Nem újdonság a disztópikus világkép, amikor az emberiséget uralma alá hajtja saját agyszüleménye, a robottársadalom. Asimovtól Lemig, Schwarzeneggertől Will Smith-ig a sci-fi irodalom és feldolgozásai jól ismerik a Skynet öntudatra ébredéséhez hasonló történeteket. Ha itt még nem is tartunk, a dubaji rendőrség mindenképpen történelmi lépést tett a mesterséges intelligencia felé: május 24-e óta robotrendőröket alkalmaz a város bevásárlóközpontjaiban és turistalátványosságainál, majd a tervek szerint a rendőrőrsök recepcióján is.
A spanyol robotikacég, a Pal Robotics REEM humanoid robotjának továbbfejlesztett változata kilenc nyelven áll a turisták rendelkezésére, akik kérdéseket tehetnek fel, büntetéseket „könyvelhetnek” és fontos rendőrségi információkat tudhatnak meg a robot beépített szoftvere segítségével. A humanoid nyolcvanszázalékos biztonságú arcfelismerő technológiával dolgozik, ám szeme élőben közvetítő kamera, amelynek képe a rendőrségi elemzőközpontba kerül. Nem képes üldözni az egyes bűnelkövetőket, nem tud letartóztatásokat sem végrehajtani, de interaktivitása nyomán a dubaji rendőrség azt várja, hogy az emberek gyakorta használják majd kisebb bűncselekmények bejelentésére.
Az egyelőre tehát kisegítő jellegű robotok tartják magukat Isaac Asimov 75 éve megfogalmazott három robotikai szabályához (1. egy robot nem okozhat emberi sérülést, és nem engedheti, hogy egy ember másik embert bántson; 2. a robot köteles az embernek engedelmeskedni, kivéve, ha az az Első Szabályba ütközik; 3. a robot addig védheti saját létét, amíg nem kerül konfliktusba az Első és Második Szabállyal), azonban szakértők arra figyelmeztetnek, hogy amíg nincs az egész világra kiterjedő jogi szabályozás a kérdésben, Dubaj veszélyes vizekre evez. Alan Winfield, a Nyugat-angliai Egyetem robotetikai professzora szerint ugyanis „a probléma az, hogy egy gépet nem tudunk felelősségre vonni a tetteiért. Hogy tudjuk megbüntetni? Hogy tudjuk szankcionálni? Sehogy.” Amerikai jogászok erre úgy felelnek, hogy megoldás lehet, ha a robot tervezőjét, programozóját, tulajdonosát, működtetőjét állítják bíróság elé.
Az etikai kérdések szürkesége miatt a dubaji hatóságok mindenkit igyekeznek megnyugtatni, hogy a humanoid rendőrök nem viselhetnek fegyvert. A Pal Robotics pedig külön hangsúlyozza, hogy a cég nem vesz részt katonai jellegű fejlesztésekben. Ezt az etikai vörös vonalat a februárban bemutatott kínai Anbot sem lépi át, amely arcfelismerés nyomán azonosítja a bűnözőket, és követi őket, amíg a rendőrség meg nem érkezik.
Ám április óta tudjuk, hogy az orosz FEDOR (Final Experimental Demonstration Object Research) nemcsak autót vezet, de két kézzel fog fegyvert, két célpontot képes egyszerre megcélozni, majd halálos pontossággal lőni. A félelmetes bemutató kapcsán az orosz védelmi miniszter, Dmitrij Rogozin nem győzte hangsúlyozni, hogy Oroszország „nem terminátorokat fejleszt”, hanem a lövészet csupán eszköz a prioritások felállításának megtanításában és a gyors döntések meghozatalában. Ezekre pedig azért van szükség, mert Oroszország 2021-ben az űrbe szeretné küldeni a FEDOR-t.
A technika fejlődése igazolni látszik Stephen Hawking, Elon Musk és sok más tudós régi jóslatát, hogy a mesterséges intelligencia az egyik legnagyobb fenyegetés az emberi létre, és valamilyen módon biztosítani kellene, hogy a robotok sose ölhessenek embert. „A mesterséges intelligencia a legjobb és a legrosszabb dolog, ami történhet az emberiséggel” – fogalmaz Stephen Hawking. Ám a kérdés marad: egyes hibás gépi vagy esetleg hekkelt döntések követelhetnek-e emberéletet?
A dubaji rendőrség szerint nem, és remélik, hogy erre hamarosan az emberek is rájönnek. Először a 2020-as dubaji világkiállításon akarják széles körben mérni a különféle nációk reakcióit, és pozitív visszajelzés esetén 2030-ra a város rendőreinek negyedét humanoid robotok teszik majd ki.