A Fővárosi Nagycirkusz épülete a 45 évvel ezelőtti újjáépítés során kapta meg mostani formáját, azonban mára kritikus állapotba került. Elavult a technikája, nincsenek süllyedők, liftek, nem tudnak beröptetni embereket a kupolából, és nem lehet egy gombnyomással vízzé varázsolni a manézst. Annyira szűk a hátsó tér, hogy egy kamion képtelen beállni. Az ideérkező világhírű művészeket sem tudják méltó körülmények között fogadni.
A fejlesztésre, felújításra szoruló intézményt a Magyar Cirkusz és Varieté (Maciva) Nonprofit Kft. működteti. A Maciva ugyanakkor, ha kell, segíti az utazó cirkuszok munkáját, de ernyőszervezetként nem áll fölöttük, felügyeleti jogot nem gyakorol. Az artistaképző intézet, az oktatás és az artistavizsga viszont hozzájuk tartozik.
– Az új cirkuszművészeti központban mindent meg tudunk majd oldani – mondja Fekete Péter, a Maciva vezetője, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója, aki egyben a nemzeti cirkuszművészeti stratégia kidolgozásáért felelős miniszteri biztos. – Ha véglegesül az új cirkusz helye, és megkapjuk a telket, onnantól három év alatt fölépülhet.
Pápai elismerés
A központban minden egy helyen lesz, ami kapcsolódik a 127 éves magyar cirkusz világához: múzeum, könyvtár, adatbázis, találkozóhely, tudományos kutatótár, próbatermek. A kortárs és a klasszikus cirkusznak egyaránt helyet biztosítanak majd.
– A hagyományos magyar cirkuszművészet nagyon népszerű, de a Vági Bence vezette Recirquel Újcirkusz Társulat is sikert sikerre halmoz – jegyzi meg az igazgató. – A klasszikus cirkusz sztárjai és a modern cirkusz sikere, illetve megújuló, formabontó gondolataink, melyekre két éve fokozottan figyel a világ, alapot teremtenek arra, hogy az új cirkuszművészeti központunk világszenzáció legyen.
Hazánkban 2012-ben ismerték el önálló művészeti intézményként a cirkuszt, tehát ma már minden tekintetben egyenrangú az Operaházzal vagy a Nemzeti Színházzal. Fontos színtere a családi életnek, hiszen ide hagyományosan a gyerekek a szüleikkel, nagyszüleikkel járnak. Több nemzedéknek, széles korosztályi és társadalmi összetételű nézőknek kell elgondolkodtató, szórakoztató programot kínálni. A cirkuszművészet szeretett művészeti ág, Budapest egyik legnagyobb befogadóképességű előadó-művészeti tere telt házzal működik. Ezernégyszázan férnek el a nézőtéren, szombaton három előadást tartanak, vasárnap kettőt. Hetente 10-12 ezer néző, tehát havonta negyvenezer ember fordul meg a cirkuszban.
– A cirkusz sokkal több, mint szórakozóhely – fűzi hozzá Fekete Péter –, hiszen üzeneteket közvetítünk, és gondolatokat ébresztünk a nézőkben. Felemelő érzés volt júniusban meghallgatni a pápát, aki párhuzamot vont a vándorprédikátorok és a cirkuszosok között. Mindkét csoport vigaszt nyújt, és mosolyt csal az emberek arcára. Artistaképzőnk tehetséges diákja lépett fel Ferenc pápa előtt, nekem pedig lehetőségem adódott arra, hogy áldását kérjem leendő közép-európai cirkuszművészeti központunkra.
Hatvanhat évvel ezelőtt Baross Imre harcolta ki, hogy Magyarországon is legyen artistaképző iskola. Ő maga haláláig, 1986-ig állt az intézet élén. Munkája elismeréseképpen az iskola névadójának választották. Murainé Szakáts Ildikó 18 évig volt az intézmény igazgatója, aztán Tatára ment, ahol másik iskolát alapított. Fekete Péter tavaly hívta vissza a Baross Imre Artistaképző élére.
– A felvételi alapvetően fizikai teszt – magyarázza az igazgató asszony. – Képességeket, készségeket vizsgálunk, egyensúly- és ritmusérzéket, rugalmasságot. Az iskolába többszörös a túljelentkezés, sok sportoló és táncos is jelentkezik hozzánk.
Az attrakció bűvkörében
Az általános iskola ötödik osztályától indul a kilencéves képzés. Öt fő szakág van: akrobata, légtornász, egyensúlyozó, zsonglőr és bohóc. A fiatalok négy évig általános alapozó képzést kapnak. Magasak az elvárások, ami a diákoktól ugyanolyan kitartást igényel, mint az élsportolóktól. Létszámon felül vesznek fel tanulókat, mert mindig van lemorzsolódás, egy 16 fővel induló évfolyamból jó, ha nyolcan megmaradnak.
– Igyekszünk őket körbevenni társművészetekkel is – mondja Murainé Szakáts Ildikó –, tanulnak táncot, pantomimet, színészmesterséget, zenét. A tanulók a nyolcadik osztály után egy vagy két területre szakosodnak. Az alapozó képzésben klasszikus balettet, a középiskolában kortárs táncot is tanítunk nekik. Az érettségi után egy évig tart a művészképzés, mely után középfokú artista végzettséget kapnak. A következő évben a színpadi előadás-kultúrát emeljük magas szintre, addigra fizikai képességeik már kialakultak, de a művésszé érés 19-20 éves korban kezdődik el.
A diákok szakmatörténetet, gazdasági, jogi és biztonságtechnikai ismereteket is kapnak. Hagyományos cirkuszba azért mennek az emberek, mert szórakozni akarnak, attrakciót látni, ámulatba esni, izgulni az artistáért, hogy sikerül-e a produkciója. A kortárs cirkuszban viszont a mondanivaló, a művészi előadás kerül előtérbe. A budapesti artistaképzőben a diákokat igyekeznek úgy felkészíteni, hogy a klasszikus és az újcirkuszban is megállják a helyüket.
Kelendők a magyar artisták, a Baross Imre Artistaképzőben kinevelt fiatalokat hívják a világ minden pontjára, szinte az iskolapadból viszik el őket. Sokszor az a probléma, hogyan vizsgáztassák le őket. Néha csak hazaszaladnak vizsgázni, és már mennek is vissza a cirkuszba.
Az Eötvös Cirkusz 96 éves, és évente négy-ötszáz előadást tart. A vándorcirkusz az egyik budapesti bevásárlóközpont mellett tíz nap alatt 17 előadást tartott.
– Nem vándor-, hanem utazó cirkusz – javít ki Eötvös Lóránd, a cirkusz igazgatója. – Apáink idejében még vándorcirkusznak hívták, mert ők céltalanul utazgattak. Az utazó cirkusz viszont ötventagú társulat, mellyel nem lehet csak úgy vaktában elindulni. Már januárban tudjuk, hogy az évben hol és mikor lépünk fel.
Újrarajzolt kör
Az Eötvös család közösen irányítja a cirkuszt. Lóránd konferanszié és zsonglőr, illetve a cirkusz arca. Nővére az ügyintéző, felesége az artisztikai részleg vezetője, sógora intézi a sátor építését és az utaztatást. A családon kívül építőmunkások, karbantartók, sofőrök, menedzserek, szakács és meghívott művészek utaznak velük. Hogy ki milyen lakóautóban él, az anyagi körülményeitől és ízlésétől függ. Az artisták saját lakóautókkal érkeznek, a műszaki brigádnak viszont a cirkusz biztosítja a szállást és az étkezést.
– A családomnak februártól karácsonyig ez az otthona. Van családi házunk is, de én jobban szeretek a lakókocsiban élni! – mondja a cirkuszigazgató. – Magyarországon 18 utazó cirkusz van, de úgy tudom, nemsokára két új is elindul. Ennek a kis országnak ennyi sok. A három-négy nagy cirkusz kapcsolatban áll, ők nem is keresztezik egymás útját. Ha mi kis cirkusz után megyünk, azt nem érezzük meg, ha viszont egy komoly, nagy után, azt igen.
Az előadások kötöttek, mindent ahhoz kell igazítani, az szent és sérthetetlen. Mindenkinek ott kell lenni, ha beteg, akkor is. Az artistáknak nincsenek hétvégéik, mert a nézők akkor érnek rá, az igazgatóságnak szabadnapja sincs, ezért nyáron két hétre, év elején pedig egy hónapra leállnak. Az artista addig dolgozhat, ameddig színpadképesnek érzi magát. Az akrobatának hamarabb abba kell hagynia a karrierjét, mint egy zsonglőrnek, és vagy állatokkal kezd el dolgozni, vagy a cirkusz körül gazdasági vezetőként, menedzserként.
A bohócok még nyolcvanévesen is felléphetnek! Az Eötvös Cirkusznak nincsenek saját állatai, de minden évben szerződtetnek új állatprodukciókat. Az állatvédőkkel szoros kapcsolatot ápolnak. Szívesen létrehoznának nyugdíjas parkot négylábúaknak, ahol a kiöregedett állatokat helyeznék el. Az Eötvös család öt- és a hétéves kislánya már gyakorolja a szakmát. A génjeikben van a szereplés. A kisebbiket, Larissát a cirkuszban keresztelték meg egy kisoroszlánnal együtt.
– A cirkusz aranykora sajnos nem most van – magyarázza Eötvös Lóránd. – Ennek egyik oka, hogy a legjobb cirkuszokat az interneten is megnézhetik. A másik ok, hogy hiába szeretik ma is az emberek a cirkuszt, nem mindig engedhetik meg maguknak. Nálunk egy jegy két-háromezer forintba kerül. Sokszor a fejünkhöz vágják, hogy drága, de elfelejtik, hogy mi élő műsort adunk ötven emberrel.
Valószínűleg a lányaim és az unokáim is cirkuszban fognak élni, mert amíg gyerekek vannak, addig a cirkuszra mindig lesz igény. Van jövője, de az biztos, hogy időről időre meg kell újulnia. Mi megtartjuk a tradíciókat, de folyamatosan próbálunk valami újat is kitalálni. Előadás közben sokat foglalkozunk a közönséggel, interaktívvá varázsoljuk a gyermekek és a felnőttek számára is. Hogy egyre több cirkusz alakul, melyek új cirkuszi műfajokat teremtenek, az számomra azt jelenti, hogy ez abszolút életképes szakma!
A recirquel jelentése újra megteremteni a cirkuszt, vagy újrarajzolni a kört. Ez volt annak az előadásnak a címe, amelyet a Sziget huszadik évfordulóján mutattak be. A darabban fellépő 16-17 éves artistaképzős diákok óriási sikert arattak, ezért úgy döntöttek, együtt maradnak, és folytatják a munkát. A Recirquel Újcirkusz Társulat alapítója és művészeti vezetője, Vági Bence Liverpoolban végzett koreográfus-rendező szakon. Az együttes négy évvel ezelőtt alakult meg, azóta sorra kapják a meghívásokat a világ minden tájáról. A társulat a magyar cirkuszművészet technikai tudását és hagyományait ötvözi tánccal, zenével, énekkel, színházi elemekkel.
– A klasszikus cirkusz az alapérzelmekre, a félelemre, az örömre, a bánatra, az ámulatra épít, ezért is tud széles körben kommunikálni – magyarázza Vági Bence. – A színházi vagy más néven újcirkusz olyan műfaj, amelynek segítségével a nézőnek nem elég átéreznie az elsődleges érzelmeket, tudnia kell azonosulni is a szereplőkkel. Annál jobban tetszik egy történet, minél inkább össze tudjuk kötni saját sorsunkkal. Ha erre képes egy előadás, akkor születik meg a színház.
A társulat artistáit folyamatosan képzik, többek között színészetet és táncot is tanulnak. Előadás közben nemcsak az összpontosítás látszik rajtuk, hanem az érzelmek, a karakterük jellemzői is. Tavaly többek között Franciaországban, Kolumbiában, Kanadában, Spanyolországban és Chilében léptek föl. A montreali La Tohu a világcirkusz központja, melyet a Cirque du Soleil alapított. Az egyetlen színház a világon, amely az év 365 napján újcirkusz-produkciókat ad elő. A Recirquel ennek a színháznak nyithatta meg az évadját. Jó kritikákat kaptak, az előadás végén a Cirque du Soleil igazgatósága is állva tapsolt.
A siker mértéke, a nézők lelkesedése országonként változik. Azt azonban még senkinek nem sikerült megfejtenie, hogy mitől függ, hogyan és mire reagál az aznapi közönség. Vannak, akik előadás közben meg se pisszennek, csak üldögélnek, viszont a végén őrjöngenek. Mások már az első pillanattól kezdve tombolnak.
– Kolumbiában egy-két fokkal feljebb van az emberek vérmérséklete – meséli Vági Bence.
– Ott bizony bekiabálnak, végigbulizzák az előadást, egészen másként teszik magukévá. A kanadai közönség nagyon nyitott, akarják, hogy minden jó legyen, a franciák kimértek, ott keményen meg kell dolgozni a sikerért. Megmondom őszintén, a budapesti közönségnél nincs nehezebb! A nagy városokban, Debrecenben, Pécsett, Miskolcon viszont érezni, hogy az emberek szíve sokkal lágyabb, jobban tudnak lelkesedni, szeretni.