2018. január 18., csütörtök, Piroska napja
Lugas, Lugas Külpolitika
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/lugas/selyemutak-1-2629144/
Világkép

Selyemutak (1.)

Háború és béke

Az elmúlt év talán legfontosabb tanulsága, hogy 1945-től mindmáig egyetlen békés nap sem volt. Jelenleg napi 20-22 háború folyik a Föld különböző pontjain, főleg a harmadik világ területén. A háborúk döntő része polgárháború, amelyekről a világsajtóban alig kapunk híradást. Ezek száma nem csökken, és közülük véleményem szerint a szíriai válság a legsúlyosabb.

Az Egyesült Államokban 2017. január 20-án beiktatták az új amerikai elnököt, a dúsgazdag üzletemberből lett politikust, Donald Trumpot, akinek korábban semmiféle politikai tapasztalata nem volt. Azóta az Egyesült Államok kül- és biztonságpolitikájában, valamint a politika egyéb területein egyre mélyülő válságra kell számítani. Ugyanakkor tény, hogy az USA katonai kiadása 2017-ben továbbra is több, mint az őt követő harminc államé együttvéve.

Katonai kiadások területén második Kína, harmadik Oroszország, meglepetésre a negyedik helyen Szaúd-Arábia áll, amely gőzerővel fegyverkezik az öböl túloldalán lévő síita Iránnal szemben, ötödik India, nyolcadik Japán, és az európai vezető hatalmak, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország csak a hatodik, hetedik és kilencedik helyen állnak.

Az Egyesült Államok továbbra is elképesztő hírszerzési fölényben van, műholdas lehallgatás területén világelső. Jelenleg 177 országban vannak bázisai, ezek együttes száma eléri a 800-at. Eurázsia körül és annak perifériáján kiemelten nagy az amerikai jelenlét. Európában 65 ezer fő, a Közel-Keleten 20 ezer fő, a Távol-Keleten 66 ezer fő állomásozik.

A Kínai Népköztársaságnak gyakorlatilag napjainkig nincsenek külföldi bázisai. Ezekben az években próbál létrehozni néhány kiemelt területen. Oroszország a korábbi volt szovjet bázisok zömét elveszítette, de négy olyan állam van, ahol mind az Egyesült Államoknak, mind az oroszoknak katonai bázisuk van: Vietnam, Grúzia, Kirgizisztán és Moldova (a négy államból három szovjet utódállam). Oroszország jelenleg csak a tömegpusztító fegyverek területén tudott egyensúlyt fenntartani az Egyesült Államokkal szemben.

A NATO-tag országok lakosainak a száma 917 millió fő, ebből az USA-é 317 millió, Oroszországé 142 millió. A hagyományos katonai technikák területén szintén jelentős az orosz lemaradás. A NATO-nak 7500 harckocsija van, ezen belül az USA-nak 2300, míg Oroszországnak 2750.

Oroszország úgy érzi és úgy is éli meg, hogy az Egyesült Államok Irán-ellenes rakétavédelmi rendszere Oroszország ellen irányul, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ezeket a rendszereket Lengyelországba, Romániába, Dél-Koreába és Alaszkába kívánják telepíteni.

A fegyverexport 2016-ig 15 év alatt 70 százalékkal növekedett a világon. A sorrend: USA, Oroszország, Németország, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és Izrael.
A világgazdaságban jelentős változások következtek be. Vásárlóerő-paritáson 1980-ban Kína az USA 16 százalékán állt, 2000-re ez az érték már 52 százalék volt, 2016-ra pedig 115 százalékkal Kína világelső lett.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió gazdasági súlya az elmúlt évtizedekben jelentős csökkenést mutatott. Az Európai Unió világgazdasági jelentősége 1990-ről 2016-ig 27,6 százalékról 16,7 százalékra csökkent. Ugyanez az arány az Egyesült Államok esetében 22 százalékról 15,3 százalékra esett vissza. Rendkívül látványos a csökkenés a G7-ek esetében. Súlyuk 51 százalékról 31 százalékra mérséklődött.

Amíg 2000-ben az Egyesült Államok államadóssága a GDP 33 százaléka volt, addig ez 2016-ra, részint az afganisztáni és iraki háborúk következményeként, meghaladta a 100 százalékot.

A külföldi kézben lévő amerikai államadósság egyharmada a Kínai Népköztársaságé. Kína 2010-re a világ legnagyobb exportőrévé vált. 2016-ra az Egyesült Államok kereskedelmi deficitje Kína felé elérte a 350 milliárd dollárt. Szintén 2016-ra a kínai devizatartalék 750 százalékkal volt több, mint az Egyesült Államoké. Devizatartalékok tekintetében Kínának 3100 milliárd, az USA-nak 405 milliárd, Oroszországnak 377 milliárd, Németországnak 184 milliárd, Franciaországnak 145 milliárd és Nagy Britanniának 134 milliárd dollárja van. Magyarul a kínai devizatartalék csaknem háromszorosa az őt követő öt ország tartalékainak együttvéve.
Kínában 1988-ban épült fel az első autópálya 17 kilométer hosszan. 1999-re az autópályák hossza már meghaladta a 10 ezer, 2016-ra a 131 ezer kilométert. Az USA-ban 77 ezer kilométernyi autópálya van.

Az Egyesült Államok számára az egyik legfontosabb dilemma, hogy az elmúlt években az újszülött gyerekek közül a fehérek kisebbségbe kerültek. Ez azt jelenti, hogy néhány évtizeden belül a felnőtt lakosság körében is kisebbségben lesznek a fehérek. Ennek társadalmi, politikai és gazdasági hatásai ma még kiszámíthatatlanok.

Az afganisztáni háború az Egyesült Államok leghosszabb ideig tartó konfliktusa volt, és az USA mindmáig képtelennek bizonyult az iraki és szíriai válság rendezésére is. Véleményem szerint az afganisztáni háború megnyerhetetlen, ezt bizonyítja az ország történelme az elmúlt évtizedekben. Az iraki és szíriai háborúk pedig instabillá tették a térséget, következményeik beláthatatlanok, főleg a menekültkérdés összefüggésében.

A nyugati sajtó a menekültkérdés és ezzel összefüggésben az erőszakos cselekmények kapcsán főként az európai esetekről számol be. Miközben a válságterületekről származó legtöbb menekült Európán kívül, a Közel- és Közép-Keleten, valamint Fekete-Afrikában van – ugyanez a helyzet a terrorcselekményekkel.

Kína 2001-ben létrehozta a Sanghaji Együttműködési Szervezetet Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán részvételével. A szervezethez 2017-ben csatlakozott India és Pakisztán is. Az egyik ki nem mondott cél az, hogy az USA-t kiszorítsák a volt Szovjetunió déli területeiről. 2015-ben szintén Kína vezetésével, az IMF ellensúlyozására, létrehozták az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankot. A szervezethez sok nyugati ország is csatlakozott, többek között Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Ausztrália és Dél-Korea. Jelenleg 56 tag van, többek közt Magyarország is, és 24 állam megfigyelői státusszal rendelkezik.

Az USA és Japán semmiféle szerepet nem vállalt a bank tevékenységében. 2014-ben a BRICS államok (Brazília, Oroszország, Kína, Dél-Afrika és India) szintén bankot hoztak létre. Ehhez azóta számos állam jelezte csatlakozási szándékát, többek között Indonézia, Törökország, Egyiptom, Argentína, Irán, Nigéria és Szíria is. 2013-ban Kína bejelentette az új selyemút létrehozását, ennek van egy szárazföldi és egy tengeri útvonala.

E politika részeként Kína megvásárolta a pireuszi kikötőt Görögországban. Felismerve, hogy az Egyesült Államok helye, szerepe, ha lassan is, de csökken a nemzetközi kapcsolatokban, Kína terjeszkedni kezdett a Dél-kínai-tengeren, és katonai bázist hozott létre a Föld egyik legfontosabb pontján: Dzsibutiban, amely a világkereskedelem egyik legfontosabb központja.

Jól érzékelhető, hogy az Egyesült Államok mai vezetése megegyezésre törekszik Kínával, és sokkal konfrontatívabb pozíciót foglal el Oroszországgal szemben. Ennek következményei Szíria, Észak-Korea vagy az Oroszországgal szembeni embargó kérdésköreiben szintén kiszámíthatatlanok.
Folytatjuk

Kiemelt

Novák Katalin: Elismerés illeti azokat, akik segítenek, hogy hazánk családbarát ország legyen

A családok éve elsősorban a figyelemről, a családbarát gondolkodásról szól – mondta a politikus, és arra kérte az újságírókat, hogy segítsenek közvetíteni ezeket az értékeket.

Poszt-trauma

Oknyomozó riporternek csapott fel a DK elnöke

Bizonyára ő is a Gőbölyös Soma-díjra hajt.

Megkapták a leckét a fideszes parasztok

Az SZDSZ émelyítő bűzét böfögte fel Vajda Mihály.

Elképesztő információ látott napvilágot

Élő adásban vedlett álcivillé a Független Diákszervezet.

Űrhajóval még nem jöttek

A bevándorlás egy álprobléma.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!