A nézők már lépkednek lefelé a lépcsőn a Nemzeti Színházban, amikor a színészek még föl-le szaladgálnak, pakolásznak, énekelnek, beszélgetnek, köszöngetnek. A közönség egy palermói esküvő másnapján érkezik meg a Terrazzani család házához, és már az első pillanatban belecsöppen a rokokó világába.
A remek díszlet és a jelmezek Balla Ildikó munkáját dicsérik. A közönség az ék alakban elhelyezett nézőtéren foglal helyet, közel a színészekhez, akik ezt ki is használják. Kibeszélnek hozzájuk, majd feladatokat adnak. Valakinek a szobalányt kell behívnia, a másiknak a gyertyák miatt kell szólnia. Olyan, mintha a családdal együtt ülnénk a szalonban.
Az új asszony, Doralice érkezése – főleg a hozománya – sokat lendít az elszegényedett grófi családon. Viszont a pénzt rögtön elnyeli az após régiséggyűjtő szenvedélye és az anyós cicomák iránti rajongása. A fiatal párnak a pénzből nem marad semmi. Doralicének még egy új ruhára való sem. Ezért robban ki a családon belül a háború.
Carlo Goldoni A régiséggyűjtő családja… című művét most mutatják be először kőszínházban. A Gobbi Hilda Színpadon látható előadás – Házasság Palermóban címmel – a magyar ősbemutató.
A darabban mindenki küzd valamiért, s ez a küzdelem állítja szembe egymással a szereplőket. Bánsági Ildikó Izabella szerepében a méltóságáért harcol, hogy hadd legyen az, akinek gondolja magát. Férje, a hiszékeny Anselmo – Blaskó Péter kiváló alakításában – a nyugalmáért és az álmaiért küzd. Szeretné hinni, hogy a sok kacat, amelyet gyűjt, valójában érték.
A menyük, Tompos Kátya már az új idők gyermeke, önálló világképpel érkezik a matriarchális családba. Ő az elismerésért, a családban elfoglalt helyéért harcol, ami egy ruha formájában testesül meg. Egyszerre sebzett és talpraesett, s csak ritkán mutatja ki az érzelmeit, a közönség mégis dől a nevetéstől, mert tudja, hogy Doralice közben mit érez.
A szobalány, Colombina a szicíliai Lady Macbeth, aki mindenáron a jelenben akar boldog lenni. Györgyi Anna ahányszor csak teheti, büszkén ki is jelenti, hogy ő palermói lány. Mígnem egyszer csattanós választ kap!
Pantalone, a megzavarodott gazdag apa szerepében Bodrogi Gyula, nem tudja, hogy mit csináljon a Terrazzani családba került lányával. Hiába a bölcsessége, nem tud békét teremteni. Brighell, a házibarát pedig kihasznál mindenkit és minden alkalmat. Farkas Dénes kétes figurájában a gavallér és az orgazda keveredik.
A darabban egyetlen embernek van valódi fájdalma, Giacintónak. Bakos-Kiss Gábor játssza az anyuka hatalma alól nehezen kikeveredő férfit, aki a mama és a szerelme között őrlődik. Próbál mindkettőnek megfelelni, ami az adott helyzetben szinte lehetetlen, viszont amikor boldog, mindig dalra fakad.
A szereplők problémái valójában reálisak, gyökereik csehoviak, csak Goldoni teszi őket nevetségessé. A néző nemcsak a kitűnő színészeken szórakozhat, elgondolkodhat a problémákon is, melyek ma is ugyanazok.
Kiss Csaba rendező Goldoni darabját alapanyagként használta, megtartotta a három nő konfliktusát, de a szereplők jobb megrajzolása és a cselekmény dinamizálása érdekében ki- és összehúzott szerepeket, átírta a történetet, és új befejezést talált ki. Rendkívül szórakoztató a hét színész jobbnál jobb alakítása, ahogy a nézők, ők is élvezik az előadás minden pillanatát.
Szerepükben állandóan győztesként vonulnak ki a színpadról, bármi történjék is velük. Mindenki küzd az igazáért, de senki nem hagyja, hogy bármiről is meggyőzzék. Ez teszi folyamatosan derűssé a világukat. A színészközpontú Házasság Palermóban című előadás remekül szélesíti a Nemzeti Színház repertoárját, egészen új színt jelent a palettán.
(Goldoni: Házasság Palermóban. Fordította: Magyarósi Gizella, rendezte: Kiss Csaba. Nemzeti Színház, 2017)