2017. június 23., péntek, Zoltán napja
Lugas, Lugas Riport
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/lugas/letakart-krisztus-1547764/

Letakart Krisztus

Arad – Fél évszázados kallódás után napvilágra került Feszty Árpád triptichonja
Nem volt élő ember, aki látta volna Feszty Árpád Krisztus temetése című hármas képét, mígnem márciusban végre előkerült a monumentális alkotás az aradi Kultúrpalota pincéjéből. Úgy tűnik, a román hatóságok sem zárkóznak el attól a tervtől, hogy az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark az aradi múzeummal közösen végezze el a restaurálást, és annak forrásait is közösen teremtsék elő.

Aki valamilyen csoda folytán járt valaha az aradi múzeum pincéjében, az a saját szemével láthatta Feszty Árpád triptichonját – összetekercselt formában. Két végén deszkából készült kerék óvta a csomagot, nehogy falhoz vagy esetleg a nedves padlóhoz érjen a négy méter hosszú hengerre tekert festmény. Mellette – sok más műtárgy között – ott porosodott a Búsuló Arad szobor, az aradi honvédemlékmű is.

Nagy volt a várakozás, amikor végre eldőlt, tavaszra felhozzák a Krisztus temetése című hármas képet a pincéből. Sokan attól tartottak, rossz állapotban, repedezve, porladozva kerül napfényre a festmény. Jankó András, az aradi Kölcsey Egyesület volt elnöke szorongva tapogatta a képet a védőfóliák eltávolítása után, és már reménykedett, mert érezte, nem kemény, hanem puha a vászon. Amikor végre kibontották, nagy kő esett le a szívéről: minden várakozást felülmúlt a festmény állapota.

– Az aradi Kultúrpalota megépítését a XIX. században alakult Kölcsey Egyesület kezdeményezte, az 1900-as évek elejére ugyanis már három épületben volt a könyvtára, és a szabadságharc ereklyéinek is méltó helyet kellett találnia. Feszty triptichonjának sorsát a Kultúrpalota 1913-mas megnyitója óta szívén viseli az egyesület – tudtuk meg Jankó Andrástól. – Nemrégiben azzal a kéréssel kerestük fel az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot, hogy az intézmény kezdeményezzen tárgyalásokat az aradi múzeummal a hármas kép kibontása érdekében.

Szentkirályi Miklós, a Magyar Restaurátorok Egyesületének elnöke a kiterített festménnyel. A szovjet hadsereg katonái a kép elé rogytak ámulatukban a legenda szerint

Forrás: Nelu Scripciuc

Szentkirályi Miklós, a Magyar Restaurátorok Egyesületének elnöke a kiterített festménnyel. A szovjet hadsereg katonái a kép elé rogytak ámulatukban a legenda szerint

Az első fényképet Görbe Márk művészettörténész szerezte a Kölcsey Egyesület számára, s az sokat nyomott a latban az aradi múzeum igazgatójával folytatott tárgyalások során is. Mit ábrázolt a fotó? A hármas kép bal oldalán Krisztus levételét a keresztről, középen a temetést, amint a tanítványok lassú menetben viszik vállukon a Megváltó testét. Mellettük Magdolna halad kibontott hajjal, mögöttük Mária, Jánossal az oldalán. A jobb oldali táblán a sír kőlapjára boruló Mária és a ruháját magáról csaknem leszaggató Magdolna látható a siratóasszonyok társaságában.

– Peter Hügel, a Kultúrpalota igazgatója felkarolta a szándékot, és a román hatóságok sem zárkóztak el a tervtől, hogy az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark az aradi múzeummal közösen végezze el a restaurátori munkát, és annak forrásait is közösen teremtsük elő – mondja Kertész Péter, az emlékpark ügyvezető igazgatója. – Hosszas egyeztetés után az elmúlt hetekben megállapodtunk abban is, hogy a helyreállítás Ópusztaszeren, látványrestaurálás keretében valósuljon meg. Szentkirályi Miklós, a Magyar Restaurátorok Egyesületének elnöke 2016-ban kitűnő munkát végzett csapatával a Feszty-körkép állagmegóvásakor, őt kértem meg tehát, hogy nyújtson szakmai segítséget a triptichon pincéből való felhozatalában.

Görbe Márk művészettörténész és festményszakértő szerint eddig csupán XX. század eleji leírások és néhány korabeli színes reprodukció, kézzel színezett képeslap alapján alkothattunk fogalmat Feszty Árpád monumentális művéről. Pedig Fesztyt mindenki ismeri, ha másként nem, mint az ópusztaszeri emlékparkban található A magyarok bejövetele című panorámakép alkotóját. Másként nem is – műveinek nagy része ugyanis elpusztult, elkallódott vagy az országhatáron kívülre került. Mostohán bánt vele az utókor.

Pedig kortársai a historizáló akadémizmus kiemelkedő alkotóját tisztelték benne, többen egyenesen Munkácsy Mihály méltó utódaként tekintettek rá. Megbecsültségét számtalan állami megbízatás jelzi, köztük a Magyar Királyi Operaház, a Nemzeti Színház, a Törvénykezési Palota vagy a Budavári Palota falképei. De a vallásos és hazafias tematikájú alkotásoknak finoman szólva nem kedvezett a XX. század, így a Krisztus temetése című hármas kép is hamarosan a feledés mocsarába – pontosabban: az aradi múzeum pincéjébe – süllyedt.

Fél évszázad után ideje volt felhozni, és felidézni a mű keletkezésének történetét, amely már önmagában is regényes. Bár nincs ezen semmi csodálnivaló, hiszen az események szálait a festő apósa és egyben legjobb barátja, Jókai Mór szövögette. Festő és író közel tíz évig élt egy háztartásban, így óhatatlanul hatottak egymásra. A magyarok bejövetele is Jókai ötletére készült, és már a triptichon olajvázlatai is készen álltak, amikor Jókai elhatározta, hogy feleségül veszi a nála több mint ötven évvel fiatalabb Nagy Bella színésznőt. Bombaként robbant a hír a fővárosban, a botrány elől Fesztyék Firenzébe költöztek pár évre, ahol olcsóbb is volt az élet, és ahol a festőnek végre alkalma nyílt az elmélyült alkotásra. A munkát azonban nehezítette, hogy megérkezésük után a festőművész vérmérgezést kapott, ami miatt jobb kezét hónapokig nem tudta használni, majd a túlfeszített munka következményeként 1900 nyarán ideiglenes színvakság lépett fel nála:
a szürkés árnyalatokat violásnak látta, és a képek összes árnyékát vörösre festette át. Az eredeti színek visszaállítására és a mű befejezésére ekkorra már alig maradt idő, mert Jókai fogadott lányának, Rózának az anyai öröksége fogytán volt, így Fesztyné, aki Budapesten és Münchenben is tanult festészetet, besegített a monumentális munkába.

A sok nehézség azonban nem vetett árnyékot a mű fogadtatására. Olaszország hangos volt a triptichon sikerétől, Németországban – Berlinben és Drezdában – szintén nagyra értékelték az alkotást. Az viszont tény, hogy az 52 négyzetméteres festmény elhelyezése már a kezdet kezdetén fejtörést okozott. A festmény méretei lenyűgözők: középső része 6,13 × 4 méter, a két szélső tábla egyenként 3,61 × 4 méter, ezért szállítani sem egyszerű, bemutatásához pedig több mint 13 méter hosszú és négy méter magas falrész szükséges.

– A millennium utáni művelődéspolitika nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy az 1913-ban felépült Kultúrpalotában megfelelő méretű képtár is helyet kapjon – mondja Szentkirályi Miklós, a Magyar Restaurátorok Egyesületének elnöke. – Az aradi fejlesztés nem volt egyedülálló a korban: a Kultúrpalotával közel egy időben épült a szabadkai városháza – benne múzeum, könyvtár, képtár, nagyszabású díszterem – és a marosvásárhelyi Kultúrpalota gyönyörű koncerttermével. Mivel a tudatos építkezés során a méltó tartalomra is gondot fordítottak, a Szépművészeti Múzeum kincstári tulajdonban lévő festményeket helyezett el letétbe az aradi Kultúrpalotában, köztük Feszty triptichonját.

Forrás: Jankó András


A festmény hatása elementáris. Az életnagyságú szereplők a személyes jelenlét illúzióját keltik.

– Talán csak legenda, hogy a szovjet hadsereg katonái a kép elé rogytak ámulatukban, mikor betörtek a múzeum épületébe, úgy kellett őket Kalasnyikovval kényszeríteni, hogy felálljanak és továbbmenjenek. Az 1950-es években politikai okokból letakarták a hármas képet, Ceaușescu regnálása idején pedig feltekerték, és leszállították a pincébe – mondja Szentkirályi Miklós. – Az aradi múzeum felkérésére közel ötven év után a festményt kibontottuk, elvégeztük az állapotfelmérést, és precízen feldolgoztuk, milyen problémákkal kell szembenézni a restaurálás során. Meglepetésünkre a triptichon hengerén találtunk egy másik értékes alkotást is: Liezen-Mayer Sándor Mátyás király című olajfestményét, amely szintén az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum letétjeként került az aradi Kultúrpalotába.

Ezek után természetesen a Krisztus temetésével egybetekert képet is bevettük a restaurálási programunkba. A hármas képen több helyen pergést találtunk – Feszty nagyon sok réteget tett egymásra –, ezeket a festéklepergéseket ideiglenesen megfogtuk. A festmény állapota jó, de közelebbről megnézve azért láthatók a természetes öregedés jelei: foszlik a vászon húzószéle, és összevissza van szegelve, hiszen mielőtt Aradra érkezett volna, már sokat húzták-vonták. A biztonságos szállítás elsődleges kérdés, de arra nekünk megvan a saját módszerünk. Nagyon jó hengereket terveztek a kollégáim, Cseke Róbert és Dobai Csaba, amelyekre azért is szükség van, mert a triptichont nem lehet csak úgy megfordítani. Nekünk viszont a festmény elején és hátulján is dolgoznunk kell, ehhez pedig a henger a legpraktikusabb!

A tárgyalások során az Arad Megyei Tanács elnöke, Cionca Iustin is meggyőződött arról, hogy az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban megfelelőek a körülmények a restaurálásra.

– Új látogatóközpontunkban tágas térben, megfelelő fényviszonyok mellett valósulhat meg a triptichon állapotának megóvása – állítja Kertész Péter. – Az érdeklődő közönség ráadásul akár a munkafolyamatokba is betekintést nyerhet – így történt ez tavaly, a Feszty-körkép tisztításakor, javításakor is, amikor fiatal restaurátorok, Somogyi Márton és társai az eredeti állapot helyreállítása közben tárlatvezetést tartottak a látogatóknak. Mivel ritka alkalom restaurálás közben megfigyelni a Feszty-műveket, nem csoda, hogy a munkálatok iránt nagy érdeklődést mutatnak a laikusok és a szakma képviselői egyaránt.

A monumentális alkotást Ópusztaszeren állítják helyre

Forrás: Jankó András

A monumentális alkotást Ópusztaszeren állítják helyre

Jelenleg tehát tárgyalások folynak az Arad Megyei Tanács, a Kultúrpalota és az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark képviselői között. A hónapokon át tartó munka önmagában is érdekes látványnak ígérkezik, Szentkirályi Miklós legszebb álma azonban a megújult alkotás közönség előtti bemutatása, amelyet jövő húsvétra terveznek az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark kiállítótermében.

A tárlatot követő búcsú bizonyára nem lesz könnyű, de 2018 őszén befejeződik az aradi Kultúrpalota felújítása, így a Krisztus temetése című alkotás visszakerülhet az eredeti kiállítóhelyre. Mert ott a helye, Aradon. Ahogy Liezen-Mayer Sándor Mátyás király című olajfestményének is, hadd lássa minden aradi kisdiák, amint Hunyadi Mátyás fogadja a magyar koronázási jelvényeket.

 

Ereklyék

A aradi Kultúrpalota pincéjében máig sok műtárgy van összezsúfolva. Az elmúlt években „kiszabadultak” az egykori Aradi Ereklyemúzeum kincsei: a Csongrád Megyei Múzeum, valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködésével restaurálták a műtárgyakat, adatbázis létrehozásával pedig a tudományos feldolgozás is lehetővé vált. Az Aradi Ereklyemúzeum anyagát legutóbb Letétetett – bevégeztetett címmel a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont mutatta be időszaki kiállítás keretében. Az országhatáron kívül került, magyar vonatkozású műtárgyak megismertetése tehát egyre inkább bevett gyakorlattá válik hazánkban. A vándorkiállítás mindkét fél számára elfogadható, ráadásul népszerű a közönség körében is. Nem mindent lehet vagy érdemes ugyanis visszavásárolni és hazahozni. A XVII. századi, angol főúri udvarokban nagyra becsült, de hazánkban elfelejtett Bogdány Jakab csendéleteit és állatfestményeit például a XIX. században újra felfedezték, és szükségesnek tartották, hogy néhány látható legyen közülük a Magyar Nemzeti Galériában. Elcsatolt területekről festményeket visszahozni viszont sok esetben a kulturális kivonulást jelentené, miközben a millennium idején még a magyar állam természetes módon vásárolt muzeális darabokat többek között Felvidékről, Erdélyből is. Így kerültek a galériába felvidéki szárnyas oltárok is, amelyekre – bár adásvételi szerződések bizonyították a tulajdont – 1956 után Szlovákia bejelentette igényét, mondván, a gótikus emlékek az ő kultúrájuk részét képezik. Egy anekdota szerint a magyar tárgyalófél a helyzet abszurditását látva könnyedén megjegyezte: „Minden további nélkül visszaadjuk az ingóságokat az ingatlanért cserébe…”

 

Hirdetés

Kiemelt

Kalandozások a pisai ferde torony körül

Minden világjáró bakancslistáján szerepel a Torre Pendente, azaz a ferde torony, amely egész évben látogatók ezreit vonzza Pisába.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!