– A napokban jelent meg, hogy az aztékok vesztét nem csak az európaiak korszerű fegyverei okozták. Jóval veszélyesebbek voltak az általuk behurcolt betegségek. Az amerikai őslakosokat előbb egy himlőjárvány tizedelte, majd egy újabb járvány 15 millió embert vitt el 1545 és 1550 között. Annak második kitörésekor, 1576 és 1578 között újabb kétmillió veszett oda. Valószínű, hogy az utóbbi két pusztítást a szalmonella okozta. Ez a törzs nagyon hasonlít a mai ételmérgezéses esetekért felelős baktériumokhoz. Hihető, hogy emberek millióit ölte meg a szalmonella?
– Könnyen elképzelhető. Az igazi szenzáció az, hogy közel félezer évvel később ilyen bakteriális fertőzést, egy bélbaktérium nyomát ki lehetett mutatni. Ez a székleten keresztül fertőző kórokozó a spanyolokat nem betegítette meg, de az aztékok számára halálos volt. Eddig azt gondoltuk, hogy a spanyol hódítók elsősorban vírusokat hurcoltak be. Ma már a molekuláris virológia bakteriális fertőzések kimutatására is alkalmas. Egyébként érdekesség, hogy ugyanazzal a módszerrel azonosították ezt a baktériumot, mint amellyel a közelmúltban a váci múmiákban a tuberkulózis jeleit. Az utóbbiról az is bebizonyosodott, hogy az akkori kórokozó kevésbé volt fertőző, mint napjainkban. Az egyik mumifikálódott tbc-s nő például 92 éves korában halt meg. Az időközben eltelt évszázadok alatt alakult ki az antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzs. Az ilyen kórokozók gyakorta előfordulnak Afganisztán és Pakisztán területén, de Fekete-Afrikában is, ahonnan jelentős számú bevándorló érkezik Európába. A magyar hatóságok az országba belépő migránsokat tbc-re is ellenőrzik, amennyiben az illető ehhez hozzájárul. Általában a fele nem partner ebben. Eddig nem találtak ilyen esetet.
– Az ember terjesztette a fekete halált Európában a XIV. század közepén, és nem a patkányok voltak a fő felelősök a járvány első hullámáért – állítják svéd kutatók. Az Ázsiából eredő pestis 1347-ben érkezett Európába, sokáig úgy hitték, hogy a kór a házipatkányok révén terjedt. Kiderült azonban, hogy az 1347 és 1351 között 25 millió emberrel végző első járvány sokkal inkább az emberen lévő bolhák és tetvek számlájára írható. Ha jobban figyelnek akkor a személyes higiéniára, megúszhatták volna az európaiak ezt a csapást?
– Valamit már a középkorban sejtettek, hiszen elkülönítették a beteg embereket. Pestises halottat nem temethettek el a városfalakon belül, külön pestises temetőket hoztak létre a települések határában. Ma már tudjuk, hogy szinte mindegyik mikroorganizmussal szemben a személyi higiéné kiváló eredményt hoz. Az orvosi gyakorlatban alkalmazott antibiotikumokkal szemben rezisztens szuperbaktériumokra is hatásos. Egy angliai kórházban mutatták ki, hogy a húsevő baktériumok terjedése drasztikusan visszaszorítható csupán azzal, ha a személyzet és a látogatók a kórházba való belépéskor fertőtlenítőszerrel kezet mosnak.
– Mikor okozza a legnagyobb pusztítást egy kórokozó?
– Ha olyan populációt sújt, amely korábban nem találkozott hozzá hasonlóval. Ilyenkor nagyon magas a halálozási arány. Azonban a mikroorganizmus csak akkor marad fenn, ha nem mindegyik gazdaszervezet – jelen esetben az ember – veszti életét, hiszen az a saját pusztulását is elhozza. Egy idő után valamiféle egyensúly jön létre, azaz kevésbé fertőz a kórokozó, kevesebb a halálos áldozat. Ennek oka, hogy a szervezet kidolgozza a védekezési mechanizmusokat, azaz természetes rezisztenciát alakít ki a mikroorganizmussal szemben. Ami olykor más kórokozó ellen is hatékony. Erre példa a HIV-vírus, amely csak olyan sejteket fertőz meg, ahol neki kedvező speciális receptorok vannak. Kiderült, hogy évszázadokkal korábban, a középkori pestisjárvány hatására olyan receptorok alakultak ki, amelyekkel napjainkban nehezebben tud kapcsolatba lépni a HIV-vírus. Az észak-európai népességben az ilyen receptorok aránya a teljes populáción belül 13, a déli államokban hat százalék. Ez csak az európai fehér bőrűekre jellemző, a feketékben nincs ilyen mutáció. Magam is ilyen mutáns vagyok, azaz kevésbé vagyok érzékeny a HIV-vírusra.
– Egyes fertőző betegségeket többször is megkaphatunk. A kanyarót ellenben csak egyszer. Mi erre a magyarázat?
– Ha túlélünk egy súlyos fertőzést, az általában életre szóló védettséget nyújt. Azonban gyakorta előfordul, hogy a kórokozó genetikai anyaga nem, de a burka megváltozik. Az előző fertőzéskor létrejött ellenanyagok csak az első sejtszerkezetre nyújtanak védelmet, az újra nem. Egy fertőzés hatása egyébként sok mindentől függ. Ha nincs meg a kellő számú beoltott, kitörhet a járvány, bár a beoltottak kevésbé súlyosan betegednek meg. A romániai kanyarójárvány hátterében éppen az áll, hogy ott sok embert nem oltottak be. Azon se csodálkozzunk, hogy egyre több a fertőzéses megbetegedés a világon. Több, hiszen egyre többen vagyunk, de meggyőződésem, hogy arányaiban mégis csökken az érintettek száma, ami a korszerű hatóanyagoknak köszönhető. Annak ellenére így van ez, hogy az emberiség fele zsúfolt nagyvárosokban él, ahol könnyen felüti a fejét egy járvány. A globális felmelegedés is rontja a helyzetet, mert egyes kórokozók ott is megjelennek, ahol korábban nem voltak. A súlyos fejlődési rendellenességet okozó Zika-vírust terjesztő egyik trópusi szúnyogfaj Észak-Olaszországban is felbukkant. Az eddig csak Szerbiában élő egyes rágcsálók Magyarország déli részén is szaporodnak, ami azért gond, mert magukkal hozzák a kórokozóikat, például az embernél lázat okozó hantavírust. Beszélgetésünk elején említettem, hogy a tbc-t okozó baktérium az elmúlt néhány évtizedben multirezisztens lett, azaz nem hatnak rá az antibiotikumok. Ennek a kórokozónak tehát súlyosabb a hatása. A szifiliszt okozó baktériumot Kolumbusz hajósainak köszönhetjük, de azt nem vitték, hanem hozták Amerikából. Amikor a felfedező szélnek eresztette a legénységet, a matrózok szerteszórták a kórt Dél-Európában. Akkoriban a szifilisz nem csak nemi úton terjedt, évszázadok során azonban ez a baktérium megszelídült, „már csak” nemi úton fertőz. Ez a két példa mutatja, hogy a mikroorganizmusok együtt fejlődtek az emberiséggel. Van, amelyikkel könnyebben megküzdünk, egy másikkal nehezebben. A herpeszvírusok például több százezer éve bennünk élnek.
– Az egyetlen sikertörténet a herpeszvírus, amely ellen gyógyszerek, tabletták, kenőcsök léteznek. A többire nincs ellenszer. Miért?
– Olyan támadási pontot kell találni, amelyet nem változtat meg egy mutáció. Ilyet eddig a herpeszvírusra találtunk. A többinél is keressük, azonban a mikroorganizmusok sokkal gyorsabban fejlődnek, adaptálódnak, mutálódnak, mint az ember szervezete.
– Mi az oka annak, hogy időről időre felbukkannak új vírusok?
– Erre példa az ebola, amelyet már 1975-ben felfedeztek. Az első járvány Kelet-Afrikában tört ki, majd hirtelen elcsendesedett, amit a szakemberek sem tudtak magyarázni. 2013 vége és 2016 eleje között Nyugat-Afrikában újabb járvánnyal kellett megküzdeni. A mai napig nem tudjuk, hogy milyen állatok hordozzák ezt a vírust, s adják át az embereknek – pedig főemlősöket, rágcsálókat és rovarokat egyaránt vizsgáltak.
A HIV-vírus megjelenése egyértelműen az urbanizációnak köszönhető. Azt azonban már nem tudjuk, hogy a Zika-vírus megjelenését mi váltotta ki, azt ellenben sejtjük, hogy gyors elterjedése a brazil népességrobbanással magyarázható. Háborúk, természeti katasztrófák ugyancsak elősegíthetik a kórokozók térhódítását.
– Mit tudunk a legtöbb megbetegedést okozó influenzavírusról?
– Azt, hogy állandóan változik. Általában a dél-kínai víziszárnyasokban, ott élő vándormadarakban alakul ki. A vírus 99 százalékban életképtelen variációkat hoz létre – rosszul íródik át a genetikai információ –, de a járvány kialakulásához a fennmaradó egy százalék is elegendő. Ezek a vándormadarak a kínai Ujgur tartomány egyik nagy tavánál adják át vírusaikat a keletről nyugatra, nyugatról keletre, északról délre és délről északra tartó más vándormadaraknak. Így kerül el Európába a legújabb típus. A kórokozót a kínai szakemberek időben detektálják, ami alapján elindul az oltóanyaggyártás, amely elölt kórokozókat tartalmaz. Jelenleg olyan izraeli hatóanyagot tesztelnek, amely általános hatású vakcina lesz, azaz független attól, hogy milyen variáns alakul ki Délkelet-Ázsiában. Elvileg mindegyikre hat. Ha így lesz, nagy mennyiségű hatóanyag állítható elő, raktározható és bármikor bevethető.
– A közelmúltban indult a méhnyakrákot okozó humán papillóma vírus, azaz a HPV-vírus elleni oltókampány. Miért kapott ekkora figyelmet ez a kórokozó?
– A világ egyik legjobb oltóanyagáról van szó. A génsebészeti eljárással előállított, rendkívül hatékony vakcina akkor a legjobb hatású, ha szexuálisan még nem aktív kislányoknak adják be – ezért oltják nálunk a hetedikeseket –, de az idősebb korosztálynak is hasznos. Magyarországon évente 4500 méhnyakrákos esetet fedeznek fel, az érintettek közül 400-450-en meghalnak. Évente 33-35 ezer ember veszti életét daganatos betegségben, ha ebből 400-450-et egy oltással megmenthetünk, az hatalmas eredmény.
– Andrew Wakefield brit orvos a Lancet című tekintélyes orvosi folyóiratban megjelent tanulmányában azt állította, hogy a gyermekek autizmusa és a védőoltások között kapcsolat van. Később kiderült, hogy Wakefield meghamisította eredményeit. Ennek ellenére sok szülő úgy döntött és dönt ma is, hogy nem oltatja be a gyerekét. Mit mond azoknak, akik szerint nincs szükség a védőoltásokra?
– Azt, hogy sürgősen oltassák be magukat. Egyrészt azért, hogy ők ne kapják el a betegséget, illetve azért, mert egy kritikus méretű beoltott tömeg kell ahhoz, hogy egy járvány ne alakuljon ki. Olyan oltóanyagról nem hallottam, amelyik súlyos mellékhatást okozott volna. Egy kis láz előfordulhat, de ilyenkor arra kell gondolni, hogy sokkal súlyosabb következményeket előzünk meg ezen az áron. Ebben az esetben az egyéni érdek fölé kell rendelni a közösség, a társadalom érdekét.
– Minden védőoltást be kell adni?
– A kötelezőket igen, az ajánlottakon érdemes elgondolkodni. A veszettség elleni védőoltásra például nem mindenkinek van szüksége, a vadászok és erdészek körében azonban igenis ajánlott, mert életet menthet. Az influenza elleni védőoltás sem kötelező, de ezt is mindenkinek javallom.
– A minap azt nyilatkozta, hogy az elkényelmesedő emberiség az elődeinél kevésbé védett a kórokozókkal szemben. Mit tehetünk?
– A mai újszülöttek egyharmada atópiás, ami azt jelenti, hogy az immunrendszerük lustán, nem kellő időben és nem kellő mértékben reagál a fertőzésekre. Egészen a közelmúltig az ember szervezete már gyerekként mindenféle nyavalyával találkozott, rákényszerült az ellenanyagok termelésére. Ha nem, akkor meghalt. Most mindent tisztítunk, fertőtlenítünk. Egy mai gyerek sok esetben csak felnőttkorában szembesül olyan kórokozóval, amellyel ötven éve én gyerekkoromban összefutottam. Nem jó ez, de ez a mai trend. Többet kellene sportolnunk, mert a mozgás az immunrendszert is tréningezi. Muszáj, mert együtt kell élnünk a kórokozókkal.