Május óta energiát termel a világ legnagyobb vízen úszó naperőműve a kínai Huainan város melletti tavon. A különleges telep negyven megawatt teljesítményű, amely a mai erőművek között az apróbbak közé tartozik, viszont nem foglal el értékes területet, ami Kínában lényeges szempont. Marokkóban viszont úgy tűnik, nem olyan fontos, ha egy naperőmű többhektárnyi területet lefed.
A világ legnagyobb ilyen típusú egységeként emlegetett, 160 megawatt teljesítményű naperőmű a Szahara északnyugati felén található. Ha a teljes projekt megvalósul, az erőmű teljesítménye meghaladja az 580 megawattot, azaz 1,1 millió marokkói kaphat innen áramot. A világ legnagyobb tengeri szélerőműparkját Nagy-Britannia építené meg: négyszáz szélturbinát visznek Észak-Anglia partjaitól mintegy 130 kilométerre az Északi-tengerre. Az építkezés 2019-ben kezdődik, és három év alatt fejeződik be. Csaknem kétmillió brit háztartást láthat el az itt termelt áram. Amúgy a legnagyobb vízerőmű szintén kínai: a Három-szurdok-gát néven ismert fejlesztés bődületes, hiszen a beépített teljesítmény 21 ezer megawatt, a paksi atomerőmű tízszerese.
Ami a szél befogását illeti, szó sincs diadalmenetről, sokkal inkább a folyamatos térvesztésről. Negyvenhét év után például bezárt Európa csúcstartója, a németországi Voerde melletti hőerőmű. Ez az egység – írt róla a napi.hu – 4,5 millió háztartásnak termelt áramot. A döntést a Voerde gazdaságtalan működésével magyarázták. Meglepő, hogy a korábban erősen szénenergia-függő kínaiak sem akarnak efféle hőerőműveket használni. Pekingben például márciusban kikapcsolták az utolsót. A tendencia egyértelmű: a világ próbál kifarolni a környezetszennyező, káros gázokat termelő energiaellátásból a tisztább formák világába. Ha ugyanis nem változik semmi, a bolygó globális hőmérséklete – éppen a légkörbe kerülő brutális mennyiségű üvegházhatású gáz miatt – tovább emelkedik.
Búcsú Fidzsitől?
A 2015 decemberében született párizsi klímaegyezmény célja, hogy ez az emelkedés legfeljebb két Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet. Az elképzeléssel nem mindenki rokonszenvezik. Donald Trump amerikai elnök idén júniusban jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép az egyezményből, noha – vagy tán éppen ezért – ez az ország felel az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 15 százalékáért. Egy tegnap véget ért bonni tanácskozáson (195 ország 25 ezer küldöttje volt ott) a klímavédelmi egyezmény végrehajtásáról, szabályairól egyeztettek. Sokatmondó, hogy a bonni tanácskozás levezető elnöke a Fidzsi-szigetek képviselője volt. Fidzsi a klímaváltozás által leginkább veszélyeztetett államok között van, a tengerszint emelkedése miatt eltűnhet a Föld színéről, ha a párizsi vállalásokból semmi sem lesz. A szigetország nincs egyedül: évente 25 millióan hagyják el otthonukat az éghajlat változása miatt.
A számuk így nagyságrendekkel meghaladja a háborús menekültekét – figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Bonnban. Csekély vigasz, hogy a klíma elől menekülők többnyire a hazájukban maradnak, a nagyvárosok szegénynegyedeiben húzzák meg magukat, vagy a lakhatóbb vidékekre költöznek. Elsősorban az ő érdekük a szénmentesítés.
Kétezer-tizenhét április április 21-e történelmi nap volt Nagy-Britannia életében, és nem elsősorban azért, mert II. Erzsébet királynő ezen a napon ünnepelte 91. születésnapját. Ez volt az első teljes nap az ipari forradalom óta, amikor az ország szénnel termelt áram nélkül működött. Hasonlóra a londoni Holborn Viaduct széntüzelésű erőmű 1882-es üzembe helyezése óta nem volt példa. A korábbi szénmentes áramtermelési rekord 19 óra volt. A britek nemcsak az unióból lépnek ki, 2025-re azon országok köréből is, ahol szénből állítanak elő elektromos energiát. 2050-re ugyanis – olvasható az independent.co.uk-n – legalább nyolcvan százalékkal szeretnék csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az Egyesült Királyságban 2015-ben a szenes erőművek még a teljes villamosenergia-termelés 22 százalékát adták, tavaly alig 9 százalékát.
A klíma parancsa
Nagy-Britannia nincs egyedül: Kanada 2030-ig zárná be szénerőműveit. A WWF (Természetvédelmi Világalap) Magyarország tájékoztatása szerint Finnországban 2018-ban olyan jogszabályok bevezetése várható, amelyeknek eredményeképpen 2030-ra kivezetik a szenet az ország villamosenergia-termeléséből. Hollandia ugyancsak a szénalapú energiatermelés 2030-as kivezetése mellett döntött. Olaszországban legkésőbb 2025-re tervezik az utolsó szénerőmű bezárását. Bár az Egyesült Államok ugyan kihátrálni látszik a párizsi egyezményből, de szénerőművei száma hét év alatt megfeleződött: 2010-ben még 523 működött az országban, azóta 262 befejezte működését, illetve ígéretet tettek a felszámolásukra.
A szénalapú energiatermelés globális visszaszorítása nélkül nincs klímavédelem, hiszen a szénerőművek felelősek a villamosenergia-szektor teljes globális kibocsátásának közel hetven százalékáért. Egyébként ahhoz, hogy az Európai Unió teljesítse a párizsi egyezményben vállaltakat, 15 éven belül az összes elektromos áramot termelő szénerőművet be kell zárnia – világított rá a Climate Analytics tanulmánya. A szénfelhasználás évente nagyjából egy százalékkal csökken Európában, ugyanakkor még mindig a kontinens áramellátásának negyedét adja.
A zöldenergia növelésére ambiciózus tervek születtek Európa-szerte. Emmanuel Macron francia államfő például a franciaországi szénerőművek bezárását és az ország szél- és napenergia-kapacitásának duplázását ígérte 2022-ig. Svédországban a megújuló energiaforrások aránya az energiafelhasználás több mint felét teszi ki, elsősorban a vízenergiának köszönhetően. Ugyanez az ország azt vállalta, hogy 2045-re szénmentes gazdasággá válik. Ha a nagyratörő elképzelések valóra válnak, akkor a jelenleg ismert fosszilis energiahordozók lassabban fogynak el. Azt mondják, hogy a kőolajkészletek a jelenlegi felhasználás mellett legfeljebb fél évszázadra, a földgáz száz évre, a szén maximum 200-300 évre elegendő.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hazai villamosenergia-fogyasztás egyre jelentősebb részét zöldenergiából fedezi Magyarország, ennek aránya 7,3 százalék volt 2015-ben.
A zöld villamos energia legnagyobb része biomasszából (52 százalék) és szélenergiából (22 százalék) származik. A megújulókból előállított áram körülbelül 9 százalékát biogáz és 7 százalékát víz-energia biztosította, míg a hulladékégetés és a napenergia csekély mértékben, mindössze hat és négy százalékkal járult hozzá a zöldáramtermeléshez.
A hőenergia közvetlen felhasználása világszinten kiemelkedő hazánkban. Jelenleg a földhőt elsősorban lakóházak, ipari létesítmények és üvegházak fűtésére használják, több nagyvárosban – köztük Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Miskolcon – fedezik a távfűtés egy részét száz Celsius-fok alatti hőmérsékletű geotermikus energiából.
Az első geotermikus kiserőmű Turán épült meg. A szeptemberben átadott erőmű 129 Celsius-fokos vízből állít elő áramot és hőt, várhatóan 800 család éves villamosenergia-szükségletét fedezi. A geotermikus energia a napenergiához hasonlóan korlátlan, de azzal ellentétben folytonos, és viszonylag olcsón, gazdaságosan kitermelhető.
Madárvész vírus nélkül
Ám a megújulókkal is akadnak gondok. A közelmúltban egymillió dollárra büntették az Egyesült Államok hatóságai a Duke Energy Renewables óriáscéget, mivel az általuk gyártott és telepített szélturbinák 2009 és 2013 között több mint 160 madár pusztulását okozták az egyik szövetségi államban. A naperőművek sem tökéletesek. 2015 elején írt a média arról, hogy a nevadai Crescent Dunes Solar Energy Project tesztelésekor a tükrök generálta elképesztő hőség miatt több mint száz madár sült meg az erőmű felett. (A 110 megawattosra tervezett erőmű tükrei mintegy 365 méteres magasságban elhelyezett tartályra fókuszálják a napsugarakat.) A teszt hatórás időtartama alatt 130 repülő lény halálát rögzítették.
A vízerőművekkel sincs minden rendben – a nagymarosi vízlépcső leszavazását is alapvetően környezeti, természeti okokkal magyarázta hazánk. Most arról hallani, hogy a Mura folyón nyolc vízerőmű épülne a szlovén részen. A zöldek szerint romlana az ártéri erdők és a holtágak vízellátása, a vízerőművek a halak természetes vándorlásának is gátat szabnának. Ám ezek a problémák könnyebben orvosolhatók, mint az üvegházhatású gázok kiszivattyúzása a légkörből.
Sokszor okolják a mezőgazdaságot is mint jelentős szennyezőforrást. Az elmúlt hónapokban számos alkalommal jelent meg a hazai sajtóban, hogy a tehenek hatalmas mennyiségű metánt eresztenek a levegőbe – egy szarvasmarha emésztésekor 70-120 kilogramm ilyen gáz képződik évente. Az EU-ban a németek, a franciák és a lengyelek tartják a legtöbb tehenet, összesen 103 millió példányt. Ha csak hetven kiló metánt „gyárt” minden egyes tehén, e három ország ilyen forrásból származó éves produktuma 7,2 millió tonna gáz.
Egy különleges klímavédő megoldásról tavaly októberben az abc.net.au számolt be: ha tengeri moszatokat is tartalmazó takarmánnyal etetik a teheneket, jelentősen csökkenhet a metángáz-kibocsátásuk. Kutatók azt is vizsgálták, hogyan reagál húsz tengeri moszatfaj a kérődzők gyomrában található baktériumokra. Egy vörös moszatfaj különösen hatékonynak bizonyult: alig kétszázaléknyi alga a táplálékban 99 százalékkal apaszthatja a metánkibocsátást.
Keményebb feladatnak tűnik az úgynevezett állandóan fagyott talajban (permafroszt) található metán kiszabadulásának megakadályozása. Erre ötlet sincs, pedig a melegedő klíma miatt egyre zsugorodnak az állandóan fagyott területek.