Balogh Norbertet további két magyar fiatal követte Olaszországba, Nagy Ádám és Sallai Roland. Ritka dicsőség, hogy egyszerre három magyar szerepel az olasz élvonalban, mégis csak óvatos derűlátásra van okunk, mert nem tudhatjuk, mennyi játéklehetőséget kapnak. Nagy átigazolása a Ferencvárosból a Bolognába országos hír volt, amelynek árnyékában Sallai palermói szerződése szinte elsikkadt.
A Puskás Akadémiától elköszönt 19 éves támadó élete lehetősége előtt állt – Bernd Storcknak köszönhetően. Ha a szövetségi kapitány nem hívja be a válogatottba, s nem ad neki lehetőséget az Elefántcsontpart elleni Eb-felkészülési meccsen, aligha figyelnek fel a felcsútiak tehetségére, aki így az NB II helyett a Serie A-ban bizonyíthat. Hivatalosan kölcsönbe, sarkosan fogalmazva, egyéves próbajátékra érkezett Palermóba 300 ezer euró ellenében; ha az olasz klub jövő nyáron igényt tart rá, akkor 2,5 millió eurót kell leszurkolnia. Balogh Norbert példájából kiindulva nem lesz egyszerű dolga, az egykori debreceni csatár tavasszal négyszer csereként beállva összesen 49 perc játéklehetőséget kapott. Nagy Ádám választása kimondottan azért esett a Bolognára, mert a dicső hagyományokat ápolva a mai napig egyetemi központnak számító olasz városban rendszeres játéklehetőséggel ígértek neki „masters képzést”.
A 2016/17-es olasz bajnokságnak persze nem a Bologna és nem is a Palermo az esélyese, hanem mindenekelőtt természetesen a Juventus, amelynek a Napoli, a Roma és talán az Internazionale lehet a vetélytársa. A Juve kötötte a nyári piac két legnagyobb üzletét: 105 millióért eladta Pogbát a Manchester Unitednek, s 90 millióért megvette Higuaínt a Napolitól – mintha kötelező lett volna azonnal felélni a főnyereményt (négy éve szinte ingyen szerezte meg a francia középpályást a Unitedtől, amely most rekordösszegért visszavásárolta). Tagadhatatlan, az argentin center mögött remek idény van, 36 találattal lett gólkirály, ám azt se feledjük, a Realnál három éve örültek annak, hogy sikerült túladni rajta. A Napoli sem spórolt, a Milik, Zielinski lengyel duóra 46 millió eurót áldozott.
A Roma nem tudta megtartani Pjanicsot, aki 32 millió fejében szintén a Juventusnál kötött ki, s ezt a veszteséget nehezen tudják a fővárosiak ellensúlyozni. Az Internazionalénál inkább a vezetőedző személyében bíznak, megköszönték Roberto Mancini munkáját, akinek a helyét Frank de Boer veszi át.
Spanyolországban Diego Simeone kegyét kellett elnyerni – az Atlético Madridnak. Az elvesztett BL-döntő után a távozását fontolgató argentin tréner alaposan megkérte a szerződéshosszabbítás árát. Igényként nem is elsősorban fizetésemelést, hanem a keret megerősítését fogalmazta meg. A meghatározó emberek közül senki sem távozott – pedig Griezmannt vitte volna fél Európa –, s két nagyágyú is érkezett: Nico Gaitán (a Benficától, 25 millióért) és Kévin Gameiro (Sevilla, 32 millió); különösen utóbbira fenték sokan a fogukat.
A Barcelona is alaposan bevásárolt – Umtiti (Lyon, 25 millió), Lucas Digne (PSG, 16,5 millió), André Gomes (Valencia, 35 millió) –, a veszteségi oldalon igazából csak Dani Alves (Juventus, ingyen) és Bartra (Dortmund, 8 millió) neve említésre érdemes.
A friss portugál Eb-győztes Gomessel kiegészülve a középpályán már-már túlkínálat mutatkozik, nem is meglepő, hogy többen arról cikkeztek, Rakitic a szíve szerint elhagyná a katalánokat. Mindenesetre árulkodó, hogy Iniesta és Neymar távollétében se nagyon fért be a kezdőbe a felkészülési meccseken.
Luis Enrique úgy fogalmazott: minden idők legerősebb kerete állt össze a nyáron Barcelonában. Ezzel persze terhet is rakott a maga és a játékosok vállára; a főpróba mindenesetre jól alakult, a spanyol szuperkupáért a Barca összesítésben 5-0-ra kiütötte a Sevillát, amely a trófea európai változatát is elbukta a Real Madriddal szemben. Abból ne vonjunk le messzemenő következtetést, hogy a királyi gárda csupán hosszabbításban, 3-2-re múlta felül az andalúziai együttest. Zinedine Zidane lényegében beérte Morata visszavásárlásával a Juventustól (30 millióért), inkább a csapategység elmélyítésében látja a fejlődés lehetőségét.
Szót érdemel még piaci esettanulmányként a Valencia, amelynek szingapúri milliárdos tulajdonosa, Peter Lim kétévnyi hiábavaló, 200 milliós költekezés után meghúzta a nadrágszíjat. A tavalyi 12. helyet így is illik felülmúlni. Kuriózumként pedig a Leganés, a Madrid elővárosában található kis csapat először szerepel az élvonalban.