Mi sem jelzi pontosabban a Veszprém erejét, mint az, hogy a BL-nyitányon döntetlent ért el a Bundesliga jelenlegi első helyezettjének vendégeként, mégsem felhőtlen az örömünk. Annyiban nem is lehet az, hogy a – Mikler bravúrjaira is alapozva – remekül védekező gárda a szünetbeli 13-10 után a 40. percben már 18-12-re vezetett, de ahogyan az első negyven, úgy a második húsz percben is tizenkét gót kapott. Az utolsó percben, 22-24-ről ráadásul kettőt, így szerzett-vesztett végül egy pontot. Mert azért szerzett is, hiszen Mikler mellett Nagy László, Ilics és Palmarsson remeklése is kellett e döntetlenhez. A 2014-es BL-győztes a tavalyi BL-rajton 39-32-vel söpörte el a Paris SG-t, ez is mutatja, nem kis érdem volt 24 gólon tartani, különösen 16 perc emberhátránnyal terhelten.
Xavi Sabaté vezetőedző is okkal méltatta fiait: „Nagyon jól játszottuk, habár néhány poszton csupán egy játékosunk volt ma. Az első félidőben kiválóan védekeztünk, Mikler pedig fantasztikusan védett, a második félidőben is folytattuk ezt a játékot, de úgy érzem, elfogyott kissé az erőnk, a Flensburg pedig remekül és keményen harcolva ezt kihasználta, bebizonyítva, miért is vezeti jelenleg a Bundesligát. Szomorú vagyok, hogy a végén nem sikerült nyerni, de amiatt mindenképpen büszkeség tölt el, hogy a Final4-ba jutás egyik nagy esélyesének otthonában ilyen jól játszottunk.”
A Mol-Pick Szeged tavasszal német riválissal fejezte be BL-szereplését, és így is kezdte. Fél éve, a Kiellel szemben 65-62-es összesítéssel elveszített nyolcaddöntő nem kis részben azon múlott, hogy a csongrádiak 120 perc alatt tizenhárom büntetőből csupán hatot értékesítettek. Vasárnap, a Rhein-Neckar Löwent fogadva is két rontott hetessel nyitottak, emellett két üres kapus akciót is elpackáztak, az 5-9-es részeredmény nem sok jóval biztatott. Ám onnan az új horvát kapus, Sego bravúrjaival és pontosabb befejezésekkel 11-10-re fordítottak, féltávnál 13-12-es előnybe kerültek.
A meccsnek a szegedi keret szokásos és gyökeres átalakítása miatt volt némi ismerkedési délután jellege – a BL azért más szint, mint a hazai NB I –, és az ilyen típusú rendezvények egyik jellemzője, hogy mindenki a legjobb formáját akarja mutatni. Különösen igaz volt ez Marin Segóra, akit májusban, Kölnben, a BL-döntőben még a Kielce hálója előtt láttunk – ezúttal egészen más szemszögből néztük. Ő olykor a tökéletes határát súrolta, a végjáték bezzeg nem, mert az egy nappal korábbi, flensburgi módi szerint alakult. A németek az utolsó pillanatokban egyenlítettek, ami bosszantó, de a 28-28 sem megvetendő a Bundesliga bajnokával szemben.
Ellentétes félidők
A női NB I szombati rangadóján a Győri Audi ETO simán, 28-19-re verte az FTC-Rail Cargo Hungariát. Az első félidőben ennek jele sem látszott, a Fradi 13-12-re vezetett, szünet után azonban mindössze hat gólt engedélyezett neki az ETO jelentősen feljavult védekezése. Mivel rájátszás nélkül, az alapszakaszban dől el a bajnoki cím sorsa, a két pont mellett a kilencgólos különbség is sokat érhet a Győrnek, bár a második forduló után természetesen roppant korai lenne végeredményt hirdetni.