2018. január 19., péntek, Sára, Marió napja
Lugas, Lugas Helyzetkép
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/lugas/remregeny-ujraolvasva-2609851/

Rémregény újraolvasva

A Pándy-ügy – A sorozatgyilkos pénzbüntetésre ítéltette a bírót
Húsz éve, hogy elfogták a családirtó magyar állelkészt Brüsszelben. Pándy András és saját, ágyasként használt lánya hat családtagjukat ölték meg, darabolták fel és savazták le a 80-as években. A Kékszakáll már négy éve halott, tettestársa egy apácazárda foglya.

A gyilkosok praktikus okokból darabolnak; ki akarnak bújni az igazságszolgáltatás alól, ezért próbálják eltüntetni a holttestet – mondta néhai Hernádi János rendőr ezredes, a darabolós gyilkosságok szakértője. Pándy András és lánya, egyben szeretője és tettestársa, Ágnes is így tettek: hat családtagjukat ölték meg és darabolták fel, a darabokat savban szétmaratták, a lila „eredményt” egy vágóhíd csatornájába öntötték.

Húsz éve volt ősszel, hogy Pándyt elfogták a rendőrök, és annak is négy éve, hogy a vérfertőző, családirtó, a belga sajtó szerint: „Vader blauwbaard” (Kékszakáll atya) befejezte földi életét. A szörnyeteget legjobban ismerő Steffek István belgiumi börtönlelkész szerint a legvadabb horrorfilmeken is túltett a Kárpátaljáról Belgiumba származott, magát protestáns lelkésznek kiadó Pándy.

Szegény családba született 1927. június 1-jén az akkor Csehszlovákiához tartozó kárpátaljai Csapon. Négyen voltak testvérek, és a szülők, hogy enni tudjanak adni nekik, lopni kezdtek, az apa és az anya is börtönbe került.

András fivéreivel együtt teológiát tanult, éles eszű, csendes fiú volt, a tanulmányokat azonban csak a leg­idősebb testvére, Sándor fejezte be. Pándy András 1953-ban segédlelkészi gyakorlatra érkezett Hajdúhadházra, ahol megismerkedett első feleségével, Sőrés Ilonával, akivel 1956-ban elhagyták Magyarországot. Belgiumba Pándy már protestáns lelkészként érkezett meg, majd 1957-ben elvette feleségül Ilonát.

Ágnes lányuk egy évvel később, két fiuk, Dániel és Zoltán pedig 1961-ben, illetve 1966-ban születtek. Rá egy évvel Pándy hűtlenséggel vádolta meg Ilonát, elváltak. Az asszony elhagyta a lakást, és magával vitte két fiát, de lányát, aki nem sokkal ezt követően vérfertőzés áldozata lett, az apánál hagyta.

Pándy atya az 1970-es évek elején társkereső ügynökségeken keresztül más nőkkel is elkezdett randevúzni, akiknek álnevet és nem valódi foglalkozást adott meg. A Magyarországon is megjelent hirdetéseiben gyakran emlegetett európai nászutat.

A 70-es évek végén jött először vissza Magyarországra, és azonnal megismerkedett a későbbi második feleségével, Fintor Edittel. Ő házas asszony volt, három gyermek édesanyja. A három lány Tünde, Tímea és Andrea volt. Pándy elcsábította az asszonyt, s volt férje szerint lényegében megszöktette Belgiumba.

Pándy 1984-ben szexuális kapcsolatot akart létesíteni mostohalányával, Tímeával is, sikertelenül. Ágnes Tímeát féltékenységből megpróbálta agyonverni, de megijedt. Tímea elhagyta a házat, és hamarosan Kanadába emigrált. Ezután hat családtagnak veszett nyoma 1986–89 között.

Mint az kiderült: Ágnes anyját, a 60 éves Sőrés Ilonát, 27 éves édestestvérét, Dánielt, a 20 éves Zoltánt, Pándy második feleségét, a 44 éves Fintor Editet és két nevelt lányát, a 16 éves Tündét és a 15 éves Andreát ölte meg Pándy és Ágnes. Az együgyűnek jellemzett Ágnes 1997 novemberében tört meg, és elment a rendőrségre, a nő a „hitvesi ágyat” óvta, hiszen Pándy szemet vetett az akkor 16 éves Réka lányára.

Ágnes beismerte, hogy része volt eltűnt rokonainak meggyilkolásában. Azt vallotta, egyedül ő felelős édesanyja meggyilkolásáért, és részt vett Dániel, Zoltán és Andrea kivégzésében is. (Tünde esetét nem említette.) Részletesen elmondta, hogyan ölték meg és tüntették el hozzátartozóikat. Marokfegyverrel lelőtték az áldozatot, majd egy tompa tárggyal a fejét ütötték. A holttesteket ezt követően az alagsorban savba áztatták, az így visszamaradt anyagot a helyi mészárszéken kiöntötték.

Pándyt 1997. október 16-án, azon a napon tartóztatták le, amikor egy másik belga sorozatgyilkos, Marc Dutroux bűnösségét kimondták, majd 2002. március 6-án életfogytiglant, míg lánya 21 évet kapott. Az esküdtszék mind a 45 pontban bűnösnek mondta ki a hat családtagját meggyilkoló párost.

Pándyt két volt felesége – Sőrés Ilona és Fintor Edit –, valamint két édesgyermeke – Zoltán és Dániel – és két fogadott gyermeke – Andrea és Tünde – meggyilkolásában, valamint egy vér szerinti – Ágnes – és két fogadott lánya megerőszakolásában mondták ki bűnösnek. Pándy Ágnes az esküdtszék ítélete szerint bűnös négy családtag meggyilkolásában – féltestvére, Andrea meggyilkolásában hét esküdt a bűnösség, öt a felmentés mellett szavazott.

Fotó: Reuters

Pándy András állelkész a brüsszeli bíróságon 2002 márciusában

Az esküdtszéket Bulthé vizsgálóbíró egy rendkívüli bizonyítással győzte meg, miután a holttestek soha nem kerültek elő. A vizsgálóbíró kikérte egy, a börtönben meghalt, hozzátartozó nélküli fogvatartott holttestét, és pontosan végrehajtatta azt a műveletsort, amelyet Ágnes részletesen elmondott áldozataik megöléséről, feldarabolásáról és lesavazásáról, a végeredmény pedig ugyanaz lett, mint amiről a nő beszélt.

Pándy András az utolsó szó jogán gúnyolódott az igazságszolgáltatás felett, hogy most már talán több idejük lesz a brabanti gyilkosok elnevezésű vallon terroristák kézre kerítésére – egyébként pedig a hamis ítélet után következik szerinte az ő perének második felvonása.

A La Libre Belgique című lap akkori jegyzete szerint a Pándy-per a rendkívüli esetek kategóriájába tartozik. Irodalmi vagy – negatív – filmhősnek beillő figura, aki a per során a megvilágosodott guru, a misztikus zsarnok, a sötét démonai által megszállt vénség nyugtalanító képét rajzolta magáról. A Pándy-per tényeinek iszonyata, a szereplők viselkedése oly távol áll az emberi létezés általános felfogásától, hogy nehéz elképzelni nyomasztó légkörét – fogalmazott a belga újságíró.

Hogy milyen ember volt Pándy? Rendkívül pénzéhesnek írta le valamennyi a sajtóban megszólaló ismerőse. A négyezres belgiu­mi magyar református közösség sok tagjától csalt ki így-úgy pénzt, amit aztán soha nem adott meg. Gazsó L. Ferenc Nászút az ördöggel című belgiumi riportjában számos károsult megszólalt.

„A pénz volt az Istene… örökösen adakozásra hívta fel a híveket. Árvák könnyeit, özvegyek sóhaját, betegek testamentumát csalta ki, tette pénzzé. Kölcsönöket vett fel, többnyire papír nélkül, s aztán durván elzavarta a hitelezőit…” – mondták a károsultak.

Pándy 1970-ben feltalálta a mozgó templomot. A hívektől és külföldi egyházaktól beszedett pénzekből mikrobuszt vásárolt, amelyet aztán felszentelve mozgó templomként használt. A lelkészi jelentésében aztán évi 500 ezer kilométert írt be, hogy a benzinpénzt fel tudja venni, noha ennek töredékét sem járta le.

A pénz mellett a vére is hajtotta. Magyar lapok házassági rovatában hirdetve ismerkedett, a kiválasztottakat kicsábította Brüsszelbe, hogy aztán házvezetőnőként és ágyasként használja őket. Egyikük, Mária hat hétig élt vele.

Külön lakott a család tagjaitól, nem abban a házban, ahol a vérengzés lezajlott. Pándyt, vagy ahogy ő ismerte, Harmath Tast megnyerő, udvarias embernek jellemezte, aki bár kemény, sőt időnként zord volt a családtagjaival, de vele mindig udvariasan és mondhatni bőkezűen viselkedett. Mindenesetre Mária utólag az Istennek hálálkodott, hogy nem abban a pincében végezte, ahol a családtagok.

Ágnesen és ifjabb Andráson, valamint az erőszakból született Márkon kívül még egy élő leszármazottja van Pándynak, Réka, aki 1992-ben állami gondozásba került, miután Ágnes feljelentette apját, hogy vérfertőző viszonyba kényszerítette a lányt, hat családtag pedig eltűnt – ekkor még nem beszélt arról, hogy közösen ölték meg őket.

Réka elmondta a perben, hogy apja el akarta rabolni az intézetből. Az apja láttán sikítani kezdett, így végül meghiúsult az elhurcolása. „Azt hiszem, hogy apám még önmagához sem őszinte – de már nem tud megtörni senkit, csak saját magát” – mondta Réka, aki hallani sem akar még a Pándy névről sem.

2005-ben, kétéves nyomozás után eredménytelenül zárták le a belga rendőrök a második Pándy-aktát. A magyar állelkész szervkereskedelem gyanújába keveredett. Az egyik szomszédja, egy volt rendőr gyanús pillanatokat vélt felfedezni Pándy 1990-es év eleji életében.

A belga rendőrök 2003-ban ismét kiszálltak Pándy brüsszeli házaihoz a Vandenbranden, illetve a Vandermaelen utcába, és a molenbeeki városrészben lévő Klub YDNAP épületébe. Az utóbbi kettőben követte el Pándy a családirtást. Ismét megvizsgálták a ciszternákat, ám ezúttal sem találtak semmit. A nyomozást befejezték.

Az államügyészség megpróbálta elárverezni Pándy mindhárom házát, hogy ebből fedezzék az igazságszolgáltatás többéves költségeit, 400 ezer euró illetéket. Ezenfelül a tetteit túlélő családtagjainak is járt volna kártérítés. Több tízezer euró járna például Tímeának, akit saját apja ejtett teherbe. A megszületett fiúnak Pándy apja és nagyapja egyben. De még Ágnes is jogot kapott a kártérítésre.

Élete utolsó öt évét Pándy önként töltötte a rácsok mögött, hiszen 2008-ban kérhette volna a büntetése végrehajtásának felfüggesztését, hat különböző öregek otthonát is megkereste a belga hatóság, ám nem fogadták sehol.

Közben a börtönben többször is megtámadták, szexuálisan zaklatták a rabtársai, így magánzárkába került, ahonnan már nem is akart kikerülni. Ahhoz azonban még volt esze, hogy kellemetlenkedjen az őt rácsok mögé küldő Bruno Bulthénak.

A vizsgálóbíró a sajtóban a francia sorozatgyilkos Landruhoz hasonlította Pándyt, amit a családirtó zokon vett, és a strasbourgi emberi jogi bíróságon feljelentette a bírót. A bíróság pénzbírságra ítélte Bulthé bírót, mondván: igaz, hogy Henri Landru sorozatban gyilkolta a nőket, csakúgy mint Pándy András a családtagjait, ám Pándy csak hat, míg Landru 11 embert ölt meg.

Kékszakáll 2013. december 22-én este lefeküdt aludni a bruggei börtönben, és december 23-án reggel már nem ébredt fel.

– Bár már egy éve készült a halálra, de nem kért utolsó kenetet, sőt az őrein kívül más nem is láthatta – árulta el lapunknak Steffek István. A belgiumi magyar börtönlelkész 1956-tól ismerte Pándyt, a börtönbe is bejárt hozzá.

– „Nem akarok szabadulni. Mit kezdenék én a szabad világgal? Elegem volt a földi létből. Már csak azt várom, hogy a Mindenható magához szólítson” – ezek voltak az utolsó szavai, amelyeket nekem mondott. Bár a szívével betegeskedett, de úgy tudom, hogy attól még évekig élhetett volna, de már nem akart.

Feladta – osztotta meg Pándy utolsó gondolatait Steffek István, aki szerint Pándy magával vitte sötét titkait a túlvilágra. – Megrögzötten hangoztatta, hogy volt feleségei, gyerekei élnek, sőt meg is látogatták már őt. Azt, hogy megölte őket, „az a buta lány” találta ki. Ágnesről, saját lányáról és tettestársáról beszélt így.

A bruggei börtön temetőjében hantolták el, miután börtönben elhunyt sorozatgyilkos holttestét a belga történelemben még soha nem adták ki a hozzátartozóknak.

Ágnes lánya gyakorlatilag ma is fogoly, a ­bruggei apácazárdát nem hagyhatja el, az erre kijelölt apácákon kívül mással nem találkozhat, nem beszélhet.

A „rémségek házát”, ahol a gyilkosságok történtek, vagyis a molenbeeki Vandermaelen utcai házat a helyi önkormányzat végül megvette és ledózeroltatta; gyerekpark épül a helyén. Pándy másik brüsszeli háza a két örökösé, Ágnesé és a férfi fiáé, Andrásé lett.

Kiemelt

Ünnepelt a sportos kerület

Budafok-Tétény tizenkilenc ifjú sporthőse gyűlt össze a Klauzál Gábor Művelődési házban és találkozott Karsay Ferenccel a kerület polgármesterével és Kulcsár Krisztiánnal, a MOB elnökével.

Poszt-trauma

A Budapest Pride csapata bedobta a Conchita-bombát

„Az egész országot szivárványba borítjuk”.

Oknyomozó riporternek csapott fel a DK elnöke

Bizonyára ő is a Gőbölyös Soma-díjra hajt.

Megkapták a leckét a fideszes parasztok

Az SZDSZ émelyítő bűzét böfögte fel Vajda Mihály.

Elképesztő információ látott napvilágot

Élő adásban vedlett álcivillé a Független Diákszervezet.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!