Lilláról a magyar embernek elsőre Csokonai Vitéz Mihály jut az eszébe („Kedv, remények, Lillák…”), bár ha a mostani ütemben folytatódik Sárosdi Lilla sajtószerepelése, a művésznő hamarosan leelőzi a költő múzsáját. Minap a Független Hírügynökség készített interjút a jelenkor Lillájával és a férjével, a rendező Schilling Árpáddal. Mit mondjak, nem volt benne hexameter…
Sárosdi Lillát akkor kapta szárnyára a hírnév, amikor pár hete lerántotta a leplet a nemzet ünnepelt színházi rendezőjéről, Marton Laci bácsiról, aki állítólag évtizedekkel ezelőtt zaklatta őt. Azóta egyébként egyre több és több zaklatott hölgy jelentkezett hasonló „Marton-sztorikkal”, de lepipálni egyikük sem tudta a mi Lillánkat.
Schilling Árpád valahogy ügyesen ébren tartja párja történetét. Nemhiába rendező. Néhány napja az interneten kering egy érdekes videó (a Krétakör Lúzer című előadásának hatperces összeállítása), amelyen – hogyan is mondjam – nem ibolyát szed a művésznő… Az egyik snittben például a pucér Lilla két átlényegült fiatalember vesszejével babrál. (Ez az összeállítás „legveretesebb” része.)
Aztán ugye itt ez az interjú, amelyben a videó is szóba kerül: „Sajnos – panaszolja Lilla – egy részletet kiragadva a kontextusából az egész előadás nem érthető, csak arra alkalmas, hogy engem lejárassanak.” (Ez annyiban sántít, hogy a „kedvcsináló” videót ők vágták össze.) Más magyarázat is van: „A művészet szabad, ezek szakmai kérdések, nem szabad őket összekavarni a valósággal.”
A riporter szervilis zárókérdésére („Mit üzen azoknak, akik a videót arra használják fel, hogy szembeállítsák a zaklatásról szóló hírt a szabadossággal?”) a művésznő ekképp felelt: – Ugyanazt, amit a sorosozóknak, libsizőknek, migránsozóknak, minden demagógnak, minden aljas mismásolónak, minden cinikus relativizálónak: puszilják meg!
Hexametert ebben sem találtam, viszont rímelt a veretes részre…