Kétezer-harminc Barcelonája a modern építészet és az elektronikus autók fellegvára, de a város ikonikus épületei – például a Sagrada Família – továbbra is felismerhetők. Tíz évvel később több és magasabb felkarcoló épül a városban, ám 2050-ben már E. T., a földönkívüli is megérkezik. Vagy legalábbis ember által épített űrhajó karcolja a spanyol eget amolyan Ezeréves Sólyom-módra. Anton Vodogrejev, a Kaspersky Lab egyik dizájnere legalábbis így képzeli Európa egyik kedvelt üdülővárosának jövőjét.
A leginkább biztonságtechnikai és vírusirtó megoldásairól híres Kaspersky Lab Earth 2050 projektjében akadnak ennél sokkal földhözragadtabb és (sajnos) valószínűbb elképzelések is. Az Antarktika lesz például az új eldorádó 2050-re Ian Pearson jövőkutató szerint, mivel ez marad a Föld utolsó frissvíz- és ásványianyag-lelőhelye.
Dakka, Banglades fővárosa az ENSZ jelenlegi figyelmeztetését jeleníti meg, amely szerint a globális felmelegedés okozta több tíz centiméteres tengerszint-emelkedés számos tengerparti várost veszélyeztet. Dakka az Earth 2050-ben megkapta a „Globális figyelmeztetés: Titanic-város” címkét, miközben a projekt valószínűsíti, hogy a fejlettebb országok, köztük Dánia vagy az Egyesült Államok képesek lesznek megvédeni Koppenhágát vagy New Yorkot. Így miközben Dakkában búvárok fedezik fel a tengeri kagylóval borított egykori várost, New York futurisztikus paradicsom – tele kiterjesztett valósággal, zöld felhőkarcolókkal, villámgyors kommunikációs csatornákkal és azonnal elérhető fogyasztási cikkekkel.
A Kaspersky huszadik születésnapjára készült projekt nagyon hasonlít a Google Street View nézetére, amelyhez ráadásul bárki csatlakozhat. A cég ugyanis minden 2030-ra, 2040-re és 2050-re vonatkozó ötletet szívesen lát, és megfelelő monitorozás után közöl is.
Mi az igazság?
Mindössze 33 év múlva lesz 2050. Ez a jövőkutatók többsége szerint belátható időpont, mások azonban megkérdőjelezik az egész koncepciót. A neves amerikai alkalmazott jövőkutató, Noah Raford például két éve éppen Budapesten jelentette ki, hogy a XXI. század villámgyorsan változó körülményei között „már nincs térképünk a világhoz”, hiszen az adott helyzet és a rendelkezésre álló lehetőségek sokkal gyorsabban változnak, mintsem abból jósolni lehetne.
Ennek kiküszöbölésére a jövőkutatók új nemzedéke már nem a trendek 10-15-30 év múlva bekövetkező eredményeit, alternatív jövőváltozatait vizsgálja, hanem a jelenlegi irányok alapján fogalmazza meg a szükséges speciális lépéseket a kívánt eredmény eléréséhez. A Kaspersky-kutatáshoz hasonló felmérések azonban inkább a régi ideológiát követik, nem annyira a piaci erőhatásokat és azok veszélyeit veszik figyelembe, hanem inkább továbbgondolják a jelenleg uralkodó trendeket.
Így számos jövőkutató kérdőjelezi meg a Kaspersky eredményeit, kiemelve, hogy a cég viszonylag biztonságban közölhet akár minden valóságalapot nélkülöző állításokat is, tekintve, hogy több mint harminc év távlatában úgyse vonja őket senki kérdőre. Sőt a Kaspersky ki is jelenti, hogy a jövő nincs kőbe vésve, hanem az „ötleteink és elképzeléseink mozaikja”, így a cég nem vállal felelősséget a folyamatosan változó végeredményért.
Ez utóbbi komoly etikai kérdéseket vet fel. Mert rendben van, hogy a projekt véleményeket és vitát gerjeszt, azonban a felelősségteljes és összetett jövőformálástól messze áll. Így a résztvevők legfeljebb, mint Alice Csodaországban, töprenghetnek, hogy tényleg a valóságot látják-e.
A disztópikus jövőkép ma nagy üzlet, könyvek és filmek százai sugallják az emberiség halálát. Kétségkívül viszonylag nagy tudóskörökben az egyetértés, hogy a század közepére legalább 15-féle módon árthat az ember pusztító módon környezetének és saját magának is.
Először is, míg 1950-ben mindössze 750 millió ember élt városi környezetben, ez a szám mára meghaladta a négymilliárdot, 2050-re pedig több mint 6,3 milliárdan költöznek majd városokba, ami nemcsak nagyobb energia- és vízügyi megterhelést, illetve levegőszennyezést jelent, hanem növeli a vírusos és bakteriális megbetegedések kockázatát is.
Hiszen több ember lesz összezsúfolva kisebb helyen, így könnyebben terjedhetnek a különféle megbetegedések, amelyeket a jelenlegi túlzott antibiotikum-használat okán sokkal nehezebb lesz gyógyítani. Egy 2014-es kutatás szerint már így is 700 ezer ember hal meg évente, mert a baktériumok rezisztenssé váltak a korábban használt gyógyszerekre.
Ez a szám tízmillióra nőhet a század közepére. Még rosszabbak a kilátások, ha a globális felmelegedés okozta víz- és élelmiszerhiány miatt legyengült emberi szervezeteket, illetve a megnövekedett átlaghőmérséklet miatt egyre nagyobb élőhellyel rendelkező, betegségeket terjesztő állatok számát vesszük alapul.
Elsősorban a maláriát, a dengue- és a sárgalázat terjesztő szúnyogra érdemes gondolni, mivel a WHO szerint 2030-ra évente közel 700 ezren halnak meg maláriában, és 2050-re 4,6 milliárdan élnek majd dengue-lázzal veszélyeztetett területen.
Ami a vízproblémát illeti: jelenleg az emberiség közel negyven százaléka él vízhiányos területen, harminc év múlva pedig a Közel-Kelet és Észak-Afrika kétmilliárd lakosának a teljes szárazsággal kell szembenéznie a Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet adatai szerint. A Massachusettsi Műszaki Egyetem pedig azt mutatta ki, hogy a valószínűsíthető 9,7 milliárdos populációból ötmilliárdan vízhiányos környezetben kénytelenek majd élni.
A vízhiányból élelmiszer-ellátási gondok adódnak, a folyamatosan melegedő Föld ugyanis tízévente termőterületének két százalékát veszti el, amely 440 ezer tonna élelmiszernek felel meg.
A technológiai fejlődés ugyanakkor elvileg minden problémára megoldást nyújthat. A modern okosváros-koncepciók olyan innovatív megoldásokkal (például a kizárólag elektronikusan működő és biztonságos önvezető autók) dolgoznak, amelyek biztosítják az energiahatékony működést az élhető lakhatás mellett.
Az élelmiszerhiányra a kutatók a még gyerekcipőben járó 3D ételnyomtatást, a betegségre az oltások számának és fajtájának növekedését, az energiahordozók kimerülésére pedig a megújuló energiák használatát valószínűsítik megoldásként.
Az internet a világ minden sarkában elérhetővé válik 2050-re, több mint nyolcmilliárd ember lesz online a jelenlegi negyvenszázalékos átlageléréshez képest. Ez Jeff Jonas, az IBM egyik vezető kutatója szerint azért kiváló, mert egyfajta „kollektív intelligenciát” hoz létre, amellyel könnyebben találhatók meg az emberiség problémáira adott megoldások.
Az egyre fejlődő mesterséges intelligencia pedig csak segíti a folyamatot. Ráadásul az emberi létminőséget is javítja az unalmas és fizikailag megterhelő munkafolyamatok átvétele nyomán.
A Kaspersky Labnek tehát a válaszok különbözőségében és esetlegességében igaza volt. Ám biztos, hogy még legalább harminc évig nem dönthető el, vajon az Earth 2050 hány ötlete jut a Vissza a jövőbe című filmsorozat főszereplője, Marty McFly önbefűző cipőjének és hány a rossz előrejelzéseknek a sorsára.