2017. augusztus 22., kedd, Menyhért, Mirjam napja
Lugas
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/lugas/przemysl-100-3-907282/

Przemyśl 100

A magyar hadtörténelem egyik legvéresebb és legkitartóbb várvédelme. Gyilkos rohamok a falak ellen, kiéheztetés, majd fogság a világ másik végén. Méghozzá nem a középkorban, hanem csupán egy évszázadnyi „távolságra” napjainktól. Mégsem tudjuk, kikért szól a harang, ha a lengyelországi Przemyślt és sok tízezernyi magyar védőjét idézzük. A feledésről és az emlékezésről, Gyóni Géza elveszett sírjáról és Przemyśl oroszlánjairól szól az NMHH Neumann János-pályázatára készített videoriportunk.

Száz évvel ezelőtt nem sok híja volt annak, hogy Magyarország várkapuja, a przemyśli erődrendszer negyedszer is ostromgyűrűbe kerüljön, amikor a cári hadsereg Galíciában ismét beszakította az osztrák–magyar védelmi vonalakat, hogy meg se álljon a Kárpátokig. 1916 nyara sorsdöntőnek bizonyult mind az Orosz Birodalom, mind a Monarchia számára. Bár a nagy háború még két évig tartott, a Bruszilov-gőzhenger egyszerre két birodalmat lökött a megsemmisülés szélére. Miközben II. Miklós hadai kivívták az első világháború legdicsőségesebb orosz haditetteit, a szembeálló felek akkora veszteségeket szenvedtek el, hogy Leninnek már nem kellett sokat puhítania népét a forradalomhoz. A Monarchia pedig a németek nélkül többé szinte moccanni sem tudott…

Ezekben a nyári hónapokban Przemyśl még fel sem ocsúdhatott korábbi megpróbáltatásaiból. A San folyó partján, Galícia szívében fekvő szép kisváros és a 30–50 kilométeres sugarú körben kiépített erődrendszer magán viselte a három ostrom nyomait. Az előtérállások, lövészárokrendszerek felszaggatva, a vasbeton erődök elemeikre robbantva, és mindenütt szükségtemetők fejfái, amerre csak a szem ellátott.

A „magyar Verdun” ostroma a nagy háború elején megkezdődött, és bár először sikerült visszaverni a hatalmas túlerőben támadó cári ostromsereget, másodszor már végzetesnek bizonyult a gyűrű. 1914 őszétől 1915 tavaszáig, fél éven át tartott ki a többségében magyar nemzetiségű védőerő, hogy iszonyú áldozatokkal és erőfeszítésekkel elodázzák az elodázhatatlant.

Kisfilmünk nekik és a lengyel–magyar történelem kiemelt eseménysorának állít emléket.

KASSA, A SKIZOFRÉN VÁROS

Hetvenöt éve, 1941. június 26-án bombák rombolták. Csaknem száz évvel ezelőtt, már a trianoni döntést megelőző időszakban a bevonuló csehszlovák hadsereg katonái mozgattak meg minden követ azért, hogy lakói elszakadjanak gyökereiktől – és 1918 őszétől félelemben, létbizonytalanságban éljenek. Ma a Kárpát-medencei magyar turizmus fellegvára, középkori dómját, a kriptában nyugvó nemzeti hősöket zarándokok tízezrei keresik fel évről évre. Kassa mostanra mégis a mindent elsöprő asszimiláció iskolapéldája lett.

 

Kiemelt

Palkovics: az igazgatók feladata, hogy még jobbá tegyék az általuk vezetett intézményeket

Az oktatási rendszer lassan változik, de mára vitathatatlanná vált, hogy az az út, amelyet néhány éve kijelöltek, helyes irány volt – mondta az oktatásért felelős államtitkár.

Poszt-trauma

A szoci tanárnak a gyerekek között is szabad kampányolni?

Mit lehet ehhez hozzáfűzni?

Mindent felülmúló polkorrektség: rasszistázzák a szépségkirálynőt

Pedig csak egy kérdést tett fel.

Újabb aduászok Gulyás Márton hálójában

Gálvölgyiék után is sikerült fokozni. Mi jöhet még ezután?

Bayert kevesebbért is miszlikbe aprították volna

Hont András végleg megbukott.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!