A pénz általában oda „csordogál”, ahol az ajtó és az ablak eddig is 24 karátos aranyból volt. A világ leggazdagabb emberének a bankszámlája pár hete egy nap alatt 4,7 milliárd dollárral hízott annak köszönhetően, hogy pazarul fialtak az amerikai vezető részvények.
Így az Amazon atyjának, Jeff Bezosnak a vagyona átlépte a 150 milliárd dollárt, azaz a 41 ezer milliárd 400 millió forintot. Mellesleg nem elhanyagolható, hogy ezen a „kellemes” börzei napon – a Bloomberg beszámolója szerint – Mark Zuckerberg Facebook-tulajdonos és Warren Buffett befektetési guru is két-két milliárd dollárral lett gazdagabb. Ráadásul Bezos vagyona csak az idén már 54 milliárd dollárral nőtt, ami több mint az Alibaba-vezér Jack Ma teljes vagyona, aki egyébként Ázsia legvagyonosabb emberének számít.
Felfoghatatlan számok! De ki is valójában ez a Bezos, aki 16 évesen dolgozni kezdett, sült krumplit és marhahúspogácsát készített, vagyona mára pedig már magasan lekörözi az éveken át a világ leggazdagabbjának kikiáltott Bill Gatesnek, a Microsoft atyjának a vagyonát. Az álomkarrier 1994-ben kezdődött, amikor a villamosmérnök végzettségű férfi fejéből kipattant, hogy alapít egy internetes könyvesboltot. Így jött létre az Amazon egy seattle-i ház garázsában.
A sikeren felbuzdulva Bezos továbbgondolta a történetet, mondván, az irodisták úgyis egész nap a számítógép előtt ülnek, így miért ne vásárolhatnának kényelmesebben más termékeket is… Ezért kiszélesítette a kínálatot, és vett egy raktárt, ahonnan kiszolgálta az Egyesült Államok különféle helyszíneiről beérkező rendeléseket. Az ingatlanvásárláshoz elengedhetetlen volt a 300 ezer dolláros szülői segítség.
Hamarosan az általa tervezett rendszer sikeresnek bizonyult, így át kellett gondolnia stratégiáját, hiszen egyre lelkesebben rendeltek online a vásárlók. Az évek alatt akkorára hízott az Amazon, hogy az e-kereskedelem piacának legjelentősebb szereplője lett, az óriáscég bevétele egy év leforgása alatt tavaly 38 százalékkal, 43,74 milliárdról 60,45 milliárd dollárra duzzadt. Sőt a cég internetesfelhő-szolgáltató részlege is fénysebességgel növelte forgalmát, csupán 2017 folyamán 5,1 milliárd dollárral halmozta bevételét. Mindez mesés vagyonhoz juttatja az 54 éves mestert, akkorához, amely egy képzeletbeli sorban maga mögé utasítaná a magyar gazdaság bővülésének – azaz a GDP-nek – mértékét.
Szinte felfoghatatlan, hogy napjainkban már félmillióan dolgoznak a gigavállalat anyaközpontjában, illetve a különböző országok kirendeltségein, ami sokszorosa a Szilícium-völgyben lévő nagy tech cégek alkalmazotti létszámának. Ám ha jobban belegondolunk, akkor érzékelhetővé válnak a nagyságrendek: a konszernhez tartozik az Amazon Prime is, amely prémium szolgáltatást nyújt. Csak az erre előfizetők már százmillióan vannak, ők a megszokottnál gyorsabb kézbesítésben részesülnek, továbbá hallgathatnak zene- és tévécsatornát. Kiskereskedelmi jellegükből adódóan rengeteg kétkezi munkást is foglalkoztatnak, hiszen évente ötmilliárd megrendelt tárgyat kell kézbesíteniük a lehető leggyorsabban.
A munkáltató az alkalmazottak felett teljhatalmat gyakorol: a polcok közti eligazodást segítő eszköz képes mérni a munkaidőt, miközben mikrofonnal és kamerával van felszerelve azért, hogy a munkatárs minden pillanatát ellenőrizhessék. Sőt szabadalmaztattak egy okoskarkötőt is, amely érzékeli, hova teszik a kezüket a raktári dolgozók, és rezgésekkel irányítja őket a megfelelő irányba. Ez teljesen új megoldás a cég eddig is kiterjedt megfigyelési és teljesítményhajszolási gyakorlatában.
Egyes beszámolók szerint mentálisan és fizikailag is beteggé teszik a dolgozókat a munkakörülmények az Amazon raktáraiban, ahol például ki- és befelé menet olyan biztonsági átvilágításon kell átmenni, mint a repülőtereken. Az a gyakorlat pedig már-már a lelki rabszolgaság határát súrolja, amely szerint a munkahelyen nem szabad megállni, és beszélgetni egymással, ellenkező esetben rossz pontokat kap a munkatárs, és ha ilyenből több összegyűlik, kirúgják a „vétkest”.
Ahogyan az is abszurd, hogy választani kell: vagy dohányzik a szünetben a dolgozó, vagy a mosdóba megy. Egyes vélemények szerint e modern kori rabszolgatartásnak is köszönhető, hogy a vállalat teljesítménye miatt a részvények egy év alatt hetven százalékkal drágultak. A számok önmagukért beszélnek: csak az idei második negyedévben a cég nyeresége 2,53 milliárd dollárt tett ki, márkaértéke – az Apple után – másodikként lépte át a bűvös ezermilliárd dolláros határt.
Bezos mindezek után azt csinál, amit akar: az űr meghódításáról álmodott, ezért 2000-ben létrehozta a Blue Origin nevű vállalkozását, amelybe csupán részvényeladásból évi mintegy egymilliárd dollárt pumpál. A cél az űrturizmus fellendítése, 200-300 ezer dollárért lehet egy útra jelentkezni. Ha minden a terv szerint halad, jövőre már indulhatnak az indítórakéták az utaskapszulákkal.
Persze ennyiért csodát nem kell várni: legfeljebb meg lehet tapasztalni a súlytalanság érzését, megcsodálható a Föld görbülete is, majd irány a visszaút. S hogy a „földhözragadt” passziókat se hanyagolja, Bezos gondolt egyet, és öt éve mintegy 250 millió dollárért bekebelezte a The Washington Post napilapot is, amelynek azóta megsokszorozódott az eladási példányszáma.
Az igazi kizsákmányoló kapitalista álarc – a paparazzók és a sajtó szerint – állítólag érző, hétköznapi embert, férjet és apát takar. Családját a pénz nem vakította el, sokat adakoznak a betegeknek és a szegényeknek. a napokban éppen százmillió dollárt. Felesége, MacKenzie a négy gyermekük iskoláztatásánál leginkább a széles látókör kialakítását helyezte előtérbe: mindannyian mandarin nyelvet tanulnak, a szingapúri iskolai program szerint sajátítják el a matematikát.
Sokan szeretnének a jövőbe látni, és megtudni, vajon meddig tarthat Bezos szárnyalása. A „főnök” pár napja meglepő bejelentéssel állt elő: szerinte a nagyvállalatok életkilátásai hozzávetőleg harminc évre tehetők, így egy napon az Amazon is lehúzza majd a rolót. Bezos hitvallása egyébként sokkal kézzelfoghatóbb: mindig a vásárló az első, s ha ez megváltozik, akkor itt a vég.