2018. január 21., vasárnap, Ágnes napja
Lugas, Lugas Publicisztika
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/lugas/nyelveszkedo-politikusok-2536015/

Nyelvészkedő politikusok

Olykor előfordul, hogy a politikusok nyelvészkedésbe, nyelvhasználati, helyesírási magyarázkodásba fognak az igazuk megvédésére, azonban ez csak ritkán sikeres. Sőt az alább bemutatandó két eset egyikében sem.

Csaknem tíz éve az egyik közismert politikus egy nyelvművelő babonát nem kis vád megfogalmazására használt fel. A liberális pártvezér az ellenzék vezetőjének azt a mondatát, hogy „el fogjuk törölni őket” (mármint a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat), úgy értelmezte, hogy őket, azaz a kisebbik koalíciós párt tagjait kell eltörölni.

Már Arany János is küzdött az ellen a babona ellen, hogy az „őket” csak személyre vonatkozhat. Igaz, a ceruzára vagy egyéb tárgyra elég modoros azt mondani, hogy „ő” , azonban többes számban, harmadik személyű tárgyként az „őket” egyaránt jelölhet személyt is, dolgot is.

Például: Itt vannak a ceruzák, hegyezd ki őket! Szépirodalmi példa Mikszáthtól: „A nagybajuszú kalászok szelíden ringatóztak, ha egy-egy kis széláram felizgatta őket.” A nyelvtani személy fogalmát nem szabad összekeverni a személy szónak a szokásos köznyelvi jelentésével.

Néhány hónapja pedig az egyik politikus kitett egy meglincselt ávósról készült képet, majd annyit írt: ’ünnephez’ közeledvén. Vajon mire is lehet ebből következtetni?

Nem sokkal ezután egy közösségi portálon a politikus a következőképpen próbálta magyarázni a bizonyítványát: „Az ún. ’félidézőjel’ a magyar nyelvben figyelemfelhívást jelent, a konkrét esetben azt, hogy ’56-nak nem minden eleme ünnepelendő, még pontosabban az október 23-i forradalmat később súlyosan beárnyékoló utcai pogromok és egyéb rémtettek semmiképp.”

A félidézőjelnek erről a funkciójáról bizonyára sokan most hallanak először, jómagam is, ezért nézzünk utána egy kicsit a dolognak. Keszler Borbála Írásjel-használati gyakorlókönyvében egyetlen funkcióját adja meg a félidézőjelnek, a következőt: „A jelentés jele (a nyelvészetben). A nyitó és záró jelentésjel tapad a szóhoz: Tisch ’asztal’.” Kész, ennyi.

Nézzük meg, mit ír az Osiris Kiadó által megjelentetett Helyesírás című könyv (a szerzői Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila): „A nyelvészeti szakszövegekben jelentésjelként funkcionáló harmadlagos idézőjel két jele egymással egyező irányú: a kezdő és záró idézőjel egyaránt 9-es alakú.” (296. o.) A meghatározó szakkönyvekben szó sincs arról, hogy a félidézőjelnek kiemelő szerepe volna, csak a jelentés megadásának a jele lehet.

De lássuk a többi idézőjelet is! Az idézőjelnek (macskakörömnek) elsősorban a szó szerinti idézésekben van szerepe, például: „Vásár az élet: a földnek lakossa / Lót-fut, könyökli egymást, és tapossa” – vallja Arany János. Az idézőjel másik szerepe a gúnyos, mentegetőző, rosszalló, megkérdőjelezett vagy metaforikus szóhasználat, illetve a más stílusrétegből átvett kifejezés jelölése. Például: Eltöprengve áll a gépe mellett, s nézi, hogyan omlik ki a dagasztógép „hurkatöltőjéből” a végtelen masszafolyam.

Harmadsorban az idézőjel, főként a sajtónyelvben, azt jelöli, hogy egy kifejezés teljesen alkalmi, egyszeri, új, például: Menekülési útvonalakat kell fejben és papíron elkészítenie annak, aki családvédőnek, „babatestőrnek” tanul. Vagy: Zugló házainak pincéiben ijesztően elszaporodtak a közegészségügyi szempontból veszélyes kóbor macskák. Az egyetlen megoldás az lenne, ha a „pincemacskákat” épületenként csapdával összefognák, majd ivartalanítanák.

Még egy idézőjelünk van, a belső idézőjel, az úgynevezett lúdláb. Ha az idézőjelbe tett szövegrészen belül még egy idézőjelre van szükség, akkor használjuk, például: „Írtam tegnapelőtt egy novellát: »Csak a testem híján« volt a címe” – mondja Tandori 1992-ben.

Ha valaki az ünnep szót idézőjelbe teszi (hibásan félidézőjelbe), akkor mindenkinek az jut eszébe, hogy azt megkérdőjelezi, netán rosszallásának ad hangot.

Kiemelt

Hejce örökké a gyász szimbóluma

Tizenkét éve közös veszteség ért bennünket. Nemcsak egy szomszédos ország katonáit, hanem barátainkat veszítettük el – fogalmazott Simicskó István.

Poszt-trauma

Külföldi fiatalok segítették ki a „nagy diáktüntetés” szervezőit

Totális kudarcot vallottak a szervezők.

Vona és a 2300

A dolgok, amiknek az égvilágon semmi közük egymáshoz.

A Budapest Pride csapata bedobta a Conchita-bombát

„Az egész országot szivárványba borítjuk”.

Oknyomozó riporternek csapott fel a DK elnöke

Bizonyára ő is a Gőbölyös Soma-díjra hajt.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!