Soha nem fogjuk tudni hosszabb időre pontosan megmondani, milyen időjárás lesz, mert a kiszámításához szükséges egyenletrendszernek nem létezik egzakt megoldása – bocsátja előre Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke a szervezet – Neuschloss Kornél tervei alapján, 1910-ben elkészült – impozáns székházában. Akkor Konkoly Thege Miklós volt a jogelőd intézet igazgatója, aki több mint húsz évig állt az 1870-ben megalapított szervezet élén. A meteorológiának főleg az adott óriási lökést, hogy a múlt század közepén a magyar származású Neumann János vezette csoport, éppen az időjárás-előrejelzések támogatására, megalkotta az első elektronikus számítógépet. Az akkori szerkezet még inkább csak reményteljes találmány volt, de ahogy fejlődött az informatika, a szuperszámítógépek jelentősége egyre növekedett, ma pedig már nem létezik nélkülük meteorológia.
– Bár némi pontatlanság mindig kíséri majd az időjárás-előrejelzéseket, ma már hét-tíz napra előre, legalább 96 százalékos pontossággal tudjuk jelezni az időjárást. A hetvenes években ez csupán két-három napra volt lehetséges. Vannak olyan, döntően anticiklonális helyzetek, amikor akár két hétre előre is pontos prognózist tudunk készíteni. Az előrejelzések bizonytalansága például egy markáns front érkezése esetén növekszik.
A bizonytalanság abból fakad, hogy nincs mindenhol mérőállomásunk – mondja Radics Kornélia, aki egyértelművé tette: két hét után már nem lehet olyan pontossággal megmondani, milyen idő lesz, amelyre gazdasági döntéseket lehet alapozni. Ennek ellenére készítenek három-hat hónapos előrejelzéseket is, de azokat már statisztikai alapon. A sikeres prognózisokhoz létkérdés a megfelelő együttműködés más országok meteorológiai szolgálataival. Hatékonyan működik az ENSZ-en belül a Meteorológiai Világszervezet, a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete és a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja is.
Az OMSZ veszélyjelző rendszere része az európai Meteoalarm együttműködésnek. A veszélyjelzés színei – zöld, citrom, narancs és piros – általánosak, tavaly utóbbit itthon egyszer sem adták ki. A rendszer úgy működik, hogy a várható veszélyes jelenség előtt figyelmeztető előrejelzést hoznak nyilvánosságra, majd két-három órával az eseményt megelőzően riasztanak kistérségekre lebontva.
Bonta Imre, az OMSZ előrejelzési főosztályának vezetője azt emeli ki, hogy ismerniük kell a magasabb légrétegekben az áramlási, hőmérsékleti és nedvességi viszonyokat, amelyek tíz kilométeren belül, de főleg a légkör alsó öt-hat kilométerére jellemzők. Részben rádiószondák segítségével, másrészt műhold- és radarinformációk alapján tájékozódnak. Egy meteorológus munkája során naponta több ezer térképet tekint át. Nagyon finom tér- és időbeli felbontású modellekkel dolgoznak. Az OMSZ szuperszámítógépén is fut olyan program, amelynek két és fél kilométeres a felbontása. A legjobb közös európai modell kilenc kilométeres felbontású.
Az informatikai és módszertani főosztály vezetője, Tölgyesi László megjegyzi, hogy az általuk használt hatéves szuperszámítógépben több mint ezer processzormag van, amelyek egyenként is erősebbek annál, mint amelyek a hétköznapi PC-kben találhatók. Ez azonban önmagában még nem minden, mert a számítógép többi alkotórészének is biztosítania kell a gyors adatátvitelt, így folyamatos fejlesztésre van szükség.
– Az éghajlatkutatáshoz tárolni kell az adatokat, ki kell szűrni a hibákat. Mi ebben élen járunk, mások jönnek hozzánk továbbképzésre. Az adatokat egyrészt itt, a központi épületben és másik telephelyünkön tároljuk lemezeken, de őrzünk szalagos biztonsági másolatokat is. Sőt kísérleti jelleggel a „felhőben”, független szolgáltatóknál is tárolunk adatokat – fejti ki Tölgyesi László. – A lemezalapú tárolókapacitásunk körülbelül 85-90 terabájt, ide érkeznek a friss adatsorok. A szalagos robot 870 terabájt adatot képes kezelni. A másik telephelyen pedig körülbelül 15 terabájt katasztrófatűrő biztonsági kapacitással rendelkezünk. Áramkimaradás esetére két egymástól független csatornán is biztosított az energiaellátásunk, a szünetmentes tápegységek 30-45 percet bírnak. Kifejlesztettünk egy ingyenes meteorológiai alkalmazást android- és iOS-alapú telefonokra OMSZ Meteora névvel.
Arról már ismét Radics Kornélia beszél, hogy az időjárás előrejelzése mellett éghajlatkutatással és levegőkörnyezeti vizsgálatokkal is foglalkoznak. Több mint száz éve folyamatosan raktározzák el a meteorológiai adatokat. Az adatsorok nemzeti kincsnek számítanak. Ezekből tudnak következtetéseket levonni, elemzéseket, becsléseket készíteni akár száz, kétszáz évre előre. Sőt ezekből az adatokból olvasható ki az is, hogy Magyarországon 1901 óta az átlaghőmérséklet kicsit gyorsabban növekszik, mint a globális átlag. Várhatóan a hőmérséklet továbbra is emelkedni fog, s jellemzően a csapadék sem akkor esik majd, mint amikor megszoktuk. A másik központi épületük Pestszentlőrincen található. Az ottani Marczell György Főobszervatóriumban van a mérések és megfigyelések fellegvára, emellett a kalibráló és a levegőszennyezettségi mérésekhez tartozó laboratóriumuk is ott működik.
– „Csápjainkkal” tele van az ország, több mint 250 automata mérőállomást üzemeltetünk, ezek teljes körű meteorológiai mérési profilt futtatnak. Van négy radarállomásunk, Siófokon a tavi viharjelzés központja működik, de a reptereken is ott vannak szakembereink. Szegedről és Budapestről naponta kétszer – délben és éjfélkor – rádiószondákat engedünk fel – mondja Radics Kornélia. – Van egy csaknem 450 tagból álló civil csapadékmérő csapatunk. Ők társadalmi munkában napi csapadékmennyiséget mérnek mindig ugyanabban az órában, és havonta küldik az adatokat, sok esetben évtizedeken keresztül. Jellemzően idősebb emberekről van szó, hiszen ebbe a munkába nyaralás nem fér bele.
Cseppkövekbe zárt klíma
A hegyvidéki erdőhatár változásai, a felszín alatti vizek kora – ilyen témákról is szó esett a jégkorszakkal foglalkozó kutatók budapesti értekezletén. Itt jelentették be, hogy a debreceni MTA Atommagkutató Intézetben új műszerparkot építenek ki, amely a felszín alatti vizek korát és a beszivárgásuk idején uralkodó hőmérsékleti viszonyok jobb megismerését segíti a következő években. Egy speciális tömegspektrométert is beszereznek, amely egyebek mellett a cseppkövek kormeghatározását is segíti. A cseppkövek azért fontosak, mert nagyon sokat elárulnak az elmúlt korok időjárásáról. Az aggteleki Baradla-barlangban talált egyik cseppkő vizsgálata (geokémiai bizonyítékok, a cseppkőben megőrzött folyadékzárványok elemzése) során kiderült, hogy 125 ezer évvel ezelőtt a Kárpát-medencében hirtelen hőmérséklet-csökkenés volt, és ehhez kapcsolódóan telente jóval több csapadék hullott.
A Déli-Kárpátok egyik legszebb hegyvonulata a Retyezát. Sokan kirándulni járnak ide, Magyari Enikő, az ELTE paleoökológusa ellenben a jégárak visszahúzódását követően 15 ezer éve kialakult tavakat kutatja. Ezek az állóvizek őrzik az egykor a partjaikon nőtt fák maradványait, a vízben élt árvaszúnyoglárvák kitines burkát, a levegőből kiülepedett virágporszemeket és a tóban élt kovamoszatok vázát is. Mindezek kitűnő lehetőséget nyújtanak a kutatóknak az őskörnyezet, például az erdő- és a fahatár változásainak rekonstrukciójára. Az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport kutatói az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének munkatársaival kimutatták, hogy egészen háromezer évvel ezelőttig az erdőhatár a mainál 100-150 méterrel magasabban húzódott a Retyezátban.
Kérdés, hogy az emberi tevékenység vagy a klíma változása okozta az erdőhatár megváltozását. Az eddigi vizsgálati eredmények szerint az erdőhatár csökkenésében fontos szerepet játszott az éghajlatváltozás, elsősorban a nyári középhőmérséklet hirtelen, mintegy 1,5 Celsius-fokos csökkenése háromezer évvel ezelőtt. Az emberi hatás a természetes okokból meginduló folyamatra rásegített: a vaskor második felétől kimutatható az ember erdőirtó tevékenysége a magas hegyi tavi üledékekben. A közeljövőben az utolsó kétszáz év eseményeinek nagy felbontású vizsgálata indul el a Kárpátok több pontján. Ez a kutatás célozza meg az erdőhatár napjainkban tapasztalható emelkedésének ok-okozati feltárását is. Azt elemzik, hogy a fahatár felfelé tolódásáért milyen mértékben felelős a legeltetés felhagyása, és milyen mértékben a melegedő klíma.
Ötvös