Már vasárnap este megtudhattuk, hogy nem mindenki örül az orosz államfő budapesti látogatásának. A Kossuth térre sereglett háborgók (50-80 főről írt a sajtó) például Putyin, haza! rigmussal jelezték, hogy nem értenek egyet Magyarország „putyinizálódásával”. (Bár a Lehet Más a Politika szervezte a megmozdulást, ezúttal senki sem bilincselte magát köztéri műtárgyakhoz – beérték a lebilincselő beszédekkel.)
Elsőként Vágó Gábor emelkedett szólásra – igaz, ő augusztus 20-án, a „függetlenség napján” már elmondta a magáét, de most megint… (A múltkori dzsemborin sem igazán hömpölygött a tömeg – talán százan követelték a sajtószabadságot. Ami állítólag nincs.) A kackiás bajszú politikus mostani riogatását vézna taps követte; egy ambiciózus tüntető szabályos időközönként beordított: „Orbán, menekülj!”. Felszólalt a szocialistából „kifüggetlenedett” képviselő Demeter Márta is, kerek perec kimondta: „A 2018-as rendszerváltás után fel fogjuk mondani a paksi szerződést!” Komor ígéretéhez jól passzolt a téren süvítő szélvihar.
„Ha lecsap ez a vihar, én akkor is itt fogok állni, és el fogom mondani a beszédemet – vette át a szót Szél Bernadett, a párt társelnöke. – Az LMP tíz éve itt van a politikában, és kész arra, hogy fenekestül felforgassa ezt az egész rendszert.” (Ezt többen tanúsíthatjuk.) Megtudtuk, Magyarország egy eszement időutazáson ment keresztül, ám az égvilágon semmi sem változott a rendszerváltás óta. Itt egy kis hatásszünetet tartott a heves széllel dacoló Bernadett, majd jött a rezümé: „Az LMP nem hajlandó elfogadni, hogy Orbán ugyanúgy lejattoljon antidemokratikus országok vezetőivel, ahogyan azt a régiek csinálták évtizedeken át.” Az eszelős ember közben újra beordított: „Orbán, menekülj!”
Végül ők távoztak. A szél (az igazi) tovább fújt.