csapattal, hiszen július közepén megkezdődik a bajnokság, a visszazökkenéshez pedig idő kell. Nagyon élveztem az első edzést pénteken, végre társakkal játszhattam, passzolhattam, volt kit kicselezni, az erőnlétemmel nincs baj, ezért is tudtunk pillanatok alatt megállapodni. Van bennem éhség az igazi futballra, a meccsekre, ezért nagyon várom már a bajnoki rajtot. Januárban nem dönthettem másként, de most nagyon jó visszatérni.”