A politikának is megvannak a maguk kétségbeejtő figurái. Bár legtöbbjük fölépülésére kevés a remény, állapotuk bemutatása a közjót szolgálhatja.
Itt van Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) frontembere, a legendás csomagkészítő, akinek minapi kirohanása előrehaladott állapotára utal. Azzal állt elő, hogy pártját becsapta Gyurcsány Ferenc DK-elnök, aki négy hónapos hazudozás után most elárulta, nem akar megállapodni velük, holott ősszel ő sürgette, hogy kössenek szövetséget a választásokra.
Erre most tessék… Pedig négy éve a MoMa volt az, amely nagyvonalúan lemondott pénzről, sajtóról, országgyűlési képviseletről azzal, hogy nem indult el a választásokon, nehogy rontsa az összefogás esélyeit. Bokros kesergésére a DK azt válaszolta, tévedés, fordítva történt, ők együtt akartak működni, épp a tökölődő Lajos utasította el azt.
A publikum persze derül.
Mintha csak ma lenne, a 2014-es választás előtt Gyurcsány hívó szavára jött elő nemzetközi magányából a Lajos (korábban az uniós parlamentben üldögélt – pazar pénzért – a megszűnt MDF színeiben). Nyomban kijelentette: frissen alapított pártjával helyreállítja a jogállamiságot, megszünteti a félelem légkörét és beindítja a gazdaságot. (A legsúlyosabb tünet, hogy Bokros évtizedek óta abban a meggyőződésben jár-kel, hogy ő egy kikerülhetetlen politikai tényező.)
Érkezése villamos áramként érte az ellenzéket, nosztalgia és reménykedés lepte el a kesergő híveket. (Másokat meg a rosszullét.) A csatasorba álló MoMa-vezér akkori nyilatkozata sokunkban megmaradt: „A politikát nem szerelemre, hanem érdekekre játsszák (…), akár Gyurcsány Ferenc kockázatát is vállalni kell!”
„Bokros úr – írja most valaki –, ha röhögni akarok egy jót, mindig beugrom az ön Facebook-oldalára.” Én is így vagyok vele.