2017. július 25., kedd, Jakab, Kristóf napja
Lugas, Lugas Riport
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/lugas/mentes-maskent-1905205/

Mentés másként

Sürgősségi ellátás – Egy különleges „autószalon”
Mentőautók tucatjai robognak el mellettünk rendszeresen, jelenlétük annyira természetes, hogy bele sem gondolunk, ezeket is készítik valahol. Többségünkben fel sem merül a gondolat, hogy mentőgyár is létezik. Holott nagyon is van, mégpedig a fővárostól nem messze, Kistarcsán, ahonnan csak az Országos Mentőszolgálatnak hetente öt-hat csúcsszuper mentőautót szállítanak.

Nem csupán a mentőzéshez, a mentőgyártáshoz is kell egyfajta megszállottság – ebben egésze biztos vagyok, miután Magyarország egyetlen mentőgyára, a Profile Vehicles Oy fióktelepének igazgatójával végigjártam a cég Pest megyei üzemét. László Endre Márton állítja, mentősszíve van, és ezt a vendég számára elsőként a tárgyalóban kiállított kétezer különböző matchboxból és egyéb játékból álló mentőautó-gyűjtemény bizonyítja, másodsorban az a lelkesedés, amellyel magához a mentőautó-gyártáshoz és azon keresztül a szakmához és – ahogyan nevezik egymást – a bajtársakhoz viszonyul. Huszonhét évig mentőzött, és ő alapította a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálatot.

– Ott már évek óta olyan gyermekrohamkocsival járnak a kollégák, amelyről az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kivonuló állománya eddig csak álmodott. De szerencsére mára az OMSZ-nél is eljutottak odáig, hogy a beszerzésnél nem az a kiindulópont, mennyi pénz van, hanem az, hogy milyen minőségű mentőautóra van szükség – mondja.

Forrás: Teknős Miklós

Az itt dolgozó csaknem hatvan szakember több mint kilencszáz alkatrészt használ fel egyetlen mentőautóhoz

– A mentősdemonstrációt szervező szakszervezet vezetője szerint mit ér a szuper mentő, ha alacsony a fizetés – vetem fel, ám beszélgetőpartnerem finoman, de határozottan helyre teszi okvetetlenkedésemet.

– A gyermekrohamkocsinkon dolgozók ugyanannyi fizetést kapnak, mint a többi hasonló OMSZ-dolgozó, viszont felső kategóriás autón, csúcsfelszereléssel, kiváló minőségű egyenruhában dolgoznak, és állítom, tízszer boldogabbak, mint egy átlag mentős. Ezért én a mentőszolgálat főigazgatójával és nem az ágáló szakszervezetekkel értek egyet abban, hogy a munkakörülmények legalább annyira fontosak, mint a bérek. Azokat is rendezni kell, ez nem kérdés, de vajon mennyire lennének elégedettek a bajtársak, ha kétszeres fizetést kapnának, ám életveszélyes mentőautóval kellene kivonulniuk? Sok balesetet szenvednek a kocsik, minden évben történik legalább négy nagy karambol, van, amelyik autó kétszer fordul meg minden oldalán, de életben marad a beteg és a személyzet is. Volt olyan baleset, ahol a mentő 117 km/órával frontálisan ütközött, és mindenki túlélte a csattanást. Megsérültek persze, de miután felépültek, bejöttek ide, megsimogatták a roncsot, és megköszönték, hogy ilyen autót adtunk alájuk.

Hogy miért is ilyen biztonságosak, illetve miért is számítanak világszínvonalúnak ezek az autók, arra az üzemben kapok választ. A bejárat előtt már ott sorakoznak a „mentősárga” Mercedes Sprinterek, amelyekből nyolc nap alatt azonnal munkára fogható mentőautókat varázsolnak. Ez idő alatt megerősítik a karosszériát, és erősebb tetőt építenek be, hogy borulás esetén se rogyjon össze az autó, illetve hogy a járművet ne nyithassa ki konzervnyitóként egy ütközés. Ezzel együtt 182 centiméter magasra megemelik a belső teret, bár, mint megtudom, az uniós szabvány szerint elég lenne 180 centi. László Endre Márton meg is magyarázza: nem arról van szó, hogy eleve kizárnák a mentőzésből a magasakat, hanem arról, hogy egy mentőautóban nem állva kell dolgozni. Főleg, ha skandinávok tervezték, mint a nálunk futó autókat is, merthogy az északi országokban a higiénia, a biztonság és az ergonómia, vagy mondhatnánk kényelemnek is, az a három szempont, amelynek egy mentőautónak meg kell felelnie.

Svédországban vagy Norvégiában, de Finnországban is nagyok a távolságok a városok között, hosszú időbe telik, amíg beérnek a kórházba a beteggel, ezért különösen fontos, hogy ülő helyzetben is tudjanak vele dolgozni. Egy néhány méterrel arrébb álló, már csupán matricázásra és rendszámra váró, kész mentőautóban meg is mutatja, hogy ezekben a kocsikban tényleg ülő helyzetben is kézre esik az orvosnak, ápolónak minden: az orvosi eszközök, a gyógyszerek, a táska- vagy a tablettatartó, de a szellőztetés, a fűtés, sőt az infúziótartó hőfoka is ülve szabályozható. A hordágy feletti oldalon végig olyan tárolórekeszeket építettek be kicsiben, mint amilyeneket a repülőgépeken látunk az ülések felett. Összességében sokkal több a hely ezekben az autókban, amelyek nem mellesleg nemcsak klimatizáltak, de olyan állóhelyzeti kályhákkal is felszereltek, amelyek tíz perc alatt akár 30-35 fokra is felfűtik a betegteret, hogy télen is le lehessen vetkőztetni a beteget anélkül, hogy megfagyna.

Forrás: Teknős Miklós

Akárcsak egy repülőgép pilótafülkéjében: kézre esik minden

Az itt dolgozó csaknem hatvan szakember több mint kilencszáz alkatrészt használ fel egyetlen mentőautóhoz.
– Na, ezért nem foglalkozik egyetlen nagy autógyár sem mentőautó-gyártással, ez a pepecselés egyszerűen nem éri meg ott, ahol kis túlzással percenként potyognak le az új autók a futószalagról – mond egy logikus érvet László Endre Márton. A Profile-nak csaknem kétszáz magyar beszállítója van, az itt készülő mentőautókba 80-85 százalékban az ő termékeiket építik be. Három olyan berendezési tárgy van, amelyet egyelőre csak importból tudnak beszerezni: az európai tanúsítvánnyal rendelkező üléseket Lengyelországból (bár ezek speciális bőrből készült, dizájnos fekete-sárga huzatát már itthon gyártják), a hidraulikus hordágytálcákat Olaszországból, magát a hordágyat pedig az Egyesült Államokból. Ez utóbbi két berendezési tárgy a mentőautók legdrágább kelléke, ezekért kell kifizetni majdnem a húsz százalékát annak a csaknem 26 millió forintnak, amibe ilyen csúcskategóriás mentőautó kerül. De egyben a legfontosabb kellékek is, amelyek nemcsak a mentősök munkáját könnyítik meg azzal, hogy – mint azt a regionális igazgató meg is mutatja – akár fél kézzel is könnyedén ki- és beemelhetők, de ennél is fontosabb, hogy a betegek szállítását is jóval biztonságosabbá teszik.

– A kollégák sokat panaszkodtak a korábban beszerelt hordágyakra, jóllehet azok sem voltak rosszak, csak középkategóriásak, ami azt jelentette, hogy évente átlagban háromszor szervizelni kellett. Ez viszont itt a hordágyak királya, amelyet a finn anyacég már évek óta szerel az ott készülő autókba, és még soha eggyel sem volt baj – ad magyarázatot a regionális igazgató arra, miért is mérik aranyárban. Azt pedig, hogy miért van szükség ezek alá egy hidraulikus, tehát rugózó tálcára azonkívül, hogy segítségével könnyebben beemelhetők a hordágyak, a következő egyszerű képpel szemlélteti: – Szállítási traumaként ismert az a jelenség, amikor például egy súlyos sérült állapotát akár nagymértékben ronthatja, ha perceken és kilométereken át rázzák. Gondoljon csak bele: akinek baleset következtében mondjuk szétreped a mája, és erősen vérzik, annak akár romolhat is az állapota, mire a kórházba érünk vele. Kivéve, ha a hordágy alatt ott a hidraulikus hordágyasztal, amely egyébként már volt korábban a mentőkben, de súlyproblémák miatt kikerült. Azt az elvárást is szem előtt kellett tartani, hogy a járművek össztömege nem haladhatja meg a 3,5 tonnát, mert a mentősofőrök többségének B típusú jogosítványa van, amellyel csak ilyen jármű vezethető. A problémát úgy hidalták át, hogy így most összesen csak öten utazhatnak a mentőautóban, amelyben amúgy is nagy ritkán használták a hatodik ülést. Ebben azért biztosak a mentőgyárban, mert a változtatás előtt megkérdezték magukat a mentődolgozókat, akik elsöprő többséggel szavaztak az újítás mellett.

A mentőgyár Facebook-oldalán zajló szakmai kommunikáció más szempontból is nagyon hasznosnak bizonyult már eddig is: a vonuló személyzet észrevételeit, kéréseit figyelembe véve és persze az OMSZ vezetésével egyeztetve új, praktikusabb megoldásokat vezettek be például a belső világításban, a multimédia-egység pedig közvetlenül kapja az áramot, így semmi sem késleltetheti már a cím azonosítását és így a helyszínre jutást. Főleg, hogy az új autók immár hétfokozatú automata váltóval rendelkeznek, ami szintén nemcsak kényelmet, de nagyobb biztonságot is jelent, hiszen a sofőr mindkét kezével tartani tudja a kormányt.

A kistarcsai üzemből 2012 óta már több mint 750 mentőautó gurult ki. Ebből 460 az OMSZ flottájában van, a többi exportra ment. Emellett csak tavaly 1750 szervizmunkát végeztek a garanciális hibákat is beleértve. A mentőautókra ugyanis öt év, 300 ezer kilométer kiterjesztett garanciát ad a Profile és a két cég közötti partnerprogramnak köszönhetően a Mercedes is, vagyis a garancia a bázisjárműre és a felépítményre egyaránt vonatkozik. Az Országos Mentőszolgálat erre az évre további 193 új mentőautót rendelt meg a cégtől, és ha ez a tendencia – ahogyan azt az OMSZ-nél tervezik – a következő években is folytatódik, 2020-ra már az OMSZ összesen mintegy ezer autót számláló flottájában nem lenne nyolc évnél idősebb autó, és a szolgálatban lévő 750 mentő többsége fiatalabb lenne ötévesnél. Ez persze óriási kiadás, csakhogy közben ezzel párhuzamosan meredeken esnének a gépkocsik szervizköltségei, hiszen nem kellene többé 12-15 éves autókat javítgatni.

Kiemelt

Vona teljes pálfordulása: már el sem megy saját Tusványosára

Pedig tavaly Vona még úgy fogalmazott: ha valaki igazán át akarja érezni, hogy egy vérből valók vagyunk, akkor az EMI-táborban a helye.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!