Általánosan elfogadott szentírás és azonosított alapító hiányában a hinduizmus a hívők megközelítésére alapoz, nem követeli meg egyetlen természetfeletti lény tiszteletét, sőt csak Indiában a hinduk istenek és félistenek százait tisztelhetik. A nem hagyományos vallásfogalom és a mélyen ülő spirituális gyökerek szembetűnő megnyilvánulásai a látványos és tömeges fesztiválok. A hinduk már január közepén elbúcsúztatják a telet a Makár Szankránti ünnepén. Ez az egyetlen hindu ünnepnap, amely mindig ugyanarra a dátumra, január 15-re esik. Ekkor lép be a Nap a Bak állatövi jegybe, ezzel hivatalosan is megkezdődik a tavasz. A Makár szó egyébként a Bakot jelöli, a Szankránti pedig a folyamatot, ahogy a Nap a következő jegybe lép. A Makár Szankránti vidám, színes ünnep, amelyet India-szerte ünnepelnek, hiszen ekkor érkezik meg a béke, boldogság és jólét a hinduk életébe. Azért, hogy a szeretet terjedjen, az indiaiak ilyenkor édességet ajándékoznak egymásnak, és sárkányeregető versenyeket indítanak.
A hinduk legnagyobb ünnepe a Kumbh mela zarándoklat, amelyre 2001-ben rekordszámú, hatvanmillió ember látogatott el. A teljes Kumbh négy helyszínen történik, amelyeket legendák alapján választottak ki. A hindu istenek egykor 12 napig, azaz 12 földi évig harcoltak az élet vizéért, azonban a győztes isten véletlenül néhány cseppet a folyóba ejtett, amikor átrepült India felett. Ma azokon a helyeken tartják felváltva az ünnepséget, ahova a legendák szerint az élet vize cseppent. Az egyik ilyen szent hely Alláhábád város, amely a Gangesz és a Jamuna folyók találkozásánál fekszik, így a hinduk szerint a Föld legszentebb vize található itt, amelynek egy cseppje is képes a zarándokok lelkét megtisztítani.
A hívők úgy vélik, hogy az istennőfolyó lehűti a gonosz erőkkel teli emberi testet, ugyanis az erő gyakorlatilag a hővel egyenlő. Ennek megfelelően nemcsak a Kumbh alkalmával, hanem máskor is haldoklók és súlyos betegek tömegei zarándokolnak a Gangeszig, hogy megtisztítsák lelküket. Azok az indiai családok, amelyek nem engedhetik meg maguknak halottjaik eltemettetését, vagy egyszerűen csak a szent folyóban akarnak megválni szeretteiktől, szintén a Gangeszbe temetik a holtakat. Súlyos problémát okoz, hogy az indiai szubkontinens egyik legnagyobb folyója időről időre hullák tucatjait mossa partra, ráadásul hatalmas mennyiségű ipari hulladék is szennyezi a szent folyót. Narendra Modi miniszterelnök 2014-es megválasztása után ígéretet tett arra, hogy megtisztítja a Gangeszt, hogy továbbra is milliók mártózhassanak meg a szent vízben.
A tömeges zarándoklatok elengedhetetlen szereplői a szádhuk, azaz a hinduizmus szent alakjai. Az Indiában élő szádhuk Krisna, Visnu vagy Siva követői. Ma megtalálhatók városokban, falvakban, erdőkben és a Himalája hegyeiben, de általában állandóan vándorolnak, sosem telepednek le hosszú időre. Attól függően, hogy melyik vallási iskolához tartoznak, a szádhuk különbözőképp nézhetnek ki, ugyanakkor rendkívül könnyű őket felismerni. Testüket gyakran sárral vagy hamuval kenik be, sárga vagy vörös ruhát húznak, és rasztafrizurát viselnek. A Kumbh alkalmával a szent alakok díszes ruhában vagy meztelenül, de tömegesen jelennek meg a szent fürdőzésen. Hogy a megfelelő, meditatív tudatállapot elérése könnyű legyen, a férfiak általában dohány és hasis keverékéből készült anyagot szívnak, amelyet Siva lélegzetének hisznek. A főisten ugyanis arról híres, hogy képes a mérgek semlegesítésére, így követői is hisznek abban, hogy utánozni tudják Sivát.
A szádhuk aghóri nevű csoportjára ez fokozottan vonatkozik, ők jelentik az aszkéták egyik leginkább tisztelt, egyben rettegett csoportját. Az aghórik figyelemfelkeltő szokásaira jellemző, hogy gyakorlatilag bármit megesznek és megisznak, amire egy nyugati ember nemet mondana, így nem rettennek el a szemétbe dobott ételektől, az állati vizelettől és az emberi maradványoktól sem. Egyes aghórik szinte várják, hogy a szegényebb halott embereket a Gangeszbe dobják, hiszen később kihalásszák őket, majd felszolgálják vacsoraként. Meggyőződésük szerint fekete mágia segítségével az aghórik olyan betegségeket is gyógyítanak, mint az AIDS vagy a rák, azonban kizárólag nemes célokra használják a varázslatot. Ugyancsak aghóriszokás, hogy soha nem vágnak a hajukból, és emberi csontokat viselnek nyakukban, hogy könnyen észrevehetők legyenek. A szádhuk általában a társadalom alsóbb rétegéből, szegény családból származnak, így a lemondásokkal együtt is megéri nekik az aszkéta életmódot választani. Szintén gyakori, hogy indiai férfiak házasságuk megromlása után elhagyják a családi fészket, megváltoztatják nevüket, és szádhunak állnak. A világról való lemondást olyannyira komolyan veszik, hogy a leendő szádhu családja temetést rendez neki, és halottnak nyilvánítja az illetőt. Arra is van példa, hogy a szent alakok árvákat és otthonról elszökött gyerekeket fogadnak maguk mellé. Egyes források arról számolnak be, hogy az Indiában élő szádhumilliók között meglepően sok az egyetemi diplomával rendelkező ember. A szádhuk számára elengedhetetlen az önszigor, vannak, akik hetekig hideg vízben ülnek, vagy fél lábon állnak, de gyakran az öncsonkítástól sem riadnak vissza csak azért, hogy megtisztulhassanak a bűneiktől.
Magától értetődik a kérdés, hogy nők lehetnek-e a hinduizmus szent alakjai. A szádhuk tíz százaléka nő, akiknek nagy része időskorában, megözvegyülése után választotta ezt az életmódot, ugyanis a hinduk szerint csak így lehet megmenekülni az „özvegység nyomorától”. Persze vannak olyan iskolák, amelyek a közelükbe sem engednek asszonyokat, attól tartva, hogy „megrontják” a szádhu férfiakat, és véget vetnek a közösségnek. Talán éppen ezért jellemző, hogy ma már a szádhu nők nem járnak meztelenül, sőt gyakran bokáig érő hajukkal takarják testüket. Megelégelve a férfiak dominanciáját, egyes női szádhuk próbálnak kitörni a spirituális alávetettségből. Épp Alláhábád városában alakult meg az első női szadhuközösség, amely szertartásokat tart a Gangesz partján. Reményei szerint a következő Kumbh melán már saját zászlajával, elismert csoportként vesz részt.
A hindu fesztiválokat eddig a hagyománykövetés övezte. A következő évek nemcsak női dominanciájú szádhucsoportokat hozhatnak, de a technológia folyamatos forradalma is hatással van a hindu ünnepekre. A The Indian Express indiai lap szerint a közeljövőben a Kumbh mela ünnepen szelfitilalmat fognak bevezetni, ugyanis egyre több látogató fotózza magát fürdőzés közben. A lap biztonsági okokra hivatkozva arról számolt be, hogy az önmagukat fotózók, ha csak pár percig is, de hatalmas tömeget tartóztatnak fel, illetve gyakran veszélyes helyekre másznak fel fényképet készíteni. A halálesetek eddig is gyakoriak voltak az indiai tömeges rendezvényeken: 2014 júliusában több tucat ember taposta halálra egymást Ándhra Prades államban. A következő Kumbh mela alkalmával már szelfimentes zónák és ünnepnapok fogadhatják a szelfibotos zarándokokat.