Azt javasolja Franziska (Ska) Keller az egyik német újságban, hogy a magányos, elanyátlanodott szír menekültek problémájára az lenne az igazi gyógyír, ha teljes szír falvakat telepítenének át Kelet-Európába, nem pedig így, egyenként szortírozva szét szegényeket mindenfelé. (Utóbb a falvakat „csoportokra” szelídítette.)
Bebizonyosodott ugyanis, hogy az emberek szívesebben mennek oda, ahol együtt élhetnek saját honfitársaikkal. Nem mondtam még, hogy Franziska (Ska) Keller nem akárki, Brüsszelben ő vezeti az agilis zöldfrakciót, ráadásul a végzettsége is kapcsolódik a témához, iszlámmal (és judaisztikával) foglalkozott az egyetemen, emellett pártjában és az EP-ben is a migráció a szakterülete.
Hogy az ötlethez mit szólnak az érintett kelet-európaiak, azzal ne foglalkozzunk, magyarázza Franciska asszony, nem is kívánja őket előzően megkérdezni – csak odavinné hozzájuk a komplett szír falvakat, oszt’ jó napot!
Nekem viszont lenne Frau Kellerhez egy kérdésem: saját kútfőből tetszik ilyen kreatívnak lenni, vagy megelőzte az ötletet valami tanfolyam a hülyeiskolában? Ja, értem. Ez most egy társadalmi kísérlet, és majd utólag, apránként fogják elmondani a helyieknek, mennyire jó ez nekik.
Mi itt, Kelet-Európában átéltünk már egy hosszabb emberkísérletet a közelmúltban – igaz, nem a zöldek, hanem a vörösök kísérletezgettek –, mindenesetre a végén elzavartuk őket. (Azóta még vörösebbek lettek. Néhányan „bezöldültek”.)
Elképzelem, amint Franciska főasszony szólásra emelkedik majd a nagy brüsszeli plénum előtt, és idvezülten előterjeszti: ne egyénenként, hanem mindjárt falvastul telepítsük Kelet-Európába a szír migránsokat, így kevesebb velük a macera.
Ha a legendás uborkagörbületi paragrafust vesszük alapul, vagy a derűs Juncker elnököt (a nézését meg a járását), szerintem a faluáthelyezést is simán megszavazzák.