Most, hogy Beer Miklós váci püspök arra szólította fel a híveket és minden jó szándékú embert, vállaljanak részt a menekültek megsegítésében, fogadják őket koszttal-kvártéllyal (Magyar Kurír, február 16.), istenfélő ember elbizonytalanodik: tényleg így szól a keresztényi tanítás, erre figyelmeztet bennünket az evangélium? Már csak azért is, mert nem minden egyházi vezető látja így.
Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyés püspök például nem tartja menekülteknek a jövevényeket: „Ez egy invázió. »Allah akbar« kiáltásokkal érkeznek, el akarják foglalni az országot.” A veszprémi érsek, Márfi Gyula meg azt mondja: „Attól még, hogy szeretjük a farkasokat, hiszen ők is Isten teremtményei, nem engedjük be őket a bárányok közé, még ha báránybőrben érkeznek is.”
Vajon olvasta-e püspök úr azt a hétfőn keltezett hírt, mely szerint egy palermói bíróság 18 évi börtönre ítélte azt a hat muzulmán bevándorlót, akik társaikkal két éve a nyílt tengerbe dobták tizenkét keresztény utastársukat, akik nem voltak hajlandók Allahhoz imádkozni?
Beer Miklós sajátos egyházi munkásságára tavaly figyeltem föl. A trianoni megemlékezés előtt arra utasította Mogyoród polgármesterét, hogy távolítsa el a helyi templom faláról a trianoni emléktáblát. Azt a márványlapot, amelynek felszentelésén mindhárom történelmi egyház képviselője megjelent. (Igaz, pár napra rá „finomított”: „Találjanak a jelenlegi támfalnál méltóbb helyet a táblának.”)
Most meg itt ez a menekültgyámolításra nógató propagandaszöveg…
Bárha csak a misebor beszélne a püspökből!