A történelemben most fordult elő másodszor 1921 után, hogy egy füst alatt két városnak adományozták az olimpiarendezés jogát – először 1921-ben fordult elő ilyesmi, akkor is Párizs volt az egyik kedvezményezett, Amszterdam a másik.
Ha úgy vesszük, a limai kongresszusi központban tartott választás puszta formaság volt, a kártyákat előre leosztották, hiszen már júliusban megállapodott a két város, hogy – egyéb jelentkező híján, mivel a további négy pályázó, Boston, Hamburg, Róma, végül Budapest egymás után visszalépett – elosztják egymás között a hét, illetve a tizenegy év múlva esedékes nyári olimpia házigazdai jogát.
Ami Los Angelest illeti, a tegnapi döntéssel egyidejűleg megkezdődött az a pénzgyűjtő kampány, amelynek során ötmilliárd dollárt (1280 milliárd forint) kell „összekalapozni”, hiszen az Egyesült Államok kormánya nem támogatja anyagilag a rendezést – ahogy 1984-ben sem tette.
(Lábjegyzet: az Egyesült Államoknak halvány esélye van a 2026-os téli olimpia megrendezésére is.) Természetesen megannyi létesítmény, stadion már megvan, mint ahogy Párizs képviselői is azzal büszkélkedtek a prezentáció során, hogy „95 százalékban” készen áll a város a rendezésre.
Ami azt illeti, ütős csapatokkal vonultak fel a városok: a párizsi küldöttségben ott volt Anne Hidalgo főpolgármester mellett Laure Flessel sportminiszter, a kétszeres olimpiai bajnok párbajtőröző legenda és a háromszoros ötkarikás első vadvízi kenus Tony Estanguet, míg Los Angeles ügyét – többek között – Janet Evans négyszeres olimpiai bajnok úszónő és Allyson Felix ugyancsak négyszeres aranyérmes atlétanő képviselte.
Ezek után senkit sem lepett meg, hogy a NOB egyhangú szavazással Párizsnak ítélte a 2024-es, Los Angelesnek a 2028-as játékok rendezési jogát, a döntést Thomas Bach elnök közölte a két polgármesterrel, Anne Hidalgóval és Eric Garcettivel.
A legközelebbi szabad dátum 2032, idő bőven van az erőgyűjtéshez…