A szlalomszakágat nem számítva négy évvel ezelőtt a magyar kajak-kenu csapat végzett az éremtábla első helyén három arany-, két ezüst- és egy bronzéremmel. A londoni szereplés felülmúlta a várakozásokat, hiszen gyakran feledésbe merülő körülményként a tizenkét olimpiai szám közül a mieink csak nyolcban álltak rajthoz; kihagyták, illetve nem szereztek kvótát a férfi K-1 1000 és K-2 200, valamint a C-1 200 és C-2 1000 méteres futamokra. Igaz viszont, hogy Dudás Miklós (K-1 200) kivételével valamennyien éremesélyesként álltak rajthoz, s Vajda Attilát leszámítva (aki címvédőként csak hatodik lett C-1 1000-en) ennek az igénynek meg is feleltek.
Négy év alatt alaposan átalakult a csapat, csupán négy hölgy, Janics Natasa, Szabó Gabriella, Kozák Danuta és a női négyesbe háttéralku eredményeként bekerült Fazekas Krisztina jelent állandóságot. Igaz, egyben ők adják a válogatott gerincét. Janics egy számban, K-1 200-on vívta ki az indulás jogát, s csak korábbi érdemeire tekintettel sorolhatjuk az éremesélyesek közé.
A fiatal Lucz Dóra itthon kemény próba elé állította, a duisburgi világkupán pedig csupán hatodikként ért célba. Ám ha háromszoros olimpiai bajnokunk jó napot fog ki, akkor felférhet a dobogóra; a győzelemre azonban nagyon kevés az esélye, Lisa Carrington kiemelkedik a mezőnyből. Egészen a duisburgi regattáig ugyanezt mondhattuk volna a női ötszáz méterről is, hiszen a tavalyi világbajnokságon az új-zélandi klasszis nagy fölénnyel előzte meg Kárász Annát, aki akkor itthon jobb volt Kozáknál. Májusban azonban Kozák Danuta letette, avagy leporolta a névjegyét, Carringtont és a Pekingben első Inna Oszipenko-Radomskát is alaposan megverte.
Kozák három számban, egyesben, kettesben és négyesben is indul, ami kockázatosnak tűnik – 2008-ban Kovács Katalin nehezen viselte ezt a terhet –, ám a kajak-kenus versenyek megváltozott lebonyolítása ezt lehetővé teszi, egyik napon sem kell két különböző egységgel vízre szállnia. Párosban Szabó Gabriellával a teljes magyar riói csapat legnagyobb favoritjai, s a négyesnek is illene megvédenie a címét Kovács Katalin helyett ezúttal Csipes Tamarával a hajóban.
Férfi kajakosaink hazai válogatója, részben kiválasztása nagyon zaklatottan ment végbe. Kezdve azzal, hogy a sprinter Dudás Miklós áprilisban fennakadt a doppingellenőrzésen, majd július elején – már biztos riói indulóként, sőt esélyesként – ugyanígy járt Dombvári Bence. (E helyütt nem számít, hogy az ügye felettébb zavaros.) A helyére egyrészt a 19. életévét csak e nyáron beöltött Kopasz Bálint lépett elő, aki K-1 1000-en az Eb-n egyből bizonyított a bravúros harmadik helyével. Ez alapján Rióban is kell vele számolni, de már az szép eredmény lenne, ha bejutna a fináléba. Kettesben Hufnágel Tibor Dombvári híján Ceiner Benjáminnal készül – úgy, hogy a válogatón nem is álltak, állhattak rajthoz. Lehetetlen megtippelni, mire lehetnek képesek, ugyanez áll a négyesre is, amelynek legénysége Kugler Attilával és Somorácz Tamással teljes.
Kétszázon is borult az eredeti terv. Egyrészt Dudás már említett kiesésével, aminek Horváth Bence lett a haszonélvezője. Kis túlzással így ölébe hullott az egyes, ráadásul Dudás helyett kényszerből korábbi társával, Szomolányi Mátéval vágott neki a válogatóknak, s meglepetésre legyőzték a világbajnoki címvédő Tótka, Molnár duót. Horváthon nagy a teher, kész szerencse, hogy ő ezt cseppet sem így éli meg, laza figura, úgy készül az olimpiára, mint egy szürke, hétköznapi tréningre.
Kenuban ezer méteren szólóban Vasbányai Henrik idehaza megtörte Vajda Attila tizenkét éven át tartó egyeduralkodását. Ez egyben kötelezi a jó szereplésre. Kettesben ugyanő Mike Róberttel kipróbált egységet alkot, legalább az egyik számban illene dobogóra állnia. A sprinttávon Hajdu Jonathán pontosan tudja, milyen veszélyekkel jár a riói lapátolás: az előolimpia után, tavaly ősszel egy hónapig az intenzív osztályon kezelték. A kényszerű kihagyás után nehezen lendült bele, de az idő neki dolgozik.
Nyolc éremesélyes egységünk ezúttal is akad, ám a közelmúlt kínos esetei arra intenek, véletlenül se igyunk előre a medve bőrére. A dopping a kajak-kenut is behálózta az elmúlt évtizedben, a román kenusokat és a fehérorosz férfiakat például testületileg kizárták az olimpiáról, s több orosz versenyzőt is száműztek. Nincs az a fényesen csillogó érem, amelynek kedvéért ezt a szégyent érdemes lenne kockáztatni.
Riói magyar kajak-kenusok. Férfiak. K-1 1000 m: Kopasz Bálint; K-2 1000 m: Hufnágel Tibor, Ceiner Benjámin; K-4 1000 m: Hufnágel, Ceiner, Kugler Attila, Somorácz Tamás; K-1 200 m: Horváth Bence; K-2 200 m: Horváth, Szomolányi Máté; C-1 200 m: Hajdu Jonatán; C-1 1000 m: Vasbányai Henrik; C-2 1000 m: Vasbányai, Mike Róbert. Nők. K-1 500 m: Kozák Danuta; K-2 500 m: Szabó Gabriella, Kozák; K-4 500 m: Szabó Gabriella, Kozák, Csipes Tamara, Fazekas Krisztina; K-1 200 m: Janics Natasa.