Hétfőn az Apple előnyt szerzett, de legalábbis egyenlített a Szövetségi Nyomozó Irodával, az FBI-jal vívott összecsapásában: egy New York-i bíró szerint nem kötelezhető a mobiltelefon-gyártó arra, hogy egy drogkereskedelemmel vádolt személy ügyében folyó nyomozásban biztosítsa a belépést az iPhone-jába – ezzel hozzásegítve a bűnüldöző szerveket a titkos adatbázis megtekintéséhez. Miért tekinthető ez a bírói döntés jelentős fejleménynek az Apple és a Szövetségi Nyomozó Iroda vitájában? Közel egy hónapja egy Los Angeles-i szövetségi bíró épp az ellenkezőjére kötelezte az Apple-t: biztosítson betekintést a december elején megölt San Bernardinó-i terrorista adatbázisába, ugyanis az FBI gyanúja szerint ott olyan bizonyítékokat találhatnának, amelyek segítenének feltárni az egész ügyet, és elvezethetnének a tömeggyilkos titkos kapcsolataihoz.
Régi vita feszül az Apple és az FBI között. Most azzal a ténnyel megfejelve, hogy egy 14 ember haláláért felelős személy, Syed Rizwan Farook iPhone 5C típusú készülékének feltöréséért folyik a csata, amely ezáltal különleges érzelmi töltést kapott. Az FBI jól ráérzett, hogy most kell ütni a vasat, hiszen a közvélemény jó része, mivel ilyen jelentős az ügy, az ő oldalán áll. Csak a New York-i főügyész irodájában több mint 170 bűnesetben használt iPhone vár arra a pillanatra, hogy az Apple feloldja a titkosítást. Hát persze hogy ez a probléma is Edward Snowdennel kezdődött! A lepattant volt kém 2013 nyarán hozta nyilvánosságra, hogy az NSA, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség az egész világon gyakorlatilag mindenkit lehallgat. Joggal terjedt a közvéleményben, hogy az NSA emberei hozzáférhetnek bárki mobiljához, a rajtuk keresztül folytatott beszélgetésekhez, a tárolt adatokhoz. Ekkor támadt fel a titkosítási láz: 2014 végére az Apple és a Google is, a két informatikai óriás előállt megerősített titkosításával.
Az Apple a legújabb modelljeiben iOS 8-as, majd 9-es operációs rendszert alkalmaz, amelyben a tárolt adatokat hatkarakteres jelszóval védi. Ha ezt betűkkel kombinálják, akkor feltörése még egy szuperszámítógépnek is éveket, sőt egyesek szerint évtizedeket vehet igénybe. Már amikor bevezették a megerősített védelmet, egyes szakértők azonnal jelezték, hogy nagy probléma lesz belőle. Arról nem is beszélve, hogy a telefon csak tíz jelszópróbálkozást tesz lehetővé – ha az utolsó sem helyes, törli az adatokat. Az FBI a Los Angeles-i perben azt kérte az Apple-től, hogy kerülje meg ezt a megsemmisítési lehetőséget, és tegye számukra korlátlanná a próbálkozások számát. A felhasználók jelszóként általában könnyen megjegyezhető, kikövetkeztethető variációt adnak meg. Az FBI abban bízik, hogy erre rövid idő alatt rájön. A mobilgyártó válasza erre az volt, hogy a gép hardverjében van rögzítve a megsemmisítési parancs, amelyhez ők se tudnak hozzáférni. Gyakorlatilag új operációs programot kell írni, amellyel kikerülhető a titkosítás, ez azonban évekbe telik.
Az Apple elzárkózik ettől. Viszont más téren mindenben együttműködik az FBI-jal. A vállalat ajánlotta a nyomozóknak, hogy iCloud-rendszerben, a „felhőben” meg kell lenniük a titkosított adatok másolatának, amelyhez sokkal könnyebben hozzáférhetnek, mint ha a telefon feltörését erőltetnék. Ám itt jött a másik bibi, ugyanis a terrorista tavaly október 19-i dátummal letiltotta ezt az alkalmazást. Tehát a San Bernardinóban december 2-án elkövetett merénylet előtti másfél hónap adatairól, a felkészülés utolsó szakaszáról a nyomozók nem tudnak semmit. A Los Angeles-i bíró arra kötelezte az Apple-t, hogy „méltányos segítséget” nyújtson az FBI-nak a titkosított adatok megszerzésében. Tim Cook, az Apple elnök-vezérigazgatója közölte, hogy vállalata nem töri fel a mobiltelefont. Az emberi szabadságjogokra, a magánélet védelmére hivatkozott. Vajon, ha egyszer megteszik, akkor mi gátolná meg abban az FBI-t vagy más kormányzati szerveket, hogy sorozatban ilyen kéréssel bombázzák az Apple-t? Csak terroristagyanús ügyekben tucatnyi iPhone vár arra, hogy a hatóságok hozzájussanak a rajtuk tárolt adatokhoz. Hol lesz ennek a vége? – tette fel a kérdést Tim Cook, aki alaposan elgondolkodott, mielőtt állást foglalt az ügyben. Hiszen ma még csak egy terrorista telefonjának feltörését kérik, holnap már tizenkettőét, aztán jönnek a pénzmosási machinációk, a kábítószerbalhék, majd a válóperes ügyek.
Marketingszempontból valóságos öngyilkosság lenne ez a lépés a cég számára. Száz- és százmillió iPhone-tulajdonos kiábrándultan vonná le a következtetést, hogy nem lehet az Apple-ben bízni. A vezérigazgató szerint a titkosításfeloldás olyan cselekedet lenne, mintha rákos sejtet ültetnénk egy szervezetbe. De azért nem csak egyszerű üzleti számítások húzódnak meg az Apple döntése mögött, hiszen szinte az egész amerikai informatikai ipar kiállt a vállalat mögött.
A számítástechnika szabadságáról és a személyes szabadságjogokról van szó – állítja a Google, a Facebook, a Twitter, a WhatsApp, az Alphabet és egy nyilatkozatában a Microsoft is, miközben a tulajdonos, Bill Gates az ügyben igencsak kétértelmű nyilatkozatot tett.
Ha mentsvárat próbálunk építeni a terroristáknak, akik nemzetünk biztonságára törnek, a bűnözőknek, a kábítószer-kereskedőknek, a szervezett bűnözés tagjainak, a pedofiloknak, akkor csak rajta, előre a titkosítás útján! – ez az amerikai hivatalos szervek válasza a demokráciáért és az emberi szabadságjogokért aggódóknak. A nyomozók azt követelik, hogy ők is ugyanazokat a feltételeket élvezhessék, mint a rosszfiúk, senkinek se biztosítsanak búvóhelyet. Talán ezt jogosan lehet kérni egy törvénytisztelő vállalattól, különösen, ha az amerikai. Az FBI a Los Angeles-i perben egy 1789-es, azaz 227 éves, de még mindig érvényben lévő, a gyarmati időkből származó törvényre hivatkozott, amely szerint mint bűnüldöző szervnek joga van hozzáférni az adatokhoz. Időközben két szenátor megkezdte annak a friss törvénynek a megfogalmazását, amely bizonyos esetekben kötelezné a mobilgyártó vállalatokat a titkosítás feloldására.
A társadalom megosztott a kérdésben. Mi az első: az, hogy a mobiltelefonomon mindenki szeme elől elrejtve tárolhatom a magánéletemre vonatkozó adatokat, vagy elfogadom azt, hogy a hatóságok, ha akarnak, betekinthetnek legféltettebb titkaim közé? Donald Trump, a Republikánus Párt elnökjelöltségéért küzdő politikus szokásához híven nem sokat tétovázott, felszólította az Apple vezetését, hogy hajtsa végre a Los Angeles-i bíró döntését. Amikor erre nem voltak hajlandók, akkor az Apple bojkottjára szólított fel.
Nehéz kérdés a két alapelv – a szabadság és a nagyobb biztonság – közt választani. A szembenállás csak az egyik fél győzelmét hozhatja, és így nem lesz teljes még a diadalt arató öröme sem. Talán jobb lenne még egyszer leülniük a mobilgyártó és a nyomozó hivatal türelmes és okos munkatársainak, és újból nekirugaszkodniuk annak, hogy megtalálják a mindkét felet kielégítő megoldást. Vagy lehet várni a bírósági folyamat lezárulására; az Apple már most közölte, hogy a végsőkig, a legfelsőbb bíróságig kész elmenni. Eközben a közelmúltban a McAfee számítástechnikai biztonsággal foglalkozó cég az FBI-nak jelezte, hogy három hét alatt feltöri a kérdéses iPhone-t. Na, ennyit a biztonságról.