A kacagtató színes hírt, hírecskét, miszerint az MSZP elnökségi ülésén leszavazták, hogy Fodor Gábor, a liberálisok elnöke befutó helyre kerüljön a közös listán, még hétfőn írta az ATV. A nevetgélés akkor sem hagyott alább, mikor a szocialisták kedden cáfolták az egészet, mondván, csak a szombati kongresszus dönt Fodor sorsáról.
(Még az sem biztos, beveszik-e őket az MSZP–Párbeszéd-szövetségbe, hisz akkor 10 helyett 15 százalékos küszöböt kell elérniük a parlamentbe kerüléshez. Megéri-e ekkorát kockáztatni…)
Akárhogy lesz is, jól jön ez a kis derültség ebben a nekivadult világban: Fodor Gábor újra mandátumra spekulál, hehe…
Jut eszembe, négy éve ilyenkor ugyanígy nevetgéltünk nagyjából ugyanezen – aztán mi történt? Jámbor hősünk az egymást kardélre hányó baloldal farvizén szép csendben beevezett, besunnyogott a Házba. Utóbb, amikor arról kérdezték, mit keres valójában a parlamentben, valami ilyesmit mondott: „Magyarországnak a jelenleginél több liberalizmusra van szüksége.”
Én ezt már akkor sem tudtam értelmezni. (Azóta sem.) Lehet-e még liberálisabb az az ország, ahol minden további nélkül, futószalagon alapíthat bárki liberalizmust hirdető pártot, mozgalmat, melegszervezetet, bármit? (Függetlenül attól, van-e irántuk kereslet – Kuncze-párt, Ungár-párt, Bokros-felekezet stb.) Még több liberális pártot? Minek? Az az egy is sok volt, amelyik húsz éven át szédítette, fosztogatta az országot…
Egyébként érdekes, hogy Fodort mekkora előszeretettel szerepelteti a sajtó. Talán mert vele sosincs probléma. Ideális interjúalany, nem hőzöng, nem csinál jeleneteket, visszafogottan, kerek mondatokban válaszol. Szitokszót még nem hallottam tőle, halkan, ünnepélyesen beszél, már-már szaval – más kérdés, hogy többnyire marhaságokat. Hogy akkor miért foglalkoznak vele?
(Most esett le a tantusz, én is ezt teszem…)