2017. augusztus 22., kedd, Menyhért, Mirjam napja
Lugas, Lugas Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/lugas/penz-es-elet-az-erkolcsos-gondolkodasrol-es-az-isteni-megszolitasrol-1954822/

Pénz és élet – az erkölcsös gondolkodásról és az isteni megszólításról

Közgazdászként bejárta a világot. Sikeres vezetőként döntött úgy, hogy elfogadja Isten hívását, és belép a Domonkos-rendbe. Baritz Sarolta azóta Budakeszin éli az életét Laura nővérként.

– Tagja volt a parlament fenntartható fejlődés tudományos szakmai bizottságának, rádióműsort vezetett, rendszeresen publikál közgazdasági cikkeket, tanít, előadásokat tart, szalont és rendezvényeket szervez, tanulmányokat és könyvet ír, miközben a rendben is ellátja a feladatait.

– Minden tevékenységnek a szerzetesi életem ad keretet. A domonkos nővérek élete zsolozsma imádságból, személyes imából, szentségimádásból, illetve a tanulás és a munka elvégzéséből áll. Egyszerre van jelen a szemlélődés és az aktivitás. Én ezeket mind élem, ehhez igazodik – ahogy mi hívjuk – az apostoli életünk. Hirdetjük az igazságot és Isten igéjét. Mindebbe beleillik a közgazdaság terén végzett munkám is. Harmóniában élek, táplálkozom a zsolozsmákból, a saját imaéletemből, mindabból, amit olvasok, hallok, megélek ebben a nagyon szép közösségben.

Önérdek és a másik java

– Vallásos családban nőtt föl, hite édesanyja halála után mélyült el. A Domonkos-rendbe 1994. december 31-én lépett be, hét évvel később pedig örökfogadalmat tett. Miért a Domonkos-rendet választotta?

– Úgy gondolom, Jézus választása volt, hogy engem idehívott. Ő tudta, hogy az én karakteremhez melyik létforma illik a legjobban. Nekem elsősorban a rend családiassága tetszett meg, hogy a közösségben a szerzetesek számíthatnak egymásra. Fontos volt az az intellektuális vonás is, hogy itt a nővérek szinte halálukig tanulnak. Fiatalon a Thököly úti domonkos templomba jártam az atyákhoz zsolozsmázni. Már akkor tetszett a rend lelkülete, hogy az igaz­ságot hirdetik, prédikálnak, tanítanak, segítenek a szegényeken.

– Orosz–angol tagozaton érettségizett, majd 1983-ban szerzett közgazdászdiplomát. A Sapientia Hittudományi Főiskolán folytatott etika- és teológiai tanulmányokat, 2005-től a Corvinus Egyetem PhD-hallgatója lett, és summa cum laude minősítéssel végzett. Még mindig jár iskolába?

– Ma már inkább csak tanítok, bár közben rengeteget tanulok is, mert mindig olvasok, képzem magam, konferenciákra járok, hallgatom a kollégákat. A Corvinus Egyetemen 2014-ben védtem meg a doktori disszertációmat.

– Nagyon átfogó dolgozatot írt. A védés alatt maga a bizottság javasolta, hogy egy ilyen minőségű tanulmányt érdemes lenne publikálni. A Háromdimenziós gazdaság – Lehet-e gazdálkodni erényetikai paradigmában? című doktori disszertációból született meg a hasonló című könyve, melyben a gazdaságot egészen más irányból közelíti meg. Milyen úton indult el, kinek a gondolatmenetét fejlesztette tovább?

– Nem én találtam ki, én csak összefoglaltam egy kétezer éves nézetet. Az általam hirdetett paradigma, nevezzük „erényetikai” gazdaságnak, Arisztotelészhez és a keresztény gondolkodásmódhoz fűződik. A kiinduló feltevésem az, hogy amilyen az emberi értékrend, olyan lesz a ráépülő gazdasági rend. A klasszikus, a főáramú gazdasági rend jobbára haszonközpontúsággal jellemezhető. Az erkölcsös gazdaság értékalapú, az erényetikai értékrend által meghatározott gazdasági rendszerben az ember nem eszköz, hanem alany és cél.

– Hogyan gondolkodik a főáramú, illetve az erényetikai gazdaságban dolgozó ember a profitról?

– A főáramban dolgozó ember célja, hogy minél többet keressen, minél nagyobb profitra tegyen szert. A pénz felhalmozását maximális szinten akarja megvalósítani, minden egyebet e cél alá sorol be, tehát az erkölcsiséget és az etikát is. Nem mondja, hogy nem kell erkölcsiség, de a profitmaximalizálás logikájában csak eszközként tekint rá. Az erényetikai embernek szilárd értékrenddel kell bírnia. A mi paradigmánkban a profit egy eszköz, az értékhierarchia alsó szintjén áll, és eszközként elősegíti az értékek megvalósulását. Az erkölcsös gazdálkodás fő célja a közjó, vagyis az emberi kiteljesedés szolgálata. Adam Smith szerint, akit a modern közgazdaság-tudomány atyjának tartanak, a gazdaság fő hajtómotorja az önérdek. Mindenki az önérdekét akarja realizálni, hogy gazdasági teljesítményt érjen el. Ezt a mi paradigmánk is vallja, de mi – Erich Fromm nyomán – „objektivista” önérdeknek nevezzük, ami azt jelenti, hogy az én önérdekembe bele tudom foglalni a másik ember javát is. Ez esetben képes vagyok együttműködni a másikkal, és hajlandó vagyok „nyer-nyer” szituációkat megvalósítani a gazdasági életben. Tehát nem egymást kiiktató, halálos verseny uralkodik, hanem egészséges megmérettetés együttműködési megállapodásokkal.
– Ki számít ma erkölcsös embernek? Elég, ha valaki betartja a tízparancsolatot?

– A teljes emberi élet magában foglalja a transzcendens valóságban való jártasságot, hitet is. Ha valaki különböző okok miatt nem jut el idáig, akkor is felismerheti, hogy az erkölcsösség maga a jóra való igyekezet, melyet az erények segítenek. Ilyenek például az úgynevezett kardinális vagy sarkalatos erények: az okosság, a bátorság vagy lelkierő, a mértékletesség és az igazságosság, s az ezekből származtatható többi erény. Az erények segítik az embert a jóra, a kiteljesedett élet elérésére.

Forrás: Havran Zoltán

Profit három tételben

– Ha változtatni akarunk a gazdasági renden, akkor azt először nem az emberi értékrenddel kellene kezdeni, és csak azután felépíteni az erkölcsös gazdaságot?

– Az emberközpontú gazdaság felfogása szerint a gazdasági rend végső meghatározója az emberi értékrend, de a gazdasági struktúra erőteljesen vissza is hat az emberre. Ezért az értékrend és gazdasági struktúra változtatása párhuzamosan lenne kívánatos. Egyébként a könyvem elején hosszú oldalakon keresztül sorolok föl példákat, magyarországi és nemzetközi cégeket, csoportokat, vezetőket, akik ezt már megvalósították, ahol már ilyen – erényetikai – paradigmában, ilyen értékrend szerint dolgoznak. Az ÉrMe Üzleti Hálózatot – mely keresztény alapértékek megtartására törekszik, s szlogenjük: „Az üzlet több mint profit” – bátran hoznám fel példának. Sokat jótékonykodnak, több éve ők szervezik a Keresztény Sziget elnevezésű rendezvényt. Világszerte is ezres nagyságrendben találhatók főleg kis- és középméretű vállalatok, a „Közösségi Gazdaság” (Economy of Communion) vállalkozói, melyek úgy gazdálkodnak, hogy a profitjukat három részre osztják. Az egyik részt visszaforgatják a termelésbe, a másikat képzésre, hasonló típusú gazdasági felfogás tanítására fordítják, a harmadikat pedig a szegények megsegítésére. A disszertációmban egy átfogó, matematikai módszeren alapuló empirikus kutatással is alátámasztottam, hogy mindazok a tételek, melyeket az elméleti részben leírtam, megállják a helyüket a valóságban is. Nagyon szépen összeillenek a kérdőívvel vizsgált eredmények és az elméleti rész megállapításai.
– Hogyan terjesztik a módszert?

– A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán 2010-ben indítottuk el a Keteg – Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban – elnevezésű négy féléves, posztgraduális képzést.
A gyökereink külföldön vannak. A római Szent Tamás Pápai Egyetem is indított hasonló kart, tőlük merítettük az ötletet a tanrendünkhöz. Helen Alford dékánhelyettes, szintén domonkos nővér, többször járt Magyarországon, tőle nagyon sokat tanultam, de segítőink között szerepel Stefano Zamagni, Ferenc pápa gazdasági tanácsadója is. Nálunk olyan közgazdásztanárok, -professzorok tanítanak, akik vallják ezt a fajta erényetikai gazdasági megközelítést. Számos tanár oktat a Corvinusról is, ahol szintén elindítottuk a képzést Emberközpontú gazdaság néven. Félévenként mintegy száznyolcvan diák veszi fel ezeket a tárgyakat, már most betelt a szeptemberben induló kurzusunk. A Sapientiára jelentkezők főleg a gazdaság világából jönnek, a banki szférából, de érkezett már hallgató multinacionális vállalattól, volt polgármesterünk és szerzetesünk is. Végzett hallgatóink mesélték, hogy a képzés után néhányan otthagyták a munkahelyüket, és saját vállalkozást alapítottak, vagy onnantól más szemlélettel dolgoztak tovább. Van, akit annyira megérint a kurzus, hogy az iskola után velünk marad, és az alapítványunknál tevékenykedik. A Keteg Szalonban rendszeresen beszélgetünk vendégeinkkel, engem is sokfelé hívnak előadást tartani, ahová mindig egy hallgatóval érkezem. Van már középiskolás csoportunk is, és a Debreceni Egyetemen is elindult a Keteg képzés. Próbálkozunk. Mi vagyunk a kenyér kovásza.

– A Pepsi magyarországi leányvállalatánál kereskedelemfejlesztési menedzserként dolgozott. A részlege híres volt a jó munkahelyi légkörről. Ahol tudott, segített, például visszavett idős kollégát. Már középvezetőként is hozott erény­etikai döntéseket?

– Akkor még nem tudatosan, de próbáltam az emberbarát irányítást megvalósítani. Olyan vezetést akartam, mely figyelembe veszi az emberi értékeket, és segít a rászorulókon. Az évek során arról győződtem meg, hogy ez a leghasznosabb, ennek van értelme.

– Öt évig műsort vezetett a Mária Rádióban. Miről értekezett, illetve beszélgetett a vendégeivel?

– Pénz és élet volt a műsor címe. Interjúkat készítettem, és a hallgatók is telefonálhattak. Akkoriban tanultam a Corvinus Egyetem doktori iskoláján, konferenciákat hallgattam, úgyhogy az éppen aktuális tanultakról beszélgettem a kollégákkal. Az élményeimet meséltem el, arról volt szó, hogy nem a pénz a lényeg, hanem az élet. A pénz csak az egyik eszköz a megélhetéshez.

Net helyett kert

– Igen szerteágazó a tevékenysége. Az életútja nagyban különbözik a többi nővérétől? Kik lesznek ma Domonkos-rendi szerzetesek?

– Akiket Jézus hív. Ez egy isteni megszólítás, melyet az ember felismer, és válaszol rá. Nem úgy kerül ide az ember, hogy reggel felébred, és eldönti, hogy szerzetesnek áll. Hosszú idő, míg elmélyül a hite, aztán „megszólítják”, ő igent mond, és elfogadja a hívást. Nálunk a rendben a biológia–kémia tanártól kezdve a Zeneakadémián tanult, csodálatos zenei tehetséggel megáldott nővérig sokféle ember megtalálható. Én a gazdaság területén dolgozom, mások – többek között – a Sapientia Egyetemen teológiát, filozófiát tanítanak. Az életem Jézus kezében van, oda megyek, ahová vezet, és azt teszem, amit Ő szeretne.

– Tudom, hogy van mobiltelefonja, küld e-maileket, tehát használja a technikát.

– Funkció szerint használom a technikát, előfordul, hogy napokig nem nézem meg a leveleimet, a telefon is azért szükséges, hogy a legfontosabb hívásokat lebonyolítsam.

– Szokott nézelődni, bóklászni a neten?

– Egy-egy feladathoz célirányosan megnézek néhány oldalt, vagy ha jön egy levél, arra válaszolok, de kedvtelésből nem szoktam nézelődni. Én inkább a kertben szeretek bóklászni, és személyesen beszélgetni az emberekkel.

– Hogyan kellene viselkednem, mit kellene tennem, ha én is szeretnék részt venni az emberközpontú gazdaságban?

– Először is nézze meg, hogy amivel foglalkozik, az az ön számára értékes és értelemmel teli-e. Ha igen, akkor fogalmazza meg a céljait, melyeket szeretne elérni. Azt is vizsgálja meg, hogy ezek mennyire szolgálják az emberek javát, boldogságát. Természetesen a kitűzött cél egyben érték is legyen. Ezt próbálja megvalósítani, és ha van ideje, jöjjön el a Ketegbe.

Kiemelt

Migráns támadások Németországban és Horvátországban

Marokkói migránsok támadtak rá emberekre a hétvégén a németországi Essenben és Zágrábban is. Az esseni gyanúsítottak jelenleg menekültügyi eljárás alatt állnak.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!