A téma csak látszólag bagatell – kit ne bosszantott volna már fel logikátlanul kirakott vagy éppen ki nem rakott közlekedési tábla? Hát még, amikor megszegésére hivatkozva pénzbüntetést sóz nyakunkba a hatóság! Épp a közelmúltban olvashattunk ideillő esetről. Budai kerület lakói panaszolták, önkormányzatuk gátlástalanul büntet egy rosszul, de legalábbis vitathatón elhelyezett KRESZ-táblára hivatkozva – ötvenezer forintot szednek be a „szabálysértő” autósoktól.
Ráadásul a hatóság nem válaszol a panaszokra, a lakosok átkozódnak, a közlekedési szakember a fejét fogja – a hivatal meg kéjesen számolgatja a százmilliós pluszbevételt. Korábbi pátriámban másféle KRESZ-zűr volt. Bár hónapok óta elkészültek a Szilas-patak hídjának javításával, a félpályás útszűkítés jelzőlámpáit otthagyták. Egy hervadt munkagép is hátramaradt, mint valami kilőtt ötvenhatos orosz tank.
A fásult autósok egy idő után beletörődtek, megadón ásítoztak a lámpa előtti hosszú sorban, talán idővel még a szívükhöz is nőttek az elhajigált deszkák, ottfelejtett sóderkupacok. Afféle emlékhellyé, támponttá szelídült a táj. (Kétes dicsőségem: a hídról írt glosszám megjelenésének másnapján deszkástul, sóderostul, munkagépestül eltűnt minden, visszakaptuk a hadiút másik felét…)
Régi vesszőparipám a Dózsa György út bevezető szakasza a lebontott Puskás-stadionnál. A kilométeres, hatsávos aszfalt (szükség esetén – ha Ferihegy nem fogad – leszállópályaként is megállná a helyét) szinte ordít egy 70 kilométer/óra tábláért. De nem, itt is ötven a maximális megengedett. Naná, hogy mindenki túllépi! A mohó traffipax meg persze ott lapul sunyin.
Mi lesz itt a bíróságokon jövőre!