Egy Kecskemét melletti telephelyen három férfi nézegette az udvaron parkoló használt járműveket 2015. augusztus 18-án. Dobozos, zárható rakterű teherautók érdekelték őket, hármat is körbejártak. Az egyik egy fehér színű hűtőkamion volt, hátulján hatalmas csirkefej képével, oldalain egy szlovák húsipari vállalkozás reklámjával. A férfiak kinyitották az ajtókat, a raktér előtt állva idegen nyelven tárgyaltak egymás között. A legfiatalabb – akit utóbb az eljárásról nyilvánosságra hozott anyagokban L. betűvel jelöltek a hatóságok – arra volt kíváncsi, üzemképes-e a jármű. A rövid megbeszélést azzal zárta, mindhárom teherautót megveszik.
Az iratokat egyik társa, egy libanoni–bolgár kettős állampolgárságú férfi töltötte ki. Őt az eljárás során K. betűvel jelölték. Az 51 éves férfi évek óta Kecskeméten élt, és többek között használtautó-kereskedést működtetett. A teherautókra Z betűs ideiglenes rendszámot kért, amilyet külföldi állampolgárok igényelhetnek Magyarországon vásárolt járművekre. Két teherautó esetében a rendszám gyorsan elkészült, a szlovák baromfitermékek reklámjával futó fehér hűtőkamion viszont csak augusztus 25-én kapta meg a hatósági jelzést. A rendszámot délután erősítették fel a járműre, már csaknem este volt, amikor egy bolgár férfi (azonosítására az M. betűt adták meg a hatóságok) beindította a motort, és kihajtott a telepről.
M. a banda alvezére volt, a sofőröket toborozta az illegális szállítmányokhoz, a gépkocsivezetők nem tartoztak az embercsempész-hálózat belső köréhez. Cserélhető figurák voltak, ahogy a személygépkocsival haladó előfutók is. Ennek kockázatát próbálták csökkenteni az előreküldött személygépkocsival, amely időben figyelmeztette a szállítót a razziákra, útlezárásokra, váratlan akadályokra.
A következő csoportot szállító két bolgár sofőr éjjel fél kettőkor érkezett Kecskemétre, alig egyórányi pihenés után, hajnali háromkor indultak is a szerb határhoz. A fehér kamion volánja mögé egy 25 éves fiatalember, I. mászott be, az előtte haladó személyautót 38 éves társa, T. vezette.
A találkozási pont Mórahalom külterületén volt. A szerb–magyar határra gyalogosan érkezett migránsok egy ritkás facsoportokkal benőtt területen várták a járművet. Az út szélén kissé távolabb parkolt az embercsempész-hálózat vezetőjének autója, és a szállítók főnöke, M. is megjelent. Hajnali öt óra körül a fehér kamion megállt az út szélén. A fák között rejtőzködő emberek előjöttek, és bemásztak a raktér sötét dobozába. Ötvenkilenc férfi, nyolc nő és négy gyerek. Amikor az utolsó is bent volt, rájuk csukták a súlyos fémajtót.
*
A kecskeméti központtal működő embercsempész-hálózat ügyében a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség minősített emberölés bűntette és bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntette miatt összesen 11 férfival szemben emelt vádat a Kecskeméti Törvényszéken. A vádiratban 88 oldalon részletezett cselekményekről Schmidt Gábor csoportvezető ügyésszel, sajtószóvivővel beszélgettünk.
– Hogyan működött a szervezet?
– A vezető egy harmincéves afgán férfi volt (L.), ő szervezte a szerb–magyar határt illegálisan átlépő migránsok szállítását, ő adta a pénzt a költségekre. Az alvezére (M.) 31 éves bolgár férfi, aki a szállításokat lebonyolító sofőröket és az előfutó autókat vezető kísérőket toborozta és irányította. Ő szerezte be a mobiltelefonokat, ő helyezte el a bolgár sofőröket kecskeméti hotelekben, ő adott pénzt tankolásra, autópálya-matricára. A harmadik vezető (K.) egy bolgár–libanoni kettős állampolgárságú férfi, aki hosszabb ideje Kecskeméten élt, és többek között autókereskedése volt. Ő szerezte be a szállításhoz használt járműveket, intézte a rendszámokat. A migránsokat ténylegesen szállító gépkocsivezetők és előfutók időről időre cserélődtek, miután a németországi és az ausztriai közúti igazoltatások során mintegy húszan buktak le, és olyankor a lefoglalt járművet is pótolni kellett.
– Hogyan lett egy afgán személy a magyarországi bűnszervezet vezetője?
– L. két diplomával rendelkező, iskolázott férfi, aki 2013-ban érkezett Magyarországra, itt oltalmazotti státuszt kapott, Budapesten élt. Amikor a balkáni útvonalon érkező migránsok száma megemelkedett, bekapcsolódott a szerbiai embercsempész-szervezetek munkájába. Megismerte ezt az üzletet, kiépítette a kapcsolatait. Később ő maga is elkezdett utakat szervezni. 2015 februárjában még csupán kisebb csoportokat vitt, majd egyre jobban kiépítette a saját szervezetét. Egyre gyakrabban és egyre több embert indított útnak. Júniustól már mindennapossá vált a szállítás, volt, amikor egyetlen teherautóba mintegy száz embert zsúfoltak be.
– Hogyan működött az üzlet?
– A nyomozás során 31 szállítás körülményeit sikerült felderíteni, ezek során több mint 1200 embert juttattak illegálisan Nyugat-Európába.
A Szíriából vagy Afganisztánból érkező migránsok fejenként négy-hatezer eurót fizettek az embercsempészeknek. Az út Magyarországon átvezető szakaszára eső összeget a szerbiai embercsempészektől vette át az afgán vezető, aki több mint 300 ezer eurót keresett. Bolgár alvezére, aki a szállítókat és az előfutókat irányította, legalább 28 ezer eurót tett zsebre. A végrehajtók minden sikeres fuvar után ötezer eurót kaptak, ennek nagyobb része az előfutónál maradt, kisebb részét továbbadta a teherautót vezető szállítónak.
– Van egy kétdiplomás afgán vezető, egy bolgár alvezér, egy kettős külföldi állampolgárságú kecskeméti autókereskedő, és vannak a járműveket vezető végrehajtók. Ki volt közülük a keményvonalas bűnöző?
– Magyarországon büntetlen előéletű volt mindegyikük. A bolgár hatóságoktól kapott tájékoztatás szerint a sofőrök között akadnak, akik vagyon elleni bűncselekmények miatt büntetve voltak.
– Az elfogásakor próbált valaki ellenállni a rendőröknek? Volt valamelyiküknek lőfegyvere?
– Ellenállást senki nem tanúsított, de volt, aki megpróbált elfutni. Fegyverre vonatkozó információ nem szerepel az iratokban.
– Mit lehet elmondani a szállítókról?
– Általában nehéz anyagi körülmények között élő bolgár férfiak, van közöttük, akiknek a családja Nyugat-Európában próbál megélni. A 71 ember halálával végződött szállítás során a teherautót vezető, I. betűvel jelölt 25 éves férfi például egyéni vállalkozó volt otthon, de csődbe ment. A családja Olaszországba költözött, ő pedig hol itt, hol ott próbált pénzt keresni. Az embercsempészetben dolgozó sofőröket a gyors és könnyű pénz ígérete hozta Magyarországra.
*
A hátulról hallatszó tompa dübögés felerősödött. Alig félórája indultak el, még Kiskunhalasnál sem jártak, máris gond adódott. I. lassított, fülelt, hogy megállapítsa, az autó ad-e valami rendellenes zajt, vagy a migránsok zajonganak. Mintha valaki kiabálna… Nyomta a gázt, közben figyelte a motor hőmérsékletét. A mutató megmozdult, kicsivel magasabbra kúszott.
Felhívta az előfutót, azt mondta, hátul zajonganak az emberek, lehet, hogy kezd elfogyni a levegőjük. Az elöl haladó autót vezető, T. azt felelte, megkérdezi a főnököt, mi legyen. Az afgán bandavezér nem beszélt bolgárul, csak szerbül, a saját kocsijával néhány kilométerre lemaradva követte a kamiont, de mindenről tudni akart. Az alvezér szerb nyelven tájékoztatta, hogy a migránsok belülről ütik a hűtőkamion oldalát, lehet, hogy fogytán van a levegőjük. Az afgán azt felelte, menjenek csak tovább.
A petőfiszállási pihenő sárga benzinkútja tűnt fel a távolban, I. elvette a gázt, hagyta, hogy a kamion lassulva guruljon. A vízhőmérséklet mutatója már a piros sávnál állt. A dübögés hátul egyre erősödött. Újra hívta az előfutót, hogy muszáj megállniuk, mert mindjárt forr a hűtővíz. A kamiont a benzinkúttól távolabb állította le, mert a migránsok túl nagy zajt csaptak. A raktérből kiabálás hallatszott, az ajtón hangosan dörömböltek. I. azt mondta, így nem mer odaállni a többi autó közé, pedig lassan tankolni is kellene. A hűtőt végül a leállósávban töltötték fel.
Az emberek folyamatosan verték belülről a kamion oldalát. Hívták a főnököt, hogy jó lenne kinyitni az ajtót, mert az emberek nem kapnak levegőt. Az afgán megismételte: az ajtót nem lehet kinyitni! I. bemászott a vezetőfülkébe, próbált nem odafigyelni a dörömbölésre. Az előfutó autó kigyorsított, besorolt a sávba, követte a kamionnal. Ahogy a teherautó felgyorsult, a menetzaj valamennyire elnyomta a raktérből hallatszó zajongást.
Később azért hívta az előfutót, hogy mindjárt elfogy az üzemanyag. Az előfutó megállt a következő benzinkútnál, T. vásárolt két marmonkannát, és teletankolta. Az üzemanyagot biztos távolságban, ugyancsak a leállósávban töltötték át. Miközben a teherautó tartálya fölé hajoltak a kannával, valakik a fehér fémfal túloldaláról érthetetlen nyelven kiáltoztak valamit. Hátulról dübögés hallatszott, mintha kirúgni próbálnák az ajtót, de a zár szilárdan tartott.
Budapest határáig az egyre idegesebb I. még ötször hívta az előfutót, hogy valamit már tényleg csinálni kellene. „Meg fognak halni ezek itt hátul!” A végén azt is hozzátette, hogy már halkul a dörömbölés, lehet, hogy elfogyott a levegő. T. minden alkalommal felhívta az alvezért, hogy beszéljen az afgánnal. Azután visszaszólt, hogy az afgán azt üzeni, nincs megállás, majd csak Ausztriában. A konvoj ezek után már nem állt meg a határig. Elöl ment a felderítő személykocsi, mögötte a fehér kamion, kissé lemaradva az afgán követte őket.
Amikor ráfordultak az M1-es autópályára, I. azért telefonált, hogy elhallgattak az emberek. „Most már csönd van!” Budaörstől már csak a motor zúgása és a kerekek menetzaja hallatszott a vezetőfülkében.
*
– Hogyan találták meg a kamiont?
– A teherautó reggel 9.20 körül érkezett a hegyeshalmi átkelőhöz. A határon NAV-os kollégák dolgoztak, felfigyeltek a fehér hűtőkamionra, mert a személyautók sávjában állt. Integettek neki, hogy menjen át a másik sávba, a teherautók közé. A bolgár vezető ettől megijedt, gázt adott, és áthajtott a határon. Osztrák oldalra nem mehettek utána a NAV munkatársai, a bolgárok azonban azt hitték, üldözni fogják őket. Ezért Parndorf határában az előfutó kocsi félreállt, a kamion sofőrje pedig átült a személygépkocsiba, és elhajtottak. A kamion ezután a nyári melegben egy napig állt az A4-es autópályán a leállósávban. Az osztrák rendőrségre közben többen is bejelentették. A hatóságok augusztus 27-én délelőtt 10 óra 50 perckor nyitották ki. Akkor a jármű körül már erős bomlásszag érződött, az ajtó résein pedig vér és bomlásból származó folyadék szivárgott. Az osztrák hatóságok értesítették a magyarokat, a Nemzeti Nyomozó Iroda egy munkatársa már aznap délután ott volt a helyszíni vizsgálatoknál.
– Hogyan jutottak el a tettesekhez?
– A rendszám alapján előkerült az előző héten kötött adásvételi szerződés, az abban leírtak alapján már augusztus 27-én este elfogták az első négy gyanúsítottat, az afgán bandavezért, a személyautót vezető előfutót, a sofőrök főnökét és a csempészjárműveket megvásárló bolgár–libanoni kettős állampolgárt, aki a kiszombori határátkelőnél próbált elmenekülni. A fehér kamiont vezető bolgár sofőrt két nap múlva fogták el.
A többieket körözés alapján később találták meg, a 11 vádlott közül tízen előzetes letartóztatásban várják a tárgyalást. Egy bolgár sofőr még szökésben van.
– Mi történt a holttestekkel?
– Az osztrák hatóságoknak a 71 holttest közül hetvenet sikerült azonosítaniuk. Akinél lehetett, értesítették a hozzátartozókat. Akiért nem jöttek el, azokat a Bécs melletti iszlám temetőben eltemették.
– A vád szerint ki felel a 71 migráns ember haláláért? Kinek nagyobb a bűne, az utasítást adó afgán bandavezérnek vagy a kamiont vezető sofőrnek, aki hagyta megfulladni az embereket?
– Emberöléssel, mégpedig háromszorosan minősített alakzatával, négy embert vádolunk: a szállítót (I.), az előfutót (T.), a sofőrök főnökét (M.) és az afgán főnököt (L.). Van közöttük, aki tettesnek, van, aki részesnek minősül. A részesek között is van felbujtó és bűnsegéd, de az ügyészség mindannyiuk esetében életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását indítványozza.
– Kifizették az ötezer eurót a 71 ember halálával és a lebukással végződött szállítás után is?
– Ha nem sikerült a szállítás, kevesebbet fizettek. A 71 ember gyötrelmes kínhalálával végződött fuvar után 3500 eurót fizettek.
– Mennyi volt ebből a kamiont vezető sofőr bére?
– Ötszáz euró.