2017. január 17., kedd, Antal, Antónia napja
Lugas
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/lugas/przemysl-100-907282/
LUGAS

Przemyśl 100

A magyar hadtörténelem egyik legvéresebb és legkitartóbb várvédelme. Gyilkos rohamok a falak ellen, kiéheztetés, majd fogság a világ másik végén. Méghozzá nem a középkorban, hanem csupán egy évszázadnyi „távolságra” napjainktól. Mégsem tudjuk, kikért szól a harang, ha a lengyelországi Przemyślt és sok tízezernyi magyar védőjét idézzük. A feledésről és az emlékezésről, Gyóni Géza elveszett sírjáról és Przemyśl oroszlánjairól szól az NMHH Neumann János-pályázatára készített videoriportunk.

Száz évvel ezelőtt nem sok híja volt annak, hogy Magyarország várkapuja, a przemyśli erődrendszer negyedszer is ostromgyűrűbe kerüljön, amikor a cári hadsereg Galíciában ismét beszakította az osztrák–magyar védelmi vonalakat, hogy meg se álljon a Kárpátokig. 1916 nyara sorsdöntőnek bizonyult mind az Orosz Birodalom, mind a Monarchia számára. Bár a nagy háború még két évig tartott, a Bruszilov-gőzhenger egyszerre két birodalmat lökött a megsemmisülés szélére. Miközben II. Miklós hadai kivívták az első világháború legdicsőségesebb orosz haditetteit, a szembeálló felek akkora veszteségeket szenvedtek el, hogy Leninnek már nem kellett sokat puhítania népét a forradalomhoz. A Monarchia pedig a németek nélkül többé szinte moccanni sem tudott…

Ezekben a nyári hónapokban Przemyśl még fel sem ocsúdhatott korábbi megpróbáltatásaiból. A San folyó partján, Galícia szívében fekvő szép kisváros és a 30–50 kilométeres sugarú körben kiépített erődrendszer magán viselte a három ostrom nyomait. Az előtérállások, lövészárokrendszerek felszaggatva, a vasbeton erődök elemeikre robbantva, és mindenütt szükségtemetők fejfái, amerre csak a szem ellátott.

A „magyar Verdun” ostroma a nagy háború elején megkezdődött, és bár először sikerült visszaverni a hatalmas túlerőben támadó cári ostromsereget, másodszor már végzetesnek bizonyult a gyűrű. 1914 őszétől 1915 tavaszáig, fél éven át tartott ki a többségében magyar nemzetiségű védőerő, hogy iszonyú áldozatokkal és erőfeszítésekkel elodázzák az elodázhatatlant.

Kisfilmünk nekik és a lengyel–magyar történelem kiemelt eseménysorának állít emléket.

KASSA, A SKIZOFRÉN VÁROS

Hetvenöt éve, 1941. június 26-án bombák rombolták. Csaknem száz évvel ezelőtt, már a trianoni döntést megelőző időszakban a bevonuló csehszlovák hadsereg katonái mozgattak meg minden követ azért, hogy lakói elszakadjanak gyökereiktől – és 1918 őszétől félelemben, létbizonytalanságban éljenek. Ma a Kárpát-medencei magyar turizmus fellegvára, középkori dómját, a kriptában nyugvó nemzeti hősöket zarándokok tízezrei keresik fel évről évre. Kassa mostanra mégis a mindent elsöprő asszimiláció iskolapéldája lett.

 

Kiemelt

A néppárti Antonio Tajani lett az Európai Parlament elnöke

Tajani 351 voksot kapott, riválisa, a szociáldemokrata Gianni Pittella 282-őt. Az abszolút többséghez minimum 317 szavazatra volt szükség.

Poszt-trauma

Már árulják az Obama-korszak utolsó leheletét

Újabb remek ötlettel álltak elő az amerikai liberálisok.

Pilhál György is szerkesztőséget vált

Tovább erősödik a csapat.

Na, hová tart Bayer Zsolt?

Távozik a Magyar Hírlaptól.

Na, hová tart Azurák Csaba?

Intenzív tárgyalások zajlanak az ellenzéki körökben nagyon népszerű Kóczián Péterrel is.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!