– Édesapja, É. Kiss Sándor is nyelvész volt. Ő „fertőzte” meg ezzel a tudománnyal?
– Otthon sokat beszélgettünk nyelvészeti kérdésekről, családi könyvtárunkban is számos ilyen jellegű kötet volt. De nem csak ő hatott rám. Nagyon jó magyartanáraim voltak, akik szintén ezt a vonalat erősítették.
– A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett középiskolai tanári diplomát, itt doktorált, és itt kezdett el dolgozni az angol tanszéken, miközben nem akart kutató lenni. A tanszék akkori vezetője, Egri Péter terelte ebbe az irányba. Mivel tudta rávenni?
– Egy angol szakosok számára rendezett vetélkedőn a legjobban szereplő hallgatónak állást ajánlottak a Magyar Rádió angol nyelvű adásánál. Vonzónak tűnt a lehetőség, de Egri Péter elém állt, és azt mondta, ő nem erre a pályára szán. Bízott bennem, ő adott először – irodalomból – önálló kutatási témát.
– 1979-től már az ELTE-n adjunktus. A nyelvészetben is Budapest a központ, vagy más ok hozta a fővárosba?
– Egri Péter az ELTE-re került, és Papp Ferenc, az első magyar számítógépes nyelvész, akit nyelvészetből mesteremnek tekintek, szintén Budapesten dolgozott tovább. De Debrecen a nyelvészet területén ma is fontos központ. Ma is kötnek mind szakmai, mind személyes, családi szálak a városhoz.
– Nem reprezentatív felmérésem szerint a nyelvtan a fizikával és a kémiával vetekszik a legutáltabb tantárgy címéért. Miért mumus a nyelvtan?
– Sokunk szerint azért, mert nem jól tanítják. A modern nyelvészet képviselői vagy negyven évvel ezelőtt írtak egy korszerű tankönyvsorozatot, de nem sikerült hivatalossá tenni. Ezek a tankönyvek nem az egybeírás-különírás részletszabályait vagy az alany és a tárgy definícióját akarták bemagoltatni. Azt akarták elérni, hogy a tanulók megfigyeljenek egy-egy nyelvi jelenséget, majd keressék meg a mögöttes szabályt. Izgalmas, felfedező tudomány a nyelvtan, és ennek a tanórákon is meg kellene jelennie.
– „A generatív nyelvészet arra a feltételezésre épül, hogy a különféle nyelvek ugyanannak a mentális struktúrának – meghatározott paraméterek mentén eltérő – megnyilvánulásai. Így egy adott nyelv adott jelenségéről mindig olyan elemzést kell adni, mely más nyelvek hasonló jelenségeit is magyarázza, az eltéréseket is indokolja” – mondta szakterületéről 2007-ben, amikor az MTA levelező tagja lett. Ez nagyon természettudományosan hangzik…
– A nyelvészetet vizsgálhatjuk társadalomtudományként, a nyelvet elemezhetjük mint társadalmi jelenséget. A generatív nyelvészet ezzel szemben az egyén anyanyelvtudását, személyes mentális grammatikáját elemzi. Ez pedig biológiailag determinált dolog.
– Nyelvtörténeti kutatásai során rekonstruálta az ősmagyar mondat alapszerkezetét és a korai ómagyar korban végbement mondatszerkezeti változások okait. Megértenénk az ősmagyart?
– Az ősmagyar korszak nagyon hosszú, a finnugor nyelvcsalád ugor ágának felbomlásától a honfoglalásig tart. A kései ősmagyar mondat alapszerkezetére a korai ómagyar nyelvemlékek archaikus jegyeiből meg a testvérnyelvek és a korai ómagyar közös vonásaiból tudunk következtetni. Első összefüggő nyelvemlékünk, a Halotti beszéd háromszáz évvel a honfoglalás után született, ezt viszonylag könnyen megértjük. A korai nyelvemlékeket elsősorban olvasni nehéz, hiszen nem létezett sztenderdizált magyar ábécé. Latin ábécét használtak, amelyben öt magánhangzó van, miközben a magyarban tizennégy. A latinban ismeretlen a gy, a ny és a ty hang is. Ezekre sokféle egyéni megoldást alkalmaztak.
– Időről időre felmerül a sumer és a török nyelvrokonság. Mi erről a véleménye?
– Kutató vagyok, aki a tényekben, bizonyítékokban hisz. A sumer rokonságra semmiféle bizonyíték sincs, ez teljességgel légből kapott gondolat. A török nyelvekkel volt kapcsolata a magyarnak, de genetikai rokonság, testvérviszony a magyart a finnugor nyelvekhez fűzi, ez tudományosan bizonyított tény. Mindig meglepődöm, amikor valaki a tények alapos ismerete, a bizonyítékok mérlegelése nélkül is feljogosítva érzi magát, hogy például sumer nyelvrokonságról nyilatkozzék.
– A néhány éve létrehozott Magyar Nyelvstratégiai Intézet ellen munkahelye, az MTA Nyelvtudományi Intézet tiltakozott a leghangosabban. Miért vállalta el a sokat támadott intézet tanácsadó testületi tagságát?
– Én is azt gondoltam, és azt gondolom, hogy a Magyar Nyelvstratégiai Intézet feladatait az MTA Nyelvtudományi Intézet is el tudná látni. Ugyanakkor, ha már egyszer van ilyen központ, akkor végezze a lehető legjobban a feladatát. Ha a működését befolyásolni tudom, akkor a legjobb tudásom szerint megteszem. Amikor szakmai anyagokat kapok, véleményezem őket. Ha valamivel nem értek egyet bennük, azt szóvá teszem.
– Sokat köszönhet a világ egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a MIT-en (Massachusetts Institute of Technology), Noam Chomsky tanszékén eltöltött hónapoknak. Chomsky a generatív nyelvtan elméletének megalkotója. Mestere levélben kérte Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a felsőoktatási törvény módosítását, amelyet nagyon sokan a CEU-t ellehetetlenítő törvényként emlegetnek. Miért tiltakozott a törvény megszületése ellen?
– Nekem a CEU fejlődéslélektani központja nagyon fontos szakmai kapcsolatot jelent. Ez a tanszék szakterületén a világ egyik legjobb intézete, Budapest nekik köszönhetően került fel e tudományterület világtérképére. Sokat tanultam tőlük, a doktoranduszaimat elküldöm az óráikra, hogy ők is sokat tanulhassanak. Ez olyan érték, amelyet meg kell őrizni.
– 2007-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Elméleti Nyelvészet Tanszékre kapott egyetemi tanári és tanszékvezetői kinevezést. Ugyanettől az időponttól az egyetem nyelvtudományi doktori iskolájának a vezetője. Pályáján a 2010-es évek igen termékenynek tűnnek: Széchenyi-díj 2011-ben, Prima díj 2015-ben, most Bolyai-díj. Most értek be az eredmények?
– Folyamatosan ugyanazzal az intenzitással dolgozom. Ezt a helyzetet azzal magyarázom, hogy eredményeink mostanában lettek mások – a nyelvészeti szakmán kívül állók – számára is láthatók.
– Nemcsak a Bolyai-díjasok között lett az első nő, hanem a hazai nyelvészek körében is elsőként lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja 2007-ben – a nyelv- és irodalomtudományok osztályába azóta se került be nyelvésznő. Mivel magyarázható, hogy az MTA tagjainak alig tíz százaléka tartozik a „gyengébbik” nemhez?
– Több a női, mint a férfi nyelvész, miközben a vezető pozíciókban alig látni nőt. Nyilvánvalóan nem fair ez a helyzet. Mélyen hiszek abban, hogy a nők tudományos teljesítménye nem marad el a férfiakétól. Azt, hogy miért kerülnek hátrányos helyzetbe a tudományos életben, szerintem Deborah Tannen amerikai kommunikációkutató írta le a legjobban: a nők kevésbé kompetitívek, mint a férfiak. Már hároméves kisfiúk is hierarchiát akarnak kialakítani, és azon belül minél magasabb státuszt elérni, miközben a hasonló korú kislányok az egyenrangú kapcsolatokat keresik. A fiúk elveszik a játékokat egymástól, a lányok megosztják őket. A nők barátságokra törekszenek, ezeket azonban a státuszkülönbségek megzavarják. Ezért nem törnek sokan magasabb tudományos fokozatra, pozícióra. Jellemző, hogy a közelmúltban egy honlapot szerkesztettünk, hogy bemutassuk a nagydoktori címet szerzett kutatónőket. Az a kolléganőnk, aki a legtöbbet letett az asztalra, azt mondta, nem akar szerepelni ezen a portálon, mert hivalkodásnak érezné.
– Két fia és egy leánya van. Hogyan tudta a családot és a szakmát összeegyeztetni?
– Szerintem egy családanyának a kutatói pályánál – a bölcsészettudományban biztosan – nincs optimálisabb. Hetente két napot kell bejönni, a többit akár otthon is tölthetem. Én osztom be az időmet, ami azt jelenti, akár hajnalban, akár késő este is dolgozhatom. Nagyon nagy szabadságot ad ez a pálya, amivel élni és nem visszaélni kell. Nem vagyok egyedül: egy kolléganőm négy kisfiút nevel, miközben kiemelkedő teljesítményt nyújt nyelvtörténészként.
– Ha valaki azzal állna elő, hogy nyelvész szeretne lenni, lebeszélné vagy támogatná?
– Aki örömet talál ebben, és akinek tehetsége van hozzá, az jöjjön, különösen, ha nincsenek nagy anyagi igényei. A nyelvészutánpótlás bizonytalan, mert kevesen merik vállalni, hogy olyan szakot válasszanak, mely lényegében csak a kevesek számára nyitva álló kutatói, egyetemi oktatói pályára készít fel. Évekkel ezelőtt létrehoztuk a digitális bölcsészet szakot, melynek számítógépes nyelvészet szakiránya egyszerre adott elméleti nyelvészeti képzést és informatikai ismeretet. A hallgatóinkat mind elkapkodta a versenyszféra. Ez a szak 2015-ben megszűnt. Máig nem értem, miért.
– „Nyelvünk állapota a nemzet állapotának kifejezője. Nyelvünk jövője nemzetünk jövője is” – olvasható Anyanyelvünk állapotáról című könyvében. Milyen állapotban van a magyar nyelv?
– Azokkal a nyelvekkel, melyeket az élet minden színterén használnak, nincs semmi baj. A magyar ilyen nyelv Magyarországon. Arra viszont figyelni kell, hogy az Európai Unión belül az úgynevezett „munkanyelvek” ne szorítsák háttérbe, megmaradjon az unió egyik hivatalos nyelvének.
– És a környező országokban?
– Nem mindenütt teljesül, hogy a magyart az élet minden területén szabadon használhatják. A szórványban élők gyakran csak családi körben beszélnek magyarul, a munkahelyen, az iskolában, a közélet terein az államnyelv az általános. Ez oda vezethet, hogy a magyar nyelv változatai közül csak a konyhanyelvet ismerik, és így formális helyzetekben nem tudnak – vagy a hiányos nyelvtudást érezve nem akarnak – megszólalni magyarul. Ha azt akarjuk, hogy a környező országokban élő nemzettársaink megtartsák anyanyelvüket, ahhoz az anyaországiaknak is sokat kell tenniük. A határon túliakat minél intenzívebben be kell vonni a magyarság kulturális hálózatába. Amiatt nem kell aggódnunk, hogy a szomszéd országok magyar nyelvváltozatai némileg „szétfejlődtek”, Erdélyben román, Felvidéken szlovák kifejezések épültek be a szókincsbe. A rendszerváltozás óta erős a törekvés arra, hogy legalábbis a szaknyelvek egységesüljenek.
– Azt olvasom, hogy a jelenleg létező mintegy hétezer nyelv kilencven százaléka egy évszázadon belül eltűnik. Túléli a magyar nyelv az előttünk álló időszakot?
– Nem kell aggódni, az államnyelveket nem fenyegeti veszély. Amíg minden információ elérhető ezen a nyelven – a digitális korban az interneten elérhető információkra kell gondolni –, addig nincs probléma.