Veretes Facebook-hirdetésben, nagy szavak kíséretében jelentette be minap Juhász Péter Együtt felekezete, hogy Kész Zoltánt, Veszprém jelenlegi „független” képviselőjét támogatja a 2018-as választásokon.
A méltató kísérőszöveg arról tájékoztat, hogy Kész már bizonyított, ugyanis „2014-ben az ő történelmi győzelmével sikerült megtörni a Fidesz kétharmadát” – ami persze finom csúsztatás („fél-Kész-információ”), ugyanis hősünk csak később, egy időközi választás nyomán surrant be a parlamentbe a Brüsszelbe távozó Navracsics Tibor helyére…
Talán időszerűbb lett volna arról írni, vajon megválasztása óta mivel múlatta idejét a kevély politikus. Ez nagy terjedelmet nem igényelt volna… Kész legemlékezetesebb fellépése az volt (épp a napokban), hogy – két másik hazafi, Kónya Péter és Szelényi Zsuzsanna társaságában – nemmel szavazott az Országgyűlésben a Czeglédy-ügy károsultjainak kártalanítására. Hozta magát. Vagy idézni lehetett volna Veszprém polgármesterét, aki nemrégiben arra kérte a honatyát, „inkább ne csináljon semmit; ha már használni nem tud a városnak, legalább ne ártson”.
A lényeg mindenesetre az, hogy immár támogató áll Kész Zoltán mögött, még ha az a füttyös Juhász-féle Együtt is. Szerintem jól megértik majd egymást. (Előzőleg – bár kínálta magát megállás nélkül – egyetlen párt vagy civil szervezet sem kereste meg a „történelmi győztest”. Csak tudnám, miért…)
Nem sokkal a kézfogó előtt a független ember jótékonysági rendezvényre hívta Veszprémbe Juhász Pétert: fussanak együtt a veszprémi kórházért. A tervek szerint a jótékony szaladgálást politikai eszmecsere követte volna, csakhogy érdeklődők híján mindössze egy szolid büfélátogatás lett az egészből.
Ezek után adódik a kérdés: megérdemli-e Veszprém Kész Zoltánt? (Juhászék megérdemlik. Sőt úgy kell nekik!)