2017. június 26., hétfő, János, Pál napja
Lugas, Lugas Kritika
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/lugas/feloldozas-1566619/

Feloldozás

Tatár népi író a gulág birodalmáról

Tatár író alkotásával nemigen lehet találkozni a magyar könyvpiacon. Önmagában már ez is figyelemfelkeltő lehet, amikor Ajaz Giljazov Imádkozzunk! című, nemrégiben megjelent kötetét forgatjuk. A másik érdekességgel akkor szembesülhetünk, amikor megismerjük a könyv magyarországi megjelenésének szinte regénybe illő körülményeit. Ugyanis az 1947-ben húsz évre elítélt Galgóczy Árpád egy karagandai táborban találkozott a politikai nézetei miatt szintén kényszermunkára kárhoztatott Ajaz Giljazovval, akivel jó barátságot kötött, sőt Galgóczy több portrérajzon meg is örökítette Ajazt.

A magyar fogoly 13 év után visszatért Magyarországra, Lermontov és Puskin legkiválóbb magyar fordítója lett. Giljazovval soha többet nem találkozott, a család viszont megőrizte Galgóczy rajzát, és amikor Tatárföldön döntöttek arról, hogy Giljazov regényét megjelentetik orosz nyelven, a kazányi egyetem keresni kezdte Galgóczyt. Konzuli, követségi segítséget felhasználva megtalálták a most is jó egészségnek örvendő magyar műfordítót, aki feleségével együtt hamarosan a kazányi rendezvény díszvendége lett.

Hazatérve elhatározták, hogy Giljazov Imádkozzunk! című művét megpróbálják a magyar olvasókhoz is eljuttatni, erre megfelelő alapot és lehetőséget biztosított a nemrégiben lezárult gulágemlékév és a Gulág Emlékbizottság támogatása. Megfeszített fordítói, szerkesztői munkát követően a kemény táblás memoárregényt Galgóczy – érthetően – szubjektív ajánlásával és szintén az ő egykori portrérajzával 2017 februárjában mutatták be Budapesten.

Ajaz Mirszaidovics Giljazov (1928–2002) Tatársztán Tukaj- és Gorkij-díjas népi írója, a legtehetségesebb tatár szerzők egyike, akit 1950-ben tartóztattak le, megjárta Dzseszkazgan, Karabasz, Aktasz, Kengir, Balkas, Volinka lágereit, szabadulása után hivatásos íróvá vált. Memoárregénye némiképp eltér a megszokott gulág-visszaemlékezésektől. Az idősíkok és a tér is folyton váltakozik, a szerző hol visszatekint ifjúkorára, a családi nélkülözésekre, a tatár nemzet sajátosságaira, hol az 1990-es évek utáni találkozásairól szól – ám a mű gerince kétségtelenül a lágerlét.

A sok önreflexiót, belső monológot, filozofikus tépelődést is tartalmazó, vaskos kötet plasztikusan beszél a rabok reményeiről, vágyairól, álmairól, a kihallgatásokról, a csupasz deszkákról, a besúgókról, a rabló- és fegyenctörvényekről, a rabok megtöréséről, a sztálini bolsevizmus természetrajzáról, tetvekről, poloskáról, bányamunkákról. Csecsenek, grúzok, beloruszok, japánok, zsidók, magyarok, oroszok, moldávok, lettek, litvánok, németek, cigányok táborbeli életét is bemutatja, s azt is, az őrök miként szítják a nemzetiségi és társadalmi ellentéteket.

Vad és borzasztó világ tárul elénk. Amikor már úgy érezzük, nem bírjuk tovább olvasni, Giljazov hoz egy kis feloldást, hol a szülőkhöz írt néhány levelét, hol a női rabokkal folytatott levélváltásait, szép emlékeit.

Fontos része művének a lágerbarátságok, találkozások, emberi sorsok bemutatása s az is, hogy ezeket a kapcsolatokat megpróbálja az 1990-es évek elején újból felépíteni. Elkezdi felkutatni társait, köztük Galgóczy Árpádot is, de nem leli meg: „…tiszteletadásként mondok néhány szót Galgóczy Árpádról. Mutatós magyar legény volt ez az Árpád: derékban lányosan karcsú, férfiasan magas és erős, elegáns, ahogy művészemberhez illik is. A szeme nagy és nagyon szép.

Ő volt a zóna művésze. Hány feleség, gyerek és anya zokogott ezer kilométeres körzetben az arcképek fölött, amelyeket Árpád a szeretteikről készített!… Árpád is eltűnt… Büszke magyar volt Galgóczy.”

Giljazov 1990 után elmegy az egykori rabtelepekre, meggyászolja az elvesztett társakat, a muzulmán hitű író az ima erejében látja a feloldozást. A magyar nyelvű gulágmemoárok száma egyre inkább bővül, de a rabtelepeken sínylődő többi nemzetiség sorstörténete szintén a megismerési folyamataink részévé kell hogy váljon. Szolzsenyicin fontos vonatkoztatási pont, de most már Giljazov könyve is iránymutató.

(Ajaz Giljazov: Imádkozzunk! Ford.: Soproni András, Vértes Judit. Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány, Budapest, 2017, 416 oldal. Ára: 2900 forint)

Hirdetés

Kiemelt

Német magyarkártya

Hatalmi arroganciával és a demokrácia elleni merénylettel vádolta Martin Schulz, a német szociáldemokrata kancellárjelöltj az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép pártszövetséget.

Poszt-trauma

Kanada meggenderedett!

Lehet, hogy Kanadában be kell majd tiltani az angolt (is).

Videó a jövőből

Elszólta magát a rektorhelyettes, ingyen reklám miatt bohóckodik a CEU.

Nobel-díjas összeesküvés-elmélet

Nyilvánosságra hozzuk a titkos akciók működő receptjét!

Politikai zombi támadt Orbánra

Soros őt is bevetette.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!