Eltűnt a budapesti nagy klubok zöme, egy-egy vidéki kisvárosban azonban a lokálpatriotizmus anyagi segítséggel is párosult. 1986–1987-ben a Körmend lett az első vidéki bajnokcsapat, a következő évben a Zalaegerszeg jött, és bár 1988–1989-ben a Csepel, illetve a Tungsram-Honvéd (1992–1993, 1993–1994), később Danone-Honvéd (1994–1995, 1996–1997) révén még akadtak pesti fellángolások, lassan húsz éve azonban a magyar vidék kibérelte a bajnoki dobogót, nem csak annak a tetejét.
De nem csak a csúcson volt nagy a baj, hosszú évek teltek el anélkül, hogy budapesti klub befért volna az NB I-be. Aztán a MAFC szép lassan feléledt poraiból, a Vasas fiatal szakosztálya pedig tavaly már olyan csapatot tudott kiállítani, amely feljutott az NB I-be. Ma 16 órakor pedig a Kánai úti Sport 11 csarnokban – az MLSZ-központ tőszomszédságában – húsz év után újra „tisztán” fővárosi mérkőzés lesz az NB I-ben a Vasas és a MAFC gárdái között.
Mészáros Zalán, a legutóbbi fővárosi bajnok, az 1997-es Danone-Honvéd 110-szeres válogatott erőssége az összekötő kapocs a veretes múlt és az ígéretes jelen között a Vasas szakosztály-igazgatójaként. Az egykori irányító úgy véli, a pasaréti bázissal és akadémiai hátországgal rendelkező piros-kékek – soraikban a rutinos, sokszoros válogatott hátvéd/bedobóval, Horváth Ákossal (képünkön), továbbá három amerikai légióssal – hamarosan az élvonal meghatározó csapatai közé emelkedhet a fiatal edző, Sárosi Bulcsú irányításával. A MAFC afféle one man show, a tulajdonos Garai Péter egyben a gárda edzője is. A műegyetemiek vezére az Alba Fehérvártól igazolt Kovács Ádám, aki a Bb1.hu szakportálnak azt nyilatkozta: győzni mennek a Kánai útra. (Azért ott rendezi a Vasas a hazai meccseit, és nem Pasaréten, mert az NB I szabályzata értelmében legalább 1000 nézőnek be kell férnie a csarnokba.)
Eddig még mindkét csapat nyeretlen – a Vasas kétszer, a MAFC háromszor játszott –, de ma délután ez az állapot bizonyosan változni fog.