2018. január 16., kedd, Gusztáv napja
Lugas, Lugas Helyzetkép
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/lugas/lepkeszarnyon-2668414/

Lepkeszárnyon

Tárgyalóterem – Mit láthatott a természetvédelmi őr?
Tízmilliárd forint értékű keleti éjjeli bagolylepke kiirtásáról beszélt az ügyészség, amiért másfél milliárdot követelt kártérítésként Gabnai Ernő kokadi gazdától. A büntetőperben már csak 13,5 millió forint kárról szólt a vádirat. A gazda eddig minden pert megnyert. Még azt sem tudta bizonyítani a vádhatóság, hogy a bagolylepke valaha egyáltalán ott lett volna a gazda birtokán.

Az ügyészség céljainak eléréséhez nem kevesebbet kellene minden kétséget kizáróan bizonyítania, mint azt, hogy télen, a fagyott ágak bokrain ezerszámra szoktak lepkék kérget rágcsálni (akkor is, ha a biotikai adatbázis tanúsága szerint egyébként nincsenek ott) – írta Zeke László, a kokadi gazda védője a Facebookon a büntetőper kezdete előtt, rámutatva egy abszurd hatósági eljárásra.

Bizonyítottság hiányában

Első körben tízmilliárd (!) forintra becsülték a kokadi gazda károkozását, miután saját termőföldjén a szükséges engedélyek beszerzése után cserjeirtást végzett, majd eljárások sorát indították ellene. Polgári perben végül „mindössze” másfél milliárdot követeltek tőle. Gabnai Ernő a pert jogerősen megnyerte, miután szakértők kimondták: a földjén nemhogy kiirtott volna hatezer keleti lápi bagolylepkét, hanem még az sem bizonyítható, hogy a rovar egyáltalán ott élt.

A jogerős polgári peres ítélet kimondta: a gazdának jár 13 millió forint, amelynek kifizetéséért neki kellett közigazgatási pert indítania, amelyben végül a Kúria döntött, a gazda megkapta a milliókat.

Igen ám, de időközben az ügyészség büntetőpert is indított Gabnai Ernő ellen, amelyben az okozott kár már csak 13,5 millió forint volt, hiszen mindössze 54 rovarról volt szó a vádban. A gazdát első fokon, bizonyítottság hiányában felmentették, nem utolsósorban azért, mert a polgári per szakértői anyagát beemelte a büntetőbíró a per anyagába.

Pálos László igazságügyi szakértő, a téma egyik legjobb szakértője szerint ez utóbbi ítélet elfogadhatatlan.

„Csakis a bűncselekmény hiányában való teljes körű felmentés fogadható el, mert a stigma rajta marad a gazdán, ha csak a bizonyítottság hiányában mentik fel! A »talán«, a »lehetséges«, a »valószínű« megállapításokat teljes körűen ki kell zárni, erre vádat alapozni nem szabad, nem lehet(ne). Ilyen alapon bárkit meggyanúsíthat a természetvédelem felkent őre, akár milliárdos károkozással is!” – fogalmaz Pálos László, aki alapvető problémának az ügyben első körben végzett katasztrofális „szakértői” munkát tekinti.

Arról nem beszélve, hogy az egész ügy egy természetvédelmi őr feljegyzéséből indult, miszerint látni vélte a keleti lápi bagolylepkék kiirtását a gazda földjén.

A vád az ügyben a nyomozás során dolgozó első igazságügyi természetvédelmi szakértő véleményére alapult. A szakértő elmondta a bíróságon, hogy neki saját kutatása, tapasztalata erről a fajról nincs, másik két szakértő és természetvédelmi őrök jegyzőkönyveire támaszkodva készítette el szakvéleményét. Pálos László nyomatékosan szögezi le: igazságügyi szakértő csak a tényeket veheti figyelembe, ám itt nem ez történt.

Pálos emlékeztet arra is, hogy a földtulajdonos – az előírt engedélyek beszerzése után és azok alapján – télen végezte el a munkálatokat. A lágy szárú növények föld feletti részei minden év őszén elhalnak, tavasszal újranőnek, így szárzúzással – a föld felett tíz centiméterrel elvágva – nem pusztítható el télen, mert akkor már nem él.

Ugyanakkor, ha a gazda öt hektár területén télen szárzúzással tízmilliárdos – vagy bármennyi – kárt okoz, akkor a vízügy mederkotrást miként végezhetett ugyanott 2014-ben?

Az elmúlt években történtek Pálos László igaz-ságügyi szakértő állításait igazolják. Nézzük, mi is történt! 2017 végén első fokon bizonyítottság hiányában felmentette a védett természeti terület jelentős károsodását okozó természetkárosítás és a rongálás vádja alól Gabnai Ernőt a Debreceni Járásbíróság.

A kokadi gazda az ügyészség szerint 54 keleti lápi bagolylepke pusztulását okozta a Kék Kálló völgyében. A bíróság szerint a bizonyítékok nem támasztják alá, hogy a Gabnai területén végzett beavatkozás miatt védett lepkék vagy védett növények pusztultak volna el.

A tényállás szerint a férfi 1999-ben vásárolt meg három kokadi földterületet a Kék Kálló völgyében. A harminc hektár föld – kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként – a Natura 2000 hálózat része.

A gazda az ingatlanjain legeltetésre alkalmas gyepet akart kialakítani, ezért 2012 októberében az interneten bejelentette a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatóságának, hogy a háromból két területén kaszálást fog végezni. Az erdőfelügyeleti hatósághoz decemberben pedig azzal fordult, hogy fakitermelést fog végezni. A hivatal két területre megadta az engedélyt – azzal a kikötéssel, hogy meg kell várnia a vegetációs időszak végét.

A munkálatok 2013 januárja és márciusa között zajlottak: két hónap alatt csaknem tíz hektáron volt fakitermelés, cserjeirtás és szárzúzás. A beavatkozást a HNP természetvédelmi őrszolgálatának tagja vette észre 2013 márciusában. A Kék Kálló völgyében honos rekettyefűz a vád szerint a fokozottan védett keleti lápi bagolylepke élőhelye. A vád szerint 54 ilyen egyed pusztult el, az okozott kár 13,5 millió forint.

Fotó: MTI–Czeglédi Zsolt

Gabnai Ernő kokadi gazda a Debreceni Járásbíróság tárgyalótermében 2017 októberében. Ki fizet kinek?

Mekkora a pusztulás?

A büntetőperben a vád alapját képező szak-értői véleménnyel szemben új szakértő is szerepelt. „Lehetetlen megállapítani, hogy a kérdéses időszakban pontosan mennyi hernyója pusztulhatott el a keleti lápi bagolylepkének, ha pedig a vádlotti tevékenység lepkepopulációra gyakorolt hatását értékeljük, úgy azt lehet mondani, az nem lehet számottevő” – fejtette ki a bíróságon az igazságügyi élővilág- és tájvédelmi szakértő.

Itt fontos kitérnünk az előzményre. Az ügyészség előbb polgári peres eljárásban követelt kártérítést Gabnai Ernőtől, mondván, 2012–2013 fordulóján egy Natura 2000-es természetmegőrzési területen úgy végzett fakivágást, cserjeritkítást, és alakított ki legelőt, hogy közben hatezer védett lepkét elpusztított.

A kártérítési per 2016-ban jogerősen elbukott, a vádhatóság ugyanis nem tudta bizonyítani a rovarok elhullását. Ám az ügyészség büntetőeljárást is kezdeményezett Gabnai ellen természetkárosítás és rongálás bűntettek vádjával.

A vádhatóság a polgári perben még hatezer, a büntetőperben már csak 54 lepke elpusztításával vádolta Gabnai Ernőt. Terhére rótták továbbá, hogy a szárzúzásos művelés során mocsári béka-liliomban, rostostövű sásban és békakontyban is kárt tett – 1,8 millió forint értékben.

Varga Csaba igazságügyi élővilág- és tájvédelmi szakértő kimondta: nemhogy egy feltételezett négy-öt évvel ezelőtti, de egy jelen időben történő lápibagolylepke-pusztulás esetében sem lehetne megállapítani az elpusztult hernyók számát, hiszen egészen apró, szemnek szinte láthatatlan rovarról van szó.

Kirekesztett bizonyítékok

Az is csak feltételezés, hogy a rovar a Kokad-közeli Kék Kálló völgyének rekettyefűzbokrai között honos. A növények kapcsán Varga Csaba szakvéleménye egyértelmű: a váddal ellentétben sás nem pusztult ki, a békaliliomhoz szárzúzó géppel hozzá sem férhettek, míg a békakonty esetében a szakértőnek nem sikerült eredményre jutni.

A rekettyefűz – mondta a szakértő – kisebb mértékben valóban sérült körülbelül egy hektáron, viszont egyrészt elindult a fajta regenerálódása, másrészt a károk megfelelő kezeléssel visszafordíthatók.

Varga Csaba az érintett földrészlet területmegőrzés szempontjából kiemelt jelentőségű lápmedreiről is beszélt. Amelyekről szakértői véleménye alapján elmondható, hogy jelentős részben lápnak sem tekinthető medermaradványokról van szó, hiszen több mint két tucat fúrásos vizsgálat során mindössze egyetlen helyen találtak tőzeget (márpedig lápról csak tőzeggel együtt szokás beszélni – A szerk.).

Arra a kérdésre, hogy a vádlott a tevékenységével okozott-e jelentős mértékű változást, károsodást a Natura-területen, a szakértő nemmel felelt.

Gulyás Csilla bíró indoklásában kiemelte: jogi és természetvédelmi szempontból is rendkívül összetett volt az ügy. Hozzátette: a nyomozati szakban kirendelt szakértő véleményét – amelyen a vád alapult – kirekesztette a bíróság a bizonyítékok közül. Kiderült ugyanis, hogy a szakértő korábban a feljelentő, a HNP igazgatóságának dolgozott, szakvéleménye elsősorban a természetvédelmi őr feljegyzéseire épült, s azok tartalmát nem ellenőrizte.

A bíróság által kirendelt szakértő leszögezte: tény, hogy szárzúzás történt a területen, de nem bizonyítható, hogy az károsodást okozott védett állat- és növényfajokban. Az új szakértő szerint elenyésző mértékben sérültek meg a rekettyefüzek, s a lápi bagolylepke élőhelyére ez nem gyakorolt komoly hatást. Ennek a lepkének a jelenlétét sem sikerült egyébként bizonyítani.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség a bűnösség megállapításáért fellebbezett, a vádlott és védője pedig azt indítványozta, hogy bűncselekmény hiányában szülessen felmentő ítélet.

Áttérve a polgári perre, az eljárásban a Debreceni Ítélőtábla 2016. június 3-án jogerősen kimondta, „kárt nem okozott, és jogellenes magatartást sem tanúsított” Gabnai, akitől az ügyészség 1,5 milliárd forint kár megtérítését követelte, mondván, hogy tízmilliárd forint eszmei értékű lepkét – hatezer példányt – semmisített meg.

A fokozottan védett faj egy egyedének eszmei értéke 250 ezer forint. Kiderült, hogy az a tanú, akinek a vallomására az ügyészség a keresetet építette, olyan fotót mutatott be bizonyítékként a lepkéről, amely lakásban, mesterséges körülmények között készült.

A bíróságon a védett faj leg-elismertebb szakértőjét is meghallgatták, aki kijelentette, máig nem tudni biztosan, hogy a keleti lápi bagolylepke hol él, mivel táplálkozik, illetve hol, hogyan telel. Így viszont nem lehet alátámasztani azt az állítást, miszerint a gazda a szárzúzással és a fakivágással a lepke tápnövényét és a cserjén áttelelő egyedeit pusztította el.

A gazda területén egyébként a szárzúzás előtt senki nem érzékelte a lápi bagoly jelenlétét, a munkákat követően pedig elpusztult lepkéket sem találtak ott, így nem bizonyítható, hogy a lepke az adott munkavégzés időpontjában bármilyen formában jelen lett volna az adott területen.

A gazda eddig nyert

Mivel a polgári perben ilyen magas volt a perérték, a jogerős ítélet szerint Gabnai Ernőt illet meg 13 millió 81 ezer forint perköltség, amelyet az államnak, vagyis a polgári perben első fokon eljáró Debreceni Törvényszéknek kell kifizetnie.
A bíróság először azzal kereste meg a férfit, hogy adjon számlát, de valamiért csak a másodfok perköltségét, vagyis 13 millió forint helyett csak 381 ezer forintot akartak lepapírozni. Aztán kiderült: a törvényszéknek nincs 13 millió 81 ezer forintja, azt az Országos Bírósági Hivataltól kell megkérniük. Miután hónapokig húzódott az ügy, a gazda bírósági végrehajtást indított a bíróság ellen. Újabb egy hónap múltán aztán megérkezett az összeg – késedelmi kamat nélkül – Gabnai Ernő számlájára.

 

Kiemelt

De kinek kell egy bohóc?

Magyarország első újcirkusztársulata mozgásszínházi eszközökkel és az előadók személyiségét karakterré formálva túllép a hagyományos cirkuszszámokon.

Poszt-trauma

Megfeszítették a vásárhelyi plébánost

Farkasbőrbe bújt bárány férkőzött a hívek közé.

A hülyeségnek úgy tűnik, nincs határa

Magyarországnak szerencsére kerítéssel védett.

Aczél Endre ezúttal Balczó Andrásba rúgott bele

Szabadnépes stílus.

Jöhet a 45 millió ukrán!

A „demokratikus” baloldalt a tények továbbra sem zavarják.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!