Vállon veregette a szocialistákat Karácsony Gergely, a Párbeszéd és az MSZP miniszterelnök-jelöltje a hét végén, amikor a pártja ötödik születésnapja alkalmából tartott taggyűlésen szólásra emelkedett. – Az MSZP óriási lépést tett, amikor legerősebb ellenzéki pártként nem csinált presztízskérdést abból, hogy elfogadja egy kisebb párt politikusát listavezetőként – mondta a mindig derűs politikus abban a reményben, hátha nincs az ünneplők közt olyan, aki nyomon követte volna az ő eddigi pályafutását.
Aki mégis követte, az most tétován vakarózik. Vagy anyázik.
Zugló polgármestere szinte minden baloldali pártot megjárt már a hazai palettán. Érdeklődő alkat. Ő kompromisszumkeresőnek definiálja magát. Más úgy fogalmaz, bármilyen eszmét képvisel, ha kell, az ellenkezőjét is. Az SZDSZ-ben kezdte, az LMP-ben folytatta, támogatta Bajnai Gordont, aztán hátat fordított az LMP-nek, közben 2014 végén bejelentette, kiszáll az országos politikából, ám tavaly ősszel rövid ideig összeborult az Együtt-felekezettel (Új Pólus), nem sokkal azután, hogy a kétségbeejtő Botkával is leparolázott…
Jelenleg a Párbeszédben kavar, miközben ugye az MSZP-nek is a miniszterelnök-jelöltje… (Persze Láriferi Demokratikus Koalíciójával is össze-összekacsint.) Azt se feledjük, hogy a napokban együttműködési megállapodást kötött a partizánszellemiségű Balpárttal meg az Európai Baloldal–Munkáspárt 2006 nevű, sifrírozott munkásőrszervezettel is.
Mi kell még a baloldali nyitottsághoz?
Karácsony miniszterelnök-jelölti szűzbeszédében természetesen Kánaán-elemek sorjáztak (mindenkinek járó alapjövedelem, bérek és nyugdíjak drasztikus emelése, kolbászkerítés stb.), a siker érdekében még saját nevét is kampányba állította: „Mindennap karácsony lesz! Hehe…”