2017. december 14., csütörtök, Szilárda napja
Lugas, Lugas Helyzetkép
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/lugas/szaraz-froccs-2495359/
Bor és marketing – A nők több pénzt áldoznak egy-egy jó palackra

Száraz fröccs

Soha nem készült még ennyire átfogó és hasznos felmérés arról, mennyi és milyen bort iszik a magyar fogyasztó. Egyáltalán: kik a magyar borfogyasztók? És mennyit vagyunk hajlandók fizetni?

A legkevésbé elutasított alkoholos ital ma Magyarországon a bor – ez derül ki abból, a napokban bemutatott kutatásból, amelyet egy reprezentatív 1500 fős mintán a magyar szőlész-borászokat tömörítő Hegyközségek Nemzeti Tanácsának megbízásából Szolnoki Gergely, a németországi geisenheimi borászati főiskola professzora és Totth Gedeon, a Budapesti Gazdasági Egyetem marketingtanszék-vezetője készített.

A kutatás geisenheimi know-how-ra épül: a Rajna-parti intézmény nem csupán szőlészeti-borászati képzéséről, hanem a borágazat közgazdaságtani megközelítéséről is világszerte ismert. A német borpiacról évtizedek óta publikálnak jelentéseket, a magyarországiról ez az első komoly, a szakma által is hasznosítható felmérés.

A friss kutatás szerint Magyarország borfogyasztása 2016-ban körülbelül 2,2 millió hektoliter volt, amiért összesen 315 milliárd forintot fizettek a fogyasztók. Ha a pezsgőket és habzóborokat, valamint a gasztronómiában eladott borokat nem számítjuk, a csendes boroknak még mindig 195 milliárd forintos piacuk van. Ez még nagyobbnak tűnik, ha hozzátesszük: a teljes felnőtt lakosság 34 százaléka soha nem fogyaszt bort. (Sört 35 százalék, pezsgőt 37 nem iszik soha – a töményeknek és a likőröknek sokkal nagyobb az elutasítottságuk!)

A bort nem fogyasztók 41 százalékának az ital ízével van baja – ez főként a fiatalok körében jellemző –, 34 százalék az alkoholt eleve elutasítja, ők egyébként főleg nők, 18 százalék pedig azért mond nemet a borra, mert más italt zárt a szívébe. Minél idősebb lesz valaki, annál jobban szomjazza a bort.

A legtöbbet az 50–65 évesek isszák: ez a korosztály alkotja a fogyasztók negyedét, ők vásárolják a piacon lévő borok harmadát; évente fejenként 36,4 literes fogyasztásukkal a bevételek 41 százalékát „hozzák”.

Fejenkénti fogyasztásban csak a 65 éven felüliek körözik le őket: ők azonban hiába isznak évente 41 litert, jó borra nekik van a legkevesebb pénzük, átlagosan 836 forintot költenek el egy palackra. Nem úgy a rendszerváltás nyertesei, a 40–49 évesek, az átlagár náluk 1004 forint. A legkevesebbet értékben, mennyiségben és fejenkénti fogyasztásban a 18–29 éves korosztály fogyasztja. A kutatásból kiderül az is, hogy hiába isznak jelentősen több bort a férfiak, a nők jóval több pénzt hajlandók áldozni egy-egy jó palackra.

Szolnoki Gergely és Totth Gedeon kíváncsiak voltak arra is, okoz-e eltérést a borvásárlási preferenciák terén, hogy ki hol él. A válasz: nem is kicsit! A dunántúliak például messze átlag fölött isszák a bort – ez érthető is, hiszen a legtöbb borvidékünk ott található. A borvidékek közelsége a pénztárcájukat is jobban megnyitja: míg az alföldi régiókban átlagosan 850 forintot költenek borra, az ország nyugati részén ez 1000 forint.

Egy palackért a szekszárdi és villányi borvidéket magában foglaló dél-dunántúli régióban fizetnek a legtöbbet – ez nyilván összefügg az ottani borászatok közvetlen értékesítésével. A legtöbb és a legnagyobb értékű boreladás a fővárosban és vonzáskörzetében történik.

A forgalomba kerülő borok háromnegyede az úgynevezett rendszeres borfogyasztók poharába kerül – ők azok, akik hetente legalább egyszer (a teljes magyar borfogyasztás 24 százalékát adják) vagy inkább hetente többször (a teljes fogyasztás kereken fele) isznak egy-két pohárral (hasonló koncentrációjú fogyasztás jellemez több európai országot is).

Egyébként a hazai fogyasztásnak csupán hat százalékát teszi ki külföldi bor, főleg olasz, spanyol és francia kerül a pohárba. A hazai borvidékek megbecsülése a vagyonosok körében is megkérdőjelezhetetlen: külföldi bort csupán 11 százalékuk iszik.

Fotó: Havran Zoltán

A hazai borvidékek megbecsülése a vagyonosok körében is megkérdőjelezhetetlen: külföldi bort csupán 11 százalékuk iszik

Átlagosan 800 forintot költünk a hétköznapi fogyasztásra szánt borokra, ami azért is fontos adat, mert a vásárlások fele a mindennapi borfogyasztást szolgálja. Ez magyarázza, hogy minden második palackot hiper- vagy szupermarket polcáról emelünk le. Borszaküzletbe csak minden huszadik palackért megyünk be.

Hogy a borvidékeink ismertsége megfelelő-e, nehéz megítélni. Még a szőlész-borász szakos hallgatók körében sem biztos, hogy mindenki fel tudná sorolni fejből mind a 22 nevet. A megkérdezettek körében az Egri borvidék volt a legismertebb, Tokaj-Hegyalja alig maradt le. A dobogó alsó fokára holtversenyben Badacsony és Villány került. A hajós–bajai, a csongrádi, a tolnai, a neszmélyi, a bükki és a kunsági a legkevésbé ismert borvidékek.

De vajon mi lesz a bor sorsa a fogyasztó otthonában? A kutatás tartalmaz néhány érdekes adatot. Az, hogy a lakosság 59 százaléka tisztán, 28 százaléka pedig fröccsnek fogyasztja a bort, nem meglepő. Az sem, hogy a legtöbb fröccsöt az idős és intenzív fogyasztók isszák. De most az is kiderült, hogy a magyarok kilenc százaléka kólával, egy százalékuk pedig egyéb üdítővel, például cukros-szénsavas limonádéval issza a bort.

A 18–29 éves korosztály borfogyasztásának harminc százalékát teszi ki a vörösboros kóla és a sprite-os fehérbor. A forralt bornak országosan háromszázalékos a tábora.

Kiemelt

Boldogságügyi miniszter

Időről időre megjelennek boldogságindexek, amelyek a különböző országok közt állítanak fel rangsort, hogy hol boldogabbak, hol szomorúbbak az emberek. Mi ez utóbbiak közt szereplünk.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!