Egy éve itt 80×80 méteres, tíz méter mély gödör tátongott. A kivitelező a cölöpözést végezte. Most már a világítást, a szellőzőrendszereket szerelik a 25 ezer négyzetméter hasznos területű létesítményben – mutat a hatalmas épületkomplexumra Lehrner Lóránt, a kivitelezést végző ELI-HU Nonprofit Kft. vezetője. A lézeres kísérleteknek helyet adó hipermodern épületekben az elmúlt egy évben olykor hétszázan is dolgoztak egy időben, most sincsenek sokkal kevesebben.
A csúcsos épületrészben kétszáz fős konferencia-központ – ez a narancssárga elemekkel borított rész formája után az Agy nevet kapta –, könyvtár, orvosi és szemináriumi szobák kaptak helyet.
Lehrner Lóránt elmondja, hogy érték kisebb meglepetések őket, hiszen egy évtizedeken át szovjet laktanyaként funkcionáló helyen kellett létrehozni a régió legkorszerűbb tudományos bázisát. Az előkészületek során tömérdek lőszer, számos akna mellett egy 100-120 ezer éve élt jégbölény maradványait – szarvát, homlokcsontját és néhány bordáját – is megtalálták. (Ehhez hasonló lelet féltucatnyi került elő a Kárpát-medencében.) A jégbölény a ma ismert amerikai és európai bölények közös őse lehet. Testmérete alapján azonban jobban hasonlít az európai bölényekre. A csontok a szegedi Móra Ferenc Múzeum raktárában várják, hogy a lézeres technológiák fejlődését illusztráló tárlat mellett bemutassák.
Az év végére tervezett első tesztkísérletekhez mindennek klappolnia kell. Éppen ezért időről időre bemutatják az épületet, a beépített technikát, hogy a majdani felhasználók időben értesüljenek az itteni lehetőségekről.
– A véleményüket kérjük, hogy min javítanának, mit tartanak fontosak. Ha nem hallgatjuk meg a kívánságaikat, nem jönnek a helyszínre, fenntartani is sokkal nehezebb lesz – vázolja koncepcióját Lehrner Lóránt. Az üzemszerű működés 2018-tól indul. Ehhez hasonló komplexum csak nagyon kevés épült eddig. Az épület vibrációmentességét például cölöprendszerrel és stabil, néhol két méter vastag betonalapzattal érték el – homokos, iszapos környezetben. Ház a házban konstrukciót alkalmaztak, azaz a külső falak és a belső elválasztóelemek nincsenek összeköttetésben.
Másik kihívás a tiszta tér létrehozása. Az optikai rendszerek, a lézerek, elképesztően pontos műszerek, amelyek állandó hőmérsékletet és páratartalmat igényelnek. Ezért az épületben óránként másfél millió köbméternyi levegőt cserélnek ki. Olyan apróságokra is figyeltek, hogy mi változik, ha az adott teremben néhányan vagy többtucatnyian dolgoznak, vagy ha bekapcsolnak lámpákat. Egyes terekben túlnyomás uralkodik majd – ezt zsiliprendszerekkel érik el –, így akadályozva meg a szennyező anyagok bejutását. Néhány külső felületre fotovoltaikus paneleket, a tetőkre napelemeket tettek, amelyek áramtermelése az összfogyasztáshoz viszonyítva elenyésző ugyan, de jelzi a tervezők viszonyát a fenntartható fejlődés eszméjéhez.
Alapvetően alapkutatási célokat szolgál majd a világ egyik legkorszerűbb berendezése. Anyagkutatási vizsgálatokat végeznek, de többet akarnak megtudni az anyag és a fény kapcsolatáról, a gyógyászat és gyógyszeripar is sokat nyerhet. Nem mellékesen a napelemek hatékonyságának növelése is elérhető az itteni kutatásoknak köszönhetően. A lézerek Litvániában, Franciaországban, Németországban és Magyarországon, a Pécsi Tudományegyetemen készülnek, a Szegedi Tudományegyetem a szellemi hátteret adja. Mindenki arra számít, hogy ez a legalább negyedszázadon át működő tudományos bázis olyan kitörési pontja lesz a Tisza-parti városnak, mint a Mercedes-gyár Kecskemétnek. Tudományos szívóhatással bír a régióra, amelybe a Vajdaság és a Bánság is beleértendő. 2018-tól mintegy 250 ember dolgozik itt, közülük várhatóan száz-százötven lesz a kutató – ebből ötven magyar.
A legfontosabb feladat most a központot működtető szakemberek felkutatása. Bizonyos szakmában igen szűk a hazai piac, de világviszonylatban is nagy a kereslet például a lézeres szakemberek iránt. Azért, hogy idejöjjenek, az unió nyugati felében megszokott munkakörnyezetre és hasonló bérezésre van szükség. Sok kollégát hoztak már Szegedre – többen külföldről tértek haza, mert érzik, hogy ez a kutatóközpont új lendületet adhat karrierjüknek. De mit ad az egyetemnek, a városnak ez a központ, és mit ad az egyetem az ELI-nek?
Szabó Gábor akadémikusnak, a Szegedi Tudományegyetem rektorának fiatal, dinamikus kollégái közül többen rész-, illetve teljes munkaidőben már a kutatóközpontban dolgoznak. Nem tagadja, hogy ez a lokális agyelszívás rövid távon problémát okoz. Ugyanakkor ez a befektetés bőségesen megtérül, hiszen a két intézmény között született szerződés szerint az ELI doktoranduszai az egyetem doktori programjaiban vesznek részt. Reményei szerint az ELI-hez érkező vezető kutatókra oktatóként is számíthat. Ha egy kutató tehetséges fiatal munkatársakat akar, akkor erre a legjobb megoldás, ha az egyetemi hallgatók közül választ. Ezt úgy teheti meg a legkönnyebben, ha oktat.
– Amikor azt kérdezik tőlem, hogy milyen tudományos áttörést várok az ELI-től, azt szoktam mondani, hogy várhatóan nem a lézerfizikában érünk el kiugró eredményt, hanem olyan területen, amelynek képviselője talán még nem hallott a lézerekről. Például ahol az ultragyorsan lejátszódó folyamatok elemzése érdekes lehet. Ilyen az anyagtudomány és a fehérjekutatás. A lézerfizikusok tudják, hogy mi készül itt, a biológusok még nem. Nagyjából ott vagyunk, ahol 15 éve a szinkrotronközösség tartott. A szinkrotronnal – ez olyan részecskegyorsító, amelyben a részecske állandó sugarú pályán kering – végzett kísérletek nyomán több Nobel-díj született. De az induláskor még senki sem tudta, hogy az az eszköz ilyen eredményekre is képes. A mi „szinkrotronunk” felhasználói közössége most formálódik – összegzi reményeit a rektor.
A beruházás speciális jellege miatt ágazati kiszorító hatásról nem beszélhetünk, azaz nem fog megszűnni az ELI-ALPS és a Science Park méretével megegyező kutatás-fejlesztés Szegeden és környékén – olvasható Dusek Tamás és Lukovics Miklós 2014-ben megjelent, a szegedi fejlesztés hatásait elemző tanulmányában. A szerzők szerint a beruházás Magyarországra vonz kutatási kapacitásokat, illetve itthon tart kutatókat.
A nagyon speciális ismeretek miatt a toborzás az egész világon folyik. Ezt a tudást meg is kell fizetni. Több nyugat-európai ország kutatói béreire vonatkozó források összevetése alapján (2011-es árakon számolva) bruttó évi kilencmillió forintos kutatói bérrel lehet számolni. Ez a 2,56 millió forintos hazai bruttó átlagbér három és félszerese, az egyetemi docensi alapbér csaknem két és félszerese, az információ és kommunikáció ágazat átlagbérének is 1,9-szerese.
Szabó Gábor rektor szerint ennek a tudományos nagyberendezésnek önmagában nincs nagy gazdasági hatása egy 160 ezres város életére. Akkor lesz, ha a tervezett tudományos park is megvalósul. A Tisza-parti „Szilícium-völgy” első épületének a tervei elkészültek. Tárgyalnak finanszírozókkal, vannak érdeklődők, de át kell lépni egy küszöböt. Amíg ugyanis nincs épület, addig nem jön kutató-fejlesztő cég, illetve a kivitelező is azt mondja, hogy amíg nincs érdeklődő, ő minek építsen. Ha két évvel ezelőtt vitt volna ki valakit, hiába mutatja meg a területet, a köldökig érő gaz láttán világgá fut az érdeklődő. Most ott magasodik az ELI-komplexum, hihető, hogy ott hamarosan science park is működni fog. A lézerfizikus akkor lesz nyugodt, ha elkészül az első épület. Azt mondja, ha adottak a feltételek, a hógolyóból hamar lavina lesz. Csak legyen meg az a bizonyos hógolyó! Az első épület. Azért, hogy az embereknek Szegedről ne csak a Dóm tér jusson az eszükbe, hanem az ELI révén a tudomány is. Amit közel nyolcvan éve Szent-Györgyi Albert orvosi Nobel-díjjal elismert kutatásai alapoztak meg.
Fény és anyag
Az Extreme Light Infrastructure (ELI) a világ első olyan létesítménye lesz, amely a fény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálatát minden eddiginél nagyobb intenzitások mellett teszi lehetővé. Az ELI három kutatóintézetből áll: az egyik a Prága melletti Dolní Břežanyban, a másik a Bukarest közelében található Măgurelében, míg a harmadik a Tisza partján épül. A szegedi Extreme Light Infrastructure Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás (ELI-ALPS) elsődleges küldetése az, hogy ultrarövid impulzusokat szolgáltató fényforrások széles skáláját biztosítsa a nemzetközi tudományos közösség számára. A létesítmény másik fő küldetése a nagy csúcsintenzitású és nagy átlagteljesítményű lézerek tudományos és technológiai fejlesztésének elősegítése. A szegedi ELI-ben működik majd a világ csúcsintenzitású lézereinek egyike. A szuperlézer impulzusainak majdani csúcsteljesítménye a Föld elektromos erőműveinek összteljesítményénél ezerszer nagyobb lesz (ez a teljesítmény nagyon-nagyon rövid idejű impulzusokhoz tartozik). A 71 milliárd forintos beruházás 15 százaléka magyar önrész, 85 százaléka uniós támogatás. A tízhektáros területen négy épületből álló komplexum épül.