2017. május 29., hétfő, Magdolna napja
Lugas, Lugas Külpolitika
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/lugas/molotov-koktel-nicolas-maduro-elnokot-kubai-testorcsapat-vedi-1680892/

Molotov-koktél – Nicolás Maduro elnököt kubai testőrcsapat védi

Folytatódnak a véres jelenetek Caracas utcáin: a hónapok óta tartó tüntetéseken negyvenhez közelít a halálos áldozatok száma, több százan megsebesültek. Venezuela szocialista elnöke, Nicolás Maduro továbbra is tíz körömmel kapaszkodik a hatalomba, most időhúzási célból az alkotmányozó gyűlés szervezését dobta be. A hadsereg azonban kitart mellette, csak az a kérdés, meddig.

Robbanás előtti helyzet, Venezuela a polgárháború szélén, Elkerülhetetlen a nagy összecsapás – ilyen címekkel tudósítanak a caracasi helyzetről azok a lapok, amelyek közelről szemlélik az ország válságát. Venezuela a kőolajtartalékai révén, amelyet a világon a legnagyobbra, 300-500 milliárd hordóra becsülnek, gazdag lehetne. Ám a hordónkénti 150 dolláros eladási ár évek óta inkább ötven dollár körül mozog. A venezuelai nemzeti jövedelem is harmadára zuhant, és tovább csökken, 96 százalékban a kőolajexportból származott a bevétel. 2015 óta szárnyal a hiperinfláció, idénre 1660 százalékot jósolnak, megszűntek az ország hitelképességi lehetőségei, áruhiány lépett fel, alapvető élelmiszerek hiányoznak a boltokból, az áramkimaradások miatt üzemek állnak le, a kórházakban betegek halnak meg a gyógyszerhiány következtében, duplájára nőtt a gyermekhalálozás, eközben tombol a bűnözés: napi tíz meggyilkolttal Caracas a világ egyik legveszélyesebb városává lépett elő. Az életszínvonal visszaesett vagy 18 évvel ezelőttre, a harmincmilliós lakosságnak hetven százaléka szegény.

Valamit nagyon elszúrtak – ez a koalícióba tömörült jobboldali ellenzék véleménye, amely 2015 végén kétharmadot szerzett a parlamenti választásokon, de azóta sem tud élni fölényével. A szocialista Nicolás Maduro, az ország elnöke, akit 2013-ban választottak meg, és mandátuma 2018 végéig szól, minden eszközt megragad, hogy biztosítsa a chávezi rendszer, a „bolívari forradalom” túlélését. Egyben a magáét és az elmúlt majd húsz évben kialakult elitét is. Hugo Chávez választások útján 1999-ben került hatalomra, és 2013-ban bekövetkezett haláláig irányította az országot. A szegénység leküzdése és a korrupció elleni harc jelszavával választották meg az egykori ejtőernyős alezredest elnöknek. Nevéhez kötődik Venezuela „aranykora”, amelynek most a lakosság fizeti az árát. A kőolaj hordónkénti ára ebben az időszakban nyolc dollárról 150 dollárig kúszott fel. Dőlt a pénz. A chávezi években 1100 milliárd dollár bevétele volt a rendszernek. Ebből futotta a szegények felemelését szolgáló szociá­lis programokra, az életszínvonal minden rétegben jelentősen emelkedett. Sőt, mivel bíztak az olaj tartósan magas árában, így a jövőt is felélték, számolatlanul vettek fel kölcsönöket. Chávezre valóságos megváltóként tekintett csaknem egész Venezuela.

És nem csak a venezuelaiak. Az egész világon csodálták azok, akik a marxista nosztalgiában hittek, és tapsolva üdvözölték „a XXI. század szocializmusát”. Caracasból így jutott támogatáshoz a spanyol Podemos párt, a francia szélsőbal és természetesen a kubai castróista rezsim is, amely bizonyos időszakokban az életét köszönhette Cháveznek. Ám Chávez rákban meghalt. Kiválasztott örököse, a buszsofőrből lett szakszervezeti vezető, Nicolás Maduro hatalomra kerülésével megkezdődtek a gazdasági bajok, beütött az olajkrach, Venezuela mára szinte támogató nélkül maradt. Igaz ez a kölcsönpiacra is: alig akad, aki vállalná a kockázatot az ország finanszírozására. Hosszú távú gazdasági tervei miatt az egyetlen igazi támogató Kína, amely hajlandó üzletet kötni Caracasszal.
Maduro halvány utánzata Cháveznek. Az eszme iránti eltökéltségében viszont nem adja alább. Kijelentette, hogy „minden eszközzel megvédi a rendszert”.

Forrás: MTI/EPA

Maszkos tüntető hegedül a Nicolás Maduro venezuelai elnök és szocialista kormánya elleni tiltakozáson Caracasban.

Közben a venezuelaiak hetven százaléka már azt akarja, hogy távozzon a hatalomból. Az ellenzék, amely legalább harminc pártból áll, és a Demokratikus Egység Kerekasztala (MDU) keretében működik együtt, valóban minden békés eszközt bevetett Maduro eltávolításáért. Összegyűjtött vagy kétmillió aláírást, hogy népszavazást írjanak ki az elnökről. Ezt is lesöpörte az államfő, csakúgy mint az előrehozott rendkívüli elnökválasztás követelését. Ő is érzi, ha ezekre rábólintana, saját és rendszere halálos ítéletét írná alá. A fő célja az, hogy lehetetlenné tegye a parlament munkáját. Márciusban a hozzá hű legfelsőbb bírósággal elfogadtatta, hogy meg lehessen semmisíteni terrorizmus és szervezett bűnözés vádjával a képviselők mentelmi jogát. Aztán, amikor a bírák meglátták az utcai tüntetéseket, gyorsan visszakoztak. Most pedig úgy akar megszabadulni a parlamenttől, hogy kiírta az alkotmányozó gyűlés összehívását. Ám az ötszáz tagú testületnek csupán a felét választanák meg közvetlenül, a maradékról különböző társadalmi szervezetek, a nyugdíjasok, a nők, a fiatalok, az egyetemisták, a parasztok, az értelmiségiek, a szexuális kisebbségek különböző tömörülései és a szakszervezetek döntenének. Az elnök ezekben még biztosnak érzi befolyását.

Ki akar térni az általános és szabad választások elől, gyakorlatilag puccsal akarja megőrizni a hatalmát – ez az ellenzék véleménye. De mi a helyzet azzal az erővel, amely fegyveres hatalomátvétellel véget vethetne az egész káosznak – a hadsereggel? A venezuelai haderő 1992 óta három – sikertelen – puccsot hajtott végre.

A Chávez-időszakban kivételezett helyzetet élveztek a katonák. A felső vezetés jól megszedte magát a fegyvervásárlásokból, sőt a hadsereg vállalkozásokat indíthatott.

A jó kapcsolat Maduro idején is folytatódott, így a haderő szorosan összekötötte magát a rendszerrel. Jelenleg a 32 miniszterből 11 katonai vezető, köztük olyan tárcákat felügyelnek, mint a mezőgazdaság vagy az élelmiszer-elosztás. Az viszont kétséges, hogy minden katona Maduro híve volna. A múlt héten lábra kapott a hír, hogy az ellenzék tárgyal a hadsereg egy részével, de ennek eddig semmi kézzelfogható nyoma nincs. A tábornokok jó része a sorsát a chávezi rendszerhez kötötte, ők is benne voltak korrupt ügyletekben, élvezték a különböző üzletek „gyümölcsét”, egyesek egyenesen drog- és fegyverkereskedelemmel vádolják őket, és jelenleg is benne vannak az élelmiszer-csempészetben. Ha bukik a rendszer, nekik is felelniük kell, hacsak az elnök eltávolításáért nem alkudnak ki maguknak különleges elbánást.

A tüntetések nap nap után folytatódnak Caracasban és több vidéki nagyvárosban. A rendőrség erővel szétveri a rájuk kövekkel és Molotov-koktélokkal támadó elégedetlenkedőket. Az egyik nap a nagyszülők, másnap az anyák, majd művészek vonulnak fel, és így tovább. Az áldozatok és a sebesültek száma minden megmozdulásnál növekszik. Meddig lehet még ezt csinálni? Mindenesetre Nicolás Maduro elnök életét kubai zsoldos testőrcsapat védi. Ennyire bízik meg honfitársaiban.

Hirdetés

Kiemelt

Századvég: Orbánt több mint kétszer annyian választanák mint Botkát

Az, hogy Botka László ellenzi a magyar határon megépült kerítést, a válaszadók többségénél népszerűtlenné teszi a szocialisták jelöltjét.

Poszt-trauma

Egyre bővül a putyinisták listája

Mindenki, aki találkozik az orosz elnökkel, vagy csak Orbán?

Botka nem ismeri Magyarország államformáját!

Óvodásokhoz szólt Botka beszéde.

A kép, amitől a nemzeti oldalnak elállt a lélegzete

Titokzatos öltönyös alak tűnt fel a First Ladyk csoportképén.

Újabb szintet lépett a liberális idiotizmus

Teljesen természetes az iszlamista terror.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!