– Sportágunk komoly hagyományokra tekint vissza hazánkban, az infrastrukturális feltételek azonban a közelmúltig jelentős hiányosságokat mutattak – kezdte az elnök. – Ilyen körülmények között nem szabad kiemelkedő eredményt elvárni a műugróinktól. Amikor átvettem a szövetség irányítását, az első és legfontosabb feladatomnak az infrastrukturális feltételek megteremtését tartottam. Konkrétan: szükség volt egy fedett toronyra. A gyerekek nyáron, amíg jó idő volt, fejlődhettek a nyitott toronynál, majd az ősz beköszöntével a szülők elvitték őket a folyamatos megfázás miatt, vagyis a téli gyakorlásra nem voltak meg a feltételek. Persze voltak és vannak eredményes ugróink, ezen a ponton a háromszoros Eb-bronzérmes szinkronugró kettősünket, Kormos Villőt és Gondos Flórát említeném.
– Már elnézést, de az elsőnél magam is jelen voltam a bonni Eb-n, összesen hárman indultak…
– Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy Európában összesen hárman jutottak el arra a szintre, hogy egyáltalán vállalják a versengést. Nekünk az a feladatunk, hogy megfelelő körülményeket biztosítsunk. Komoly eredménynek tartom, hogy a Margitszigeten létrejött az úgynevezett buborék, amely egyfajta mobil borítást jelent az ugrótorony felett. Ez tulajdonképpen hungarikum, mert ezt az eljárást sehol máshol nem alkalmazzák, a győri Graboplan fejlesztette ki.
A másik vívmány a Duna Aréna, amelyben lehetőség van a mű- és toronyugrásra, nemzetközi versenyek rendezésére is egész éven át. És tervbe vettük egy befedhető, termálvizes ugrómedence kialakítását Gödön, ezt a szövetség fogja működtetni.
– Felmerült a műugró-társadalom részéről az igény főállású szövetségi kapitány szerződtetésére.
– A szövetség szervezetéhez csak versenymentes időszakban szeretnénk hozzányúlni. Ennek most jön el az ideje, mert a vb előtt nem akartunk kapkodni, fiatal versenyzőinknek – Bóta Botondnak és Ligárt Ábelnek – lehetőséget kellett biztosítani a tapasztalatszerzésre. A szövetség elnöksége egy hónapon belül tárgyal a sportág fejlődési ciklusának megfelelően a 10-12 éves stratégiájáról. Először tehát elkészítünk egy stratégiát, ahhoz keresünk majd edzőket, és nem fordítva.
– Milyen következtetésekre jutottak a vb utáni szakmai elemzésben?
– Az elnökségi ülés során elemezzük a világbajnokság tapasztalatait. Nagyon fontosnak tartom, hogy sportolóink tapasztalatokat szereztek, szokták a nagy verseny légkörét, megmérették magukat a világ harmadik legnézettebb sporteseményén. Büszkék vagyunk arra, hogy a masters-vb-n számos aranyérmet szereztek veteránjaink. A világbajnokság nagy siker volt, külön kiemelem Kelemen Ildikót, aki fő szerepet vállalt a szervezésben. Tény, hogy sohasem kapott ennyi támogatást műszaki fejlesztésre a magyar műugrás, mint jelenleg, ennek megfelelően át kell szervezni, professzionálissá kell tenni a sportágat. Új időszámítás kezdődik. Szeretnénk a külföldi szaktudás adaptálásával is erősíteni a sportágat. Tárgyalunk a Testnevelési Egyetemmel edzőképzésről, szeretnék egységesíteni az edző- és bíróképzést, továbbá jelentősen növelni a magyar és nemzetközi végzettséggel rendelkező edzők és bírók számát.
– Mi a következő lépés?
– A hosszú távú stratégia elkészítése az elsődleges cél, amihez minden további lépésünket igazíthatjuk. Jó szakmai munka, megfelelő szervezés és anyagi háttér mellett 10-12 éven belül kifejlődik a sportágnak néhány olyan egyénisége, aki húzóerőt jelenthet a fiataloknak. Rokon medencés sportágunk, az úszás sikereinek egyik záloga, hogy a gyerekek előtt olyan példaképek állnak, mint Hosszú Katinka, Gyurta Dániel vagy Cseh László, Darnyi Tamás. Célunk, hogy a magyar műugrásban is hasonló ikonikus élsportolók vonzzák majd a fiatalokat az ugrótornyokhoz.
Gyere haza, magyar!
Napokkal azok után, hogy a fenti interjút felvettük, jutott tudomásunkra: Ligárt Balázst, a holland műugró-válogatott szakvezetőjét a holland szövetség kirúgta állásából, jóllehet a németalföldi ugrók kiválóan szerepeltek a budapesti vb-n, és minden versenyző a legjobb véleménnyel volt a magyar szakember munkájáról. Ligárt – és felesége, Barta Nóra, az utóbbi évtizedek legjobb magyar műugrója – most jogi úton harcol az igazságtalan és a holland szövetség által meg nem indokolt döntés ellen. Sokáig fogalmuk sem volt Ligártéknak arról, honnan fúj a szél, de aztán leesett a tantusz. Az elbocsátó, ám cseppet sem szép üzenet azt követően érkezett meg, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette: határozatlan időre megszakítjuk a nagyköveti szintű kapcsolatot Hollandiával. Ligárték úgy érzik, a kormányzati szintről táplált magyarellenes hangulat következménye a felmondólevél, amelyet – ismételjük – semmilyen szakmai vagy egyéb indoklás nem kísért. Nos, a magyar kormánynak évek óta kinyilvánított szándéka a külföldön dolgozó honfitársaink hazacsábítása, ebbe a politikába kiválóan beleillene, ha a szövetség állást kínálna Ligártnak.