Magukat a készítőket is meglepte az új mobiltelefonos őrület, a Pokémon Go sikere. A játék szabálya pofonegyszerű, a japán rajzfilmsorozatból ismert lényeket kell összegyűjtenünk a saját környezetünkben. A valóság és virtualitás összemosása világszerte milliókat ragadott meg, a SimilarWeb hírportál adatai szerint a játék már most rekordokat döntöget: a pokévadászok napi 43 percet töltenek a játékkal, ami több, mint a WhatsApp, Instagram és Snapchat alkalmazásokkal töltött idő. Az online keresések is a mesefigurák sikeréről tanúskodnak, a megjelenés utáni első héten több mint 15 millió Twitter-poszt született a Pokémon Góról, ami bőven megelőzi a brit referendum hetén készült Brexit-posztok számát, de a foci-Eb első hét napján is kevesebbet posztoltak a sportünnepről. Még az internet eddig legnépszerűbb tartalma, az online pornográfia is megérzi a pokémonok jelenlétét, írja a SimilarWeb.
Olyannyira nem átlagos alkalmazásról van szó, hogy fizikai kihívást jelent egy-egy pokémon levadászása, ugyanis a való életben kell eljutnunk az online térképen kijelölt pontokhoz, és már miénk is a zsákmány. Nem érdemes csalni, a játék készítői gondoskodtak a sebességlimitről, így autóval vagy biciklivel esélyünk sincs elismert pokémonmesterré válni. Edzésnek sem utolsó a játék, egy átlagos felnőtt férfi pokémonozással egy hét alatt 1795 kalóriát éget el, ugyanez egy nő esetében 1503 kalória.
A rengeteg séta miatt az amerikai orvosok lelkesek, sokan közülük már a kóros elhízás elleni csodaszerként emlegetik a Pokémon Gót. A lelki problémák is megoldhatók némi pokévadászattal. Egy depresszióval küzdő, iindymusic becenévre hallgató férfi Twitter-profilján így írt az alkalmazásról: „Amióta csak tudom, depresszióval és szorongással küzdök, az utóbbi hónap pedig maga volt a pokol. […] Aztán megjelent a Pokémon Go, és mivel fiatalként rajongó voltam, eldöntöttem, hogy kipróbálom. Remek szórakozás volt, és végre kimozdultam a házból. […] Már nem a betegségemen gondolkoztam, sőt megismerkedtem új emberekkel, akiket hasonló dolgok érdekelnek.” A pokéőrület valóban összeköti az embereket, sok esetben az idősebb korosztályokat is megnyerik maguknak a virtuális állatkák. „Épp pokémonokra vadásztam, amikor egy hetvenes éveiben járó hölgy megállított. Azt kérdezte, hogy Pokémon Góval játszom-e, mire mondtam neki, hogy természetesen. […] Előkapta a telefonját, és megkért, hogy mutassam meg neki, hogyan lehet elkapni egy pokémont. Annyira izgatott volt, amikor elkapott egy Bulbasaurt! Imádom ezt a játékot” – idéz egy amerikai fiatalt a BusinessInsider.
A számos sikertörténet és pozitív élmény ellenére a pokémonrajongók egy részének gondot okoz a mértéktartás. Hiába figyelmeztet a játék, hogy pokémonozás közben figyeljünk a környezetünkre, és ne feledkezzünk túlságosan okostelefonunkba, 2016-ban ez lehetetlen kérésnek tűnik. A hisztéria életveszélyessé kezd válni. Kalifornia államban egy férfi harmincméteres szakadékba zuhant, mert túlzottan belemerült a pokémonozásba. Szintén pórul járt az az Oregon állambeli lakos, aki pokémoncsatába hívott egy ismeretlent, majd az megkéselte a kihívóját. „Azt hitte, a valóságban akarok csatázni” – magyarázza Michael Baker. A fanatikus rajongó a késeléses támadás után még összeszedett pár pokémont, mielőtt vérző sebével a kórházba ment.
Pár napja – talán nem meglepő módon – szintén az Egyesült Államokban torkollhatott volna tragédiába a pokémonozás. Két floridai tinédzser éjszaka, autóból vadászott egy idegen családi ház kertjében lévő pokémonokra, majd meglepetés érte őket, amikor a ház tulajdonosa kijött, és több alkalommal rájuk lőtt. A 16 és 19 éves fiúk még időben elhajtottak, így nem sérültek meg, de azóta is űzik a Pokémon Gót.
Nem csoda, hogy a hatóságok értetlenül állnak a jelenség előtt, hiszen a hasonló atrocitásokon túl az USA bűnbandái is hasznot húznak a játékból. Az alkalmazás egyik funkciója, hogy csalikkal a közelbe vonzhatunk pokémonokat, sőt másik játékosokat is. Missouri állam körmönfont rablói ezt a lehetőséget kihasználva üres parkolókba és más elhagyatott helyekre csalogatják a pokévadászokat, aztán kirabolják őket. A helyi rendőrség külön közleményben magyarázta el az óvatlan játékosoknak, hogy kétszer is gondolják át, mielőtt online közlik a tartózkodási helyüket. Európában szintén közbe kellett lépniük a hatóságoknak, legutóbb Bosznia államban intették óva a pokémonvadászokat, hiszen azok veszélyes helyekre, így a délszláv válság után fennmaradt aknamezőkre is bemerészkedtek a pokémonokért. A fent említett csalifunkciónak egyébként előnyei is vannak, számos étterem és kávéház pluszbevételekre tett szert, miután odavonzották a ritka pokémonokat, akikért órákon belül megjelentek a fanatikus – ám fogyasztásra hajlandó – rajongók.
Persze nem mindenhol látják szívesen a Pokémon Gót és felhasználóit, a washingtoni holokausztmúzeum után az auschwitzi haláltábor részéről is jelezték, hogy nem kérnek a játékosokból, akik a különleges pokémonok reményében jelennek meg a területükön. A washingtoni holokausztmúzeumban például pokéorvosságot és -ételt rejtettek el a készítők, ezért özönlötték el az emlékhelyet a játékosok.
„A technológia nyilvánvalóan kiváló oktatási eszköz, de ez a játék távol áll a mi oktatási és emlékmegőrzési funkcióinktól. Dolgozunk rajta, hogy a múzeum eltűnjön az alkalmazásból” – nyilatkozta az amerikai Vox magazinnak Andrew Hollinger, a holokausztmúzeum kommunikációs igazgatója. A pokémonozásra alkalmatlan helyszínek sora a nevezetességekkel nem merül ki, vannak, akik temetéseken gyűjtik a képernyőn megjelenő lényeket. Az interneten külön blog is létrejött Pokemon at Funerals, azaz Pokémonok temetéseken címmel. A blogot szintén tömegek akarják eltüntetni: szerintük sem a pokémonozás, sem a pokémonos temetési képek nem méltók a halottak emlékéhez.