2017. március 24., péntek, Gábor, Karina napja
Lugas, Lugas Tudomány
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/lugas/hawking-sugarzas-1262683/
Lugas

Hawking-sugárzás

Élő halhatatlanok – „Az űrutazás lehet az emberiség életbiztosítása”
Az akkor még csupán ígéretes fizikusnak számító Stephen­ Hawkingnál 1963-ban az idegsejtek pusztulásával járó végzetes betegséget diagnosztizáltak. Az orvosok mind-össze két-három évet adtak neki. Tévedtek. Január 8-án 75 éves lesz, ami maga a csoda. Az időközben világhírűvé lett fizikus – ő írta az egyik legnépszerűbb tudományos bestsellert, Az idő rövid története című művet – súlytalanságban lebegett, támogatja az eutanáziát, és azt hirdeti, hogy az emberiség csak akkor éli túl önmagát, ha más bolygót is meghódít.

Ha azt mondjuk, Stephen Hawking, nincs olyan világra nyitott ember, aki ne tudná, kiről van szó. Igen, arról a fizikusról, akit a fizika popsztárjaként is szoktak emlegetni, aki tolószékében furcsán kifacsarodva létezve számítógépen keresztül kommunikál a külvilággal. Akinek betegsége felfedezése után, 1963-ban két-három évet jósoltak az orvosok, ehhez képest holnap 75 éves lesz. Sokan és sokszor bírálják, időnként azzal vádolják, hogy kevesebbet tett hozzá a fizikához, mint amennyi értéket neki tulajdonítanak. Lehet, de ezért nem ő a felelős, hanem a hősöket kereső világ.

Forrás: Reuters

Tudományos témáiról – általános relativitáselmélet, fekete lyukak, ősrobbanás, a világegyetem története – tudta, hogy érdeklik az embereket

Halálos jóslat

Ezerkilencszáznegyvenkettő január 8-án született Oxfordban, Galilei halálának 300. évfordulóján, amiről Hawking többször is büszkén tesz említést. Volt honnan örökölni tehetségét. Anyja az első nők között volt, akik az 1930-as években oxfordi diákok lehettek. Apja kutatóorvosként trópusi betegségekkel foglalkozott. Fiuknál az első években semmi sem árulkodott arról, hogy nem akármilyen képességekkel bír. Sőt kifejezetten rossz tanuló volt, olvasni is csak nyolcévesen tanult meg. Tizenhat évesen néhány barátjával már számítógépet eszkábált, osztálytársaitól ekkoriban kapta az „Einstein” becenevet. Apja orvosnak szánta, de Stephent inkább a csillagászat, a matematika és a fizika vonzotta. Tizenhét éves korától az oxfordi University College-ba járt. A tanulás mellett jutott ideje táncra, és az egyetemi evezős csapatnak is tagja lett. A harmadik évben tűnt fel neki, hogy időnként minden ok nélkül elesik, de nem tulajdonított neki jelentőséget. Fizikából diplomázott, 1962-ben pedig úgy döntött, hogy a Cambridge-i­ Egyetemen szerez doktorit.

Mivel egyre többször viselkedett különösen, ő és az orvosok is utána akartak járni az oknak. Így derült ki, hogy amiotrófiás laterálszklerózisban, vagyis ALS-ben szenved – az ilyen ritka sorvadásos betegségben szenvedők lebénulnak. Két és fél éven belül meg fog halni, jósolták neki is. Hawkingot és családját lesújtotta a hír. A fiatalember azonban nem adta fel. Kevéssel a diagnózis előtt egy szilveszteri partin ismerkedett meg az egyetemista Jane Wilde-dal, akivel 1965 nyarán összeházasodtak – három gyerekük született.
A fiatal kutatót az ősrobbanás kérdése foglalkoztatta, majd a fekete lyukak tanulmányozásába kezdett. 1974-ben egy tanulmányában feltételezte, hogy a kvantummechanika szabályai szerint a fekete lyukak hőt bocsátanak ki – ezt „Hawking-sugárzásnak” nevezték el. Mindössze 32 éves volt, amikor a brit tudományos akadémia, a Royal­ Society tagjává választotta, Egy évig a Kaliforniai­ Műszaki Egyetem (Caltech) vendégprofesszora volt, 1979-ben tizenhetedikként megkapta a Cambridge-i Egyetem Lucas-professzora címet, amelyet korábban Isaac Newton is viselt. Egészen 2009-es nyugdíjazásáig töltötte be ezt a posztot.

Ezerkilencszáznyolcvanötben tüdőgyulladást kapott, és gégemetszést hajtottak végre rajta. Beszéde már a gégemetszés előtt is nehezen volt érthető, csak néhány ember értette, mit mond, ők tolmácsolták szavait. Így diktálta le szakcikkeit, és tolmács segítségével tartotta meg egyetemi óráit. A gégemetszés után többé már nem tudott beszélni. Ilyen helyzetben is kommunikálni akart a külvilággal.

Először az ábécé betűit tartalmazó kártyát tartottak szeme elé, segítője sorban rámutatott a betűkre, Hawking pedig szemöldökének felhúzásával jelezte, ha a kívánt betűhöz értek. Ezután Kaliforniából kapott szoftvert, ezzel betűk helyett szavakból válogathatott. Később olyan szerkezet közvetítette gondolatait, amelyik az arcizmai rezdüléseit figyelte infravörös szenzorokkal. A brit fizikus számára 2012-ben új beszédszintetizátort készítettek: az iBrainnek nevezett szerkezet egy EEG-olvasón alapul, és az elektródák által leolvasott agyhullámokat fordítja beszéddé. „Az orvostudomány nem volt képes rajtam segíteni, így a technológia volt az, amire támaszkodni tudtam a mindennapi kommunikáció során, és ami segített abban, hogy élni tudjam az életem” – mondta.

Négy perc súlytalanság

Ami nem volt egyszerű. 1985-ben, a CERN-ben tett látogatásuk idején kórházba került, feleségére bízták annak eldöntését, hogy kikapcsolják-e az őt életben tartó készülékeket. Az eutanáziát korábban elvető, de ma már támogató Hawking szerint a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők családtagjainak meg kellene adni a lehetőséget arra, hogy – a beteg beleegyezésével – a felelősségre vonástól való félelem nélkül segíthessenek a hozzátartozójukon.

Hawking a rákényszerített korlátok között igyekezett teljes életet élni. 2007-ben például súlytalansági repülésen vett részt. „Egész életemben a gravitációt és a fekete lyukakat tanulmányoztam, és most izgatottan várom, hogy első kézből szerezzek tapasztalatot a súlytalanságról” – mondta a kaland előtt. Egy speciálisan átépített Boeing 727-200-as fedélzetén összesen négy percet tölthetett súlytalanságban. „Egyszerűen csodálatos volt” – nyilatkozta.

Tudományos témáiról (általános relativitáselmélet, fekete lyukak, ősrobbanás, a világegyetem története) tudta, hogy érdeklik az embereket. Nekik írta tudományos ismeretterjesztő műveit. Az idő rövid története című könyve minden bestsellerrekordot megdöntött, magyar kiadása is nagy siker volt. A világegyetem dióhéjban című munkájában aggodalommal írt arról, hogy az emberiség kipusztulhat egy maga teremtette vírus elszabadulása miatt, ezért távoli kolóniákra kellene áttelepülni. Hawking azt reméli, hogy a genetikai állomány átszabásával az ember képes lehet nagyon hosszú, akár évszázados-évezredes űrutazásokat is túlélni. Így más csillagok közelébe is átköltözhetne a földi élet. 2015 januárjában pedig arról beszélt, hogy az űrutazás lehet az emberiség „életbiztosítása”. Ha ugyanis sikerül más bolygókon is letelepedni, megelőzhető az emberiség kipusztulása.

– Az én rövid történetem című életrajzi könyve nagyon őszinte, nagyon személyes jellegű, ahol gyermekkorától az egyetemi éveken és a betegsége kialakulásán keresztül szinte napjainkig elmondja az élettörténetét. Élmény volt fordítani – mondja Both Előd fizikus. A Magyar Űrkutatási Iroda korábbi igazgatója szerint – aki több könyvét is magyarra fordította – Hawking klasszikus ismeretterjesztő műveinek stílusa élvezetes, még a legnehezebb elméleti fizikai és kozmológiai fogalmakat és elképzeléseket is (szinte teljesen) érthetően tárgyalja. Az idő rövid története című művében tudatosan azt a célt tűzte ki maga elé, hogy minél több emberhez jusson el a könyve. Több kiadót is megkeresett, végül azt választotta, amelyik „a populáris piac felé nyitott”. Az ő ötlete volt, hogy olyan könyvet írjon, „amelyet a repülőterek könyvesboltjaiban is árusítanak”, tehát a lehető legszélesebb olvasóközönséghez eljut. Amikor a kiadó szerkesztője ennek szellemében az egész könyvet átíratta vele, „hogy az a hozzá hasonló laikusok számára is érthető legyen” – emlékezett Hawking, akkor ő ezt zokszó nélkül tudomásul vette, és átírta.

Hawkingot a média is felfedezte. 2014-ben mutatták be A mindenség elmélete című, róla szóló életrajzi drámát. A film Hawking és felesége, Jane Wilde megismerkedését és életét mutatta be. 2015-ben négy Golden Globe díjra jelölték a filmet, melyből kettőt nyert el, míg az öt Oscar-díj-jelölésből egyből lett aranyszobor.

Száz dollár veszteség

Államelnököknél, királyoknál vendégeskedik, tudományos elismerések sokaságát gyűjti be. Száz dollárt vesztett, mert nem hitt a Higgs-bozon felfedezésében, ellenben nyert, amikor arra fogadott, hogy sikerül kimutatni a gravitációs hullámokat. 2014 november végén jelent meg a Pink Floyd zenekar utolsó lemeze. Az anyag egyik érdekessége a Talkin’ Hawkin’ című szám, amelyen ­Stephen Hawking elektronikus hangja is megszólal egy 1994-ben elmondott beszédéből.

A fizikus 1987 szeptemberében Csillebércen járt, az akkori KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetében – Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója akkor kezdte második évét az elméleti osztályon mint doktorandusz. „Az akkor 45 éves világhírű kutató már közel 25 éve szenvedett egy gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségben, így Budapesten is tolókocsival közlekedett. Már akkor a legfejlettebb számítástechnikai segédeszközökkel felszerelkezve tartotta meg érdekfeszítő előadását a gravitáció és a relativitáselmélet legújabb eredményeiről. Egyúttal felhívta a figyelmet a még mindig nyitott kérdésekre – amelyekből több még ma sincs megválaszolva. Harminc év telt el azóta…

Megdöbbentő, hogy minden nehézség ellenére még mindig köztünk van, még mindig alkot. Mintha az idea győzött volna az anyag fölött. Mintha az ész irányítaná teljes mértékben a testet, s véletlenül se fordítva. Szinte eljutva a halhatatlanságig” – emlékezett Lévai Péter, aki szerint figyelemre méltó, hogy betegségével nem vonult vissza, nem zárkózott magába, illetve tudományos sikereibe. Az utóbbi évtizedekben nemcsak a tudományos karrierjével törődött, hanem ismeretterjesztő könyveket írt, és szinte válogatás nélkül próbálta elmagyarázni a legbonyolultabb tudományos diszciplínákat. Attól sem zárkózott el, hogy a nagy sikerű amerikai „tudományos szappanoperában”, a The Big Bang Theory (Agymenők) sorozat 5. évadjában (2012. április) személyesen is szerepeljen. A magyar fizikus úgy tekint Hawkingra, mint akiben a kutató és a tanár jól megfér együtt, aki mindenkihez el akarja juttatni a tudományos kutatások legújabb eredményeit – vagy legalábbis felhívni a figyelmet a fontosságukra.

Hirdetés

Kiemelt

Buffon ezredes jelenti Palermóból

Pénteken kilenc meccset játszanak, a menü elemzése előtt illik néhány szót szólni Gianluigi Buffonról, aki pályafutása ezredik mérkőzésén szerepelhet.

Poszt-trauma

Bróker-ügy: Kulcsár leülte, a szocialisták megúszták

Pedig több ismert szocialista politikust is hírbe hoztak a botránnyal.

Szavazás: magyar lett az Év EP-képviselője

Már tavaly is döntős volt. Vajon ki lehet az?

Alföldi Róbert hazudik

Azt állítja, soha nem politizált direkten a színpadon.

Megalázó sms-eket küldözgetnek a HírTV vezetői a távozóknak

Tovább bomlik Simicska tévéje.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!