2017. április 26., szerda, Ervin napja
Lugas, Lugas Tudomány
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/lugas/fiktiv-tulajdonlevelek-mi-a-teendo-ha-megkezdik-a-hold-kiaknazasat-1468357/

Fiktív tulajdonlevelek: mi a teendő, ha megkezdik a Hold kiaknázását?

Fiktív tulajdonlevelek
A hetvenes évek eleje óta, azaz 45 éve nem járt ember a Hold közelében, miközben arról álmodozunk, hogy a jövő évtizedben eljutunk a Marsra. A magánvállalatok felgyorsíthatják a Hold-kutatást, sőt akár telepeket is hozhatnak létre a Föld kietlen társán, a Mars azonban nagyobb falat.

Elon Musk korunk egyik látnoka. Rá­adásul ő nemcsak elképzeli a jövőt, hanem tesz is annak mielőbbi megvalósításáért. A 45 éves, dél-afrikai születésű, emellett amerikai és kanadai állampolgársággal is rendelkező milliárdos az elektromos autó, a Tesla gyártása, a napenergia földi felhasználása, a SolarCity vagy a különböző online fizetési módok, a PayPal után most egyre határozottabban az égboltra veti tekintetét. A múlt héten állt elő a SpaceX nevű vállalata azzal a tervvel, hogy 2018 végén űrhajójával – két emberrel a fedélzetén – Hold-megkerülést hajt végre. A számos jelentkező közül a két szerencsés vállalkozó tulajdonképpen űrturista, akik alig több mint másfél év múlva kapnak lehetőséget arra, hogy egy kapszulában megkerülhessék a Holdat.

A két bátor és vagyonos férfit már kiválasztották – közölte a SpaceX, a személyek nevét titokban tartotta, és azt sem közölte a vállalat, hogy mennyit fognak fizetni e kirándulásért. Hamarosan megkezdődik az egészségi állapotuk felmérése, és hozzálátnak a speciális edzésekhez, majd az űrutazás gyakorlati részéről kapnak oktatást. Számos bírálat szerint ez az idő kevés arra, hogy lelkes amatőrből kiképzett űrhajóssá váljon valaki. De Elon Musk egyelőre ragaszkodik a menetrendhez.

Legutoljára 1972 decemberében – a közelmúltban elhunyt – Eugene Cernan járt a Holdon az Apollo–17 legénységének tagjaként. Lassan fél évszázaddal ezelőtt. A NASA, az amerikai űrügynökség ezt követően beszüntette Hold-programját. A SpaceX a Hold megkerülését a Dragon 2 rakétával tervezi, ez a NASA és a magánvállalatok közt megvalósuló együttműködés hordozója. A Dragon rakéta a Falcon 9 egyik verziója, a Falcon Heavy nevet kapta. Ereje meghaladja az Apollo-program végén használt Saturn V teljesítményét. A SpaceX erről úgy nyilatkozott:

„A Naprendszerben gyorsabban és messzebbre repülünk, mint korábban bármikor. Ez a vállalkozás jelentős szakaszként értékelhető abban a folyamatban, hogy elérjük a végső célunkat: embereket szállítsunk a Marsra.” A felbocsátásra a floridai Cap Canaveral melletti Kennedy Űrközpontból kerül sor, ahonnan 1968-tól 1972-ig az Apollo-program űrhajósai startoltak, és 1981-től 2011-ig számos űrsikló is. Még az idén a Dragon 2 űrrakétával a nemzetközi űrállomásra juttatnak el egy ember nélküli kapszulát, majd a jövő év második felében űrhajósokat indítanak az űrbázisra.

Elon Musk, akinek vagyonát a Forbes magazin 13,4 milliárd dollárra teszi, 2024-ben embert akar a Marsra juttatni, álmai közt szerepel egy Mars-kolónia létrehozása. Musk az egyik tavalyi bejelentése szerint már jövőre ember nélküli űrhajót küld a vörös bolygóra. A NASA kicsit visszafogottabb célokat tűzött ki maga elé, szerinte a 2030-as években léphet először ember a Marsra. Viszont az amerikai űrügynökség felgyorsíthatja Hold-programját. Tavaly esett szó arról, hogy a 2018-ra tervezett Orion űrhajó, az Exploration Mission 1 ember nélküli Hold-kerülését, amelyet nyolc napra terveztek, már az első repüléskor emberrel valósíthatják meg. A Hold felé fordulást támogatja a jelenlegi politika is: míg az Obama-adminisztráció inkább marsbéli álmokat dédelgetett, addig Donald Trump elkötelezett a Holdra való visszatérés mellett.

Forrás: Reuters

Léggömb Kaliforniában a Hold előterében. Felparcellázott terület?

A magánvállalatok versenye is ezt látszik igazolni. A Google által 2007-ben kitűzött Lunar X Prize-nak idén lejár a határideje. Négy csapat van még versenyben. Nekik tíz év alatt, tehát 2017 december végéig kell feljuttatniuk egy robotot a Holdra, amely bizonyíthatóan ötszáz métert halad, és erről HD képminőséget küld a Földre. A Lunar X Prize első helye 20 millió dollárt ér. A magánvállalatok megnőtt érdeklődése mellett az európai és kínai hivatalos űrügynökségeket is egyre inkább vonzza a Hold-tevékenység. Az ESA, az Európai Űrügynökség jövőre a világon elsőként állít munkába a Holdon automatikus modult, amely rádiójeleket továbbít az űrbe. Kína is számításokat végez, hogy mennyiért tudnának felállítani egy kis telepet a Hold kiaknázására. A SpaceX illetékesének nyilatkozata szerint nemzetközi összefogással közelebb kerülnénk ahhoz, hogy emberek által lakott telepet hozzunk létre a Holdon.

De kié a Föld útitársa és a többi bolygó? Mindenkié és senkié. Az idén lesz ötvenesztendős az a nemzetközi megállapodás, amely szabályozza a kérdést. Az ENSZ égisze alatt 1967-ben fogadtak el egy szerződést, amely az űrrel foglalkozott. Ezek szerint az atmoszférán kívül nem lehet valamely terület hovatartozásáról rendelkezni, sem elfoglalni semmilyen eszközzel. Az eltelt fél évszázadban az űrjog is fejlődött, számtalan kétoldalú megállapodás született, sőt valóságos áthatolhatatlan dzsungel jött létre a szabályokból, amelyek az űrállomásokról, a felbocsátásokról, a szatellitekről, a lakott űrbázisokról rendelkeznek. Ám valószínűleg igen kevesen képesek egyértelműen válaszolni arra a kérdésre: ha például a SpaceX magánvállalat megjelenne a Holdon, és megkezdené az ásványi anyagok kitermelését, mi lenne a teendő?

Ráadásul az 1967-es egyezményt sem ratifikálta mindenki. Idén január elsejéig 105 ország parlamentje emelte törvényerőre, köztük az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, de 24 állam csupán „szignálta” az elfogadottakat. Még rosszabb a helyzet az 1979-es nemzetközi szerződéssel, amely az égitestek szabályozott, de engedélyezett kiaknázásáról rendelkezik. Csak 11 állam ratifikálta ezt az egyezményt, egyetlen jelentős állam sem emelte törvényerőre. Ez számtalan jövőben kirobbanó problémának lehet alapja, például a hélium-3, amely szuperüzemanyaggá válhat, kitermelése, vagy a magnézium, kobalt vagy marsi uránium bányászata.

Voltak, akik nem törődve semmilyen szerződéssel tulajdonleveleket adtak ki a Hold egy-egy szeletéről. A nyolcvanas években a Nyugalom tengerének egy négyezer négyzetméteres darabja úgy 30 euróba került. De a kilencvenes évek végén is volt egy New York-i társaság, amely millió négyzetméterszámra adta el a Holdat. A vevők így válhattak a Hold Köztársaság nemesévé.

Kiemelt

Bájos egymásrahangoltság

A 2013-ban Vági Bence rendező-koreográfus által alapított Recirquel Magyarország első újcirkusz-társulata világszerte hamar hírnevet szerzett.

Poszt-trauma

Perre fel!

Január elseje után bárki perre mehet a rosszul elhelyezett KRESZ-táblák ügyében.

Egy Komáromy egy csecsen

Új hős született.

Így fonják át Soros polipjának csápjai a ballib médiát 2.

Így és ezért válhat a „független sajtóorgánum”, a hírgyár távolról irányított hírmanipulációs és politikai agitációs központtá.

Így kell Soros György lelkét simogatni

Ahogy a 444-nél a független, szabad újságírást értelmezik

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!