2018. január 21., vasárnap, Ágnes napja
Lugas, Lugas Helyzetkép
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/lugas/tiszta-kep-2536402/
Szolnoki Gergely: A tanulmány kereskedőnek és termelőnek egyaránt hasznos

Tiszta kép

Soha nem készült még ennyire átfogó és hasznos felmérés arról, mennyi és milyen bort iszik a magyar fogyasztó
Mennyiben tér el a magyar és a német borfogyasztó ízlése? Tényleg árérzékenyek a fogyasztók? Mi magyarázza a vörösboros ­kólát? Szolnoki Gergelyt, a geisenheimi borászati főiskola professzorát kérdeztük.

– Milyen bort szeret inni a magyar fogyasztó?
– Attól függ, ki. Ráadásul ezt nagyban befolyásolja az alkalom. Hétfő estére veszi, amikor egyedül van? Péntek estére, amikor átjönnek a barátok? Vagy csak simán főzéshez?

– Tehát nincs jó hírük azoknak, akik egy borral le akarják tarolni a magyar borpiacot?
– De, van. Csináljanak termékvonalat a legnépszerűbb szőlőfajtákkal, az ár- és ízpreferencia alapján pedig „lőjék be” a fogyasztói szegmensekre!

– Mi a fő tanulsága a felmérésnek?
– Az egész felmérés tanulságos. Már a létrejötte is az: sikerült felállítani egy olyan borpiaci modellt, amely Németországban már több évtizede működik. Végre tudjuk, milyen a viszonyuk a borhoz az egyes korosztályoknak, vagyoni helyzetnek, régiónak, fogyasztói csoportoknak. Ha valaki konkrét stratégia alapján bort szeretne eladni Magyarországon, annak ki kell választania a célszegmensét, és megnézni a tanulmányban, hogy mi jellemző rá. Az volt a cél, hogy teljes képet adjunk a borpiacról, és leírjuk annak heterogén struktúráját. Ez nem csak a kereskedők számára hasznos, a termelők ugyanolyan mértékben meríthetnek belőle.

– Mennyire reális, hogy egy borász a kutatás ismeretében úgy dönt, mást és máshogy termel a jövőben?
– Az elmélet úgy szól, hogy minden vállalkozásnak legyen kommunikációs és értékesítési stratégiája. Valószínűnek tartom, hogy a nagyobb borászati cégeknek van is. A közepeseknél és kisebbeknél is lehetséges, de talán nem túlzok, ha azt mondom, sok borászat nem rendelkezik kidolgozott stratégiával. A tanulmány nem helyettesíti sem a kommunikációs, sem az értékesítési stratégiát, de tiszta képet ad a magyar borpiacról.
A jövőben a termelőket is szeretnénk végigkérdezni a szőlőfajtáikról, a termelésről, a beruházásaikról, borturizmusról, exportról, a magyar piacon való boldogulásukról, valamint a stratégiájukról, hogy az érem másik oldalát is meg tudjuk vizsgálni.

– A geisenheimi borászati főiskola évtizedek óta ad ki németországi borpiaci jelentéseket, amelyekre a német borszakma kiindulási alapként tekint. Miben hasonlít a magyar és a német fogyasztó?
– Meglepett, hogy milyen gyakori a borfogyasztás Magyarországon. Németországban ugyanezeket a kérdéseket tettük fel, ott a hetente egyszer és hetente többször bort fogyasztók aránya 14 százalék – Magyarországon viszont 22! A másik, hogy Magyarországon is elkezdődött a száraz borok preferálása: a borfogyasztás ötven százalékát száraz vagy félszáraz borok teszik ki. Ezzel a világtrend felé közeledünk. Persze, ha megkérdezünk valakit, hogy milyen bort szeret, azt válaszolja: szárazat vagy félszárazat, de sejtjük, hogy a társadalmilag elvárt választ adta. Németországban ennek kiküszöbölésére vakteszteken kóstoltatunk, s rendre kiderül, hogy valójában olyan borokat részesítenek előnyben, amelyek több maradékcukrot tartalmaznak, de fontos nekik, hogy a címkén a száraz vagy a félszáraz megjelölés szerepeljen.

– Vagyoni státusz alapján is elemezték a fogyasztókat. Milyen különbségek adódtak?
– Érdekes, hogy nagyjából ugyanannyi bort isznak a keveset, a közepesen és a sokat keresők. Ezzel szemben Németországban a magas vagyoni státuszúak szignifikánsan több bort fogyasztanak, mint a közepes státuszúak, akik pedig szintén többet isznak, mint az alacsony keresetűek. Magyarországon tehát népital a bor, Németországban pedig inkább a képzettebb, magasabb keresetűek itala. A kis keresetűek ott sokkal több sört fogyasztanak.

– Németországban ötven százalék az importborok aránya, itthon tíz alatti.
– A Németországéhoz hasonló extrém importborjelenlét nem sok helyen van a világon, az Egyesült Államokra és Angliára jellemző még. Importált bor mennyiségét tekintve Németország világelső. Ennek oka történelmi: a németek a második világháború után rászorultak a borbehozatalra. Az ötvenes évektől olasz és görög vendégmunkások segítségével kezdték újra felépíteni az országot. Akkoriban sok olasz és görög vendéglő nyílt, ezek azóta is virágoznak. Ha Franciaországot és Olaszországot nézzük, az import aránya ott is tíz százalék alatti.

A vörösboros kóla Németországban is jelen van?
– Ez a kategória Magyarországon a fiatal generációra jellemző. Belépő az alkoholos italok világába. Németországban ezt a szerepet az alkopopok töltik be, vagyis a tömény italokon alapuló, alumíniumdobozba töltött „koktélok”, a Hugo nevű bodzás-fehérboros ital és a különböző ízekkel turbózott proseccók és habzóborok. A bennük lévő cukortartalom azonban közel azonos.

– A nagyobb mennyiségű olcsó bor fogyasztása sem magyar sajátosság?
– Németországban a borok negyven százalékát diszkontokban adják el, átlagosan 2,20 euró körüli áron, az olcsó bor nagy mennyiségű fogyasztása tehát nem csak ránk jellemző. A kulturált borfogyasztás propagálása hozzátartozik a marketinghez, csinálja azt az állam, a borkereskedő vagy a borász. Szerintem nem arra kell fektetni a hangsúlyt, hogy aki eddig is sokat ivott, igyon még többet, hanem arra, hogy a nem borivóknak megmagyarázzuk, ne csupán alkoholos italként, hanem kultúrtermékként tekintsenek a borra.

Kiemelt

A magyar kultúra napjaBalázs Péter kapta az idei Bessenyei-díjat

Az elismerést B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye és Hegedűs Zoltán (Fidesz-KDNP) alpolgármester adták át a Kossuth-díjas színész-rendezőnek.

Poszt-trauma

Külföldi fiatalok segítették ki a „nagy diáktüntetés” szervezőit

Totális kudarcot vallottak a szervezők.

Vona és a 2300

A dolgok, amiknek az égvilágon semmi közük egymáshoz.

A Budapest Pride csapata bedobta a Conchita-bombát

„Az egész országot szivárványba borítjuk”.

Oknyomozó riporternek csapott fel a DK elnöke

Bizonyára ő is a Gőbölyös Soma-díjra hajt.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!