A 2006-os torinói téli olimpia előtt már benne volt a levegőben, hogy ugyan ezúttal is a korcsolyázóinktól várhatjuk a legtöbbet, de most először a rövid pályás gyorskorcsolyázóinktól. Hiába volt ott a küldöttségünkben a 2004-es budapesti műkorcsolya Eb-n aranyérmes Sebestyén Júlia, a leszúrt rittbergerek világában már elhúzni látszott tőlünk az élmezőny.
Short trackban ugyanakkor egyre inkább közeledtünk hozzá, már itt is beestek Eb-érmek, köszönhetően az elsősorban a vidéki központokból (Jászberény, Pécs, Szeged) indult munkának. Torinóban aztán 26 év után lett újra pontszerzőnk a téli olimpiákon, a 16 éves Knoch Viktor – aki ma válogatottunk doyenje – ötödik lett 1500 méteren, majd női 1500-on Huszár Erika negyedikként zárt. Vancouverben és Szocsiban ugyancsak odaértünk az ötödik-hatodik helyekre.
Phjongcshangban a nyolc számból pedig ötben éremesélyesek leszünk, mi több, a férfi 500, 1000 és 1500 méteren dupla az esélyünk. Liu Shaolin Sándor tavaly már világbajnok volt 500-on, Liu Shaoang idén 1000-en ezüstérmes lett a vb-n. Az idei világkupa-sorozatban a nagyobbik Liu fiú két aranyat és három ezüstöt, öccse két bronzot gyűjtött. Ám a csapat nem csak kétszemélyes: férfi és női váltónknak is van vb-ezüstje.
Ha a korábbi eredmények még nem is lépték át a hazai közvélemény ingerküszöbét, most már egyszerűen nem lehet nem figyelni versenyzőinkre.
Még ízlelgetünk kell, de nagyhatalom lettünk egy téli sportágban.