2017. augusztus 19., szombat, Huba napja
Lugas, Lugas Külpolitika
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/lugas/feher-kepi-1971121/

Fehér kepi

Idegenlégió – „Srácok, lassítsatok a tempón, mert nem tudjuk tartani veletek az iramot!”
A világban talán nincs is olyan katonai egység, amely legendákban és tévhitekben vetekedhetne a francia Idegenlégióval. A 186 éves intézményt születésétől fogva katonai hőstettek és ködös mítoszok övezik. De mi is ma valójában az Idegenlégió: a mindenhonnan verbuválódott bűnözők, félresiklott életek táborhelye vagy modern, kiváló kiképzést kapott, önfeláldozásból jelesre vizsgázott elit csapat?

Nemrégiben, a július 14-i párizsi díszszemlén is utolsónak jöttek a nagy szakállú, bőrkötényes, vállukon baltát hordó idegenlégiósok, akik – mint mindig – most is vezettek egy kecskét. Sokan talán arra tippelnek, hogy ez a hagyományos öltözet és a hozzá járó kellékek valamilyen véres csatának állítanak emléket. Tévednek. A Champs-Élysées-n lassú lépteikkel az Idegenlégió utászegységei vonulnak fel. Régen, hogy utat nyissanak az átvonuló haderőnek, ők voltak azok, akik baltákkal szabadították fel az átjárást, hidakat építettek a folyókon, lövészárkokat erősítettek meg a frontvonalakon.

Viseletük még a nagy francia forradalom éveiből ered, amelyet 1831-es alapítása után átvett az Idegenlégió, amely olyannyira bővelkedik hagyományokban, hogy külön bizottság foglalkozik ezek megőrzésével. Az egyik különbözősége az, hogy más francia katonai egységektől eltérően a díszmenetben lassabban lépnek: a „külföldiek” 88-at tesznek meg percenként, míg a „hagyományos” francia katonák tempója 120 lépés/perc. Az idén 205 légiós 44 nemzetiségből vonult fel Emmanuel Macron francia és az eseményre díszvendégként meghívott Donald Trump amerikai elnök előtt.

Ágyútöltelékek?

Az Idegenlégió azonban nem csak efféle látványosságokból áll. Sőt. Egyesek szerint ez a világ egyik legkeményebb ilyen egysége. A különböző válságok helyszínén, amelyekben Franciaország érdekelt, ez a főleg külföldiekből álló erő mindenhol jelen van. A több mint 18 évtized alatt Franciaország majd minden csatájában részt vettek, kezdve a krími háborútól a vietnami Dien Bien Phun át egészen a mali sivatagban zajló ütközetekig. Mondják róluk, hogy Franciaország ágyútöltelékei. Lehet, hogy a légió történelmének volt ilyen szakasza, de ma már korszerű kiképzést kapnak, és a legmodernebb fegyvereket kezelik. Az első öbölháború kezdetén, 1991-ben a francia Idegenlégió olyan sebességgel zúzta szét az iraki ellenállást, és tört Bagdad felé, hogy az amerikaiak rájuk szóltak: „Srácok, lassítsatok a tempón, mert nem tudjuk tartani veletek az iramot!”

A katonai egység a francia szárazföldi erők kötelékébe tartozik, nyolc ezredből áll, külön parancsnoksága van, a székhelye a dél-franciaországi Aubagne-ben található. Fő kiképzőhelye Castelnaudaryban van, de támaszpontjai találhatók tengerentúli területeken, a dél-amerikai Francia Guyanán, az afrikai Dzsibutiban, Csádban, Maliban, a Közép-afrikai Köztársaságban. A légió nem élharcosa a nemek közti egyenlőségnek, hiába hódít világszerte a női katonák alkalmazása. Bár jogszabályban sehol sincs lefektetve, hogy csak 17 és féltől negyvenévesig vesznek fel soraikba kizárólag férfiakat. Az viszont előfordul, hogy más egységekből érkeznek hölgyek altiszti vagy tiszti szolgálatba az Idegenlégióhoz, ilyenkor nekik nem jár a képi blanc, a jellegzetes idegenlégiós fehér kepi sapka, amely csak azt illeti meg, aki idegenlégiós kiképzésen esett át. A tisztek ugyanilyen fekete sapkát viselnek.

A majd két évszázad története alatt valóban volt olyan időszak, amikor nem néztek utána a jelentkező előéletének. Miután ma pár gombnyomással ellenőrizni tudják, ki milyen bűncselekményeket követett el szerte a világban, minimális az esély arra, hogy kemény bűnöző bekerüljön. Akiknek valamilyen enyhe büntetéssel járó „stikli” van a fülük mögött, az Idegenlégió ad egy esélyt arra, hogy új életet kezdjenek.

A jelentkezőnek ma már alapos felvételi vizsgát kell tennie. A kiképzőtisztek háromhetes – fizikai, pszichológiai – felmérésen döntik el, hogy ki alkalmas és ki nem a feladatra. A kiképzés első négy hónapjában kell elsajátítani az idegenlégiós lexikát is, amely 600-800 francia szó megtanulásából áll. A kezdő fizetés nem túl magas: tíz hónap után úgy 1500 euró (460 ezer forint), igaz, szinte mindent megkapnak a hadseregben. Az altisztek bérezése – a pótlékokkal együtt – viszont már négy-ötezer euróra rúg. Ne felejtsük el, ezért az összegért bármikor az életükkel fizethetnek!

Tíz évvel ezelőtt hat jelentkezőből egyet, míg tavaly tízből egyet vettek fel. A sikeres felvételt követően öt évet kell aláírni, amely később hosszabbítható, de a katonai vezetők a húszéves szolgálatot már nem nézik jó szemmel Tizenöt éves szolgálat után, függetlenül attól, hogy az illető elérte-e a tiszti rangot, jár neki a fekete képi viselése. Ám a szolgálatért másféle árat is kell fizetni: idegenlégiós kizárólag nőtlen lehet, nem lehet gyermeke, nem szavazhat, nem vehet fel kölcsönt, nem lehet saját gépkocsija, háza, nem örökölhet, ilyen rendelkezésekkel próbálják meg megakadályozni a külső befolyásolhatóság lehetőségét. Az első évek után ezek enyhülnek, ekkor már engedéllyel lehet házasodni és gyermeket vállalni is.

Forrás: Reuters

Az Idegenlégió menete a hagyományos, július 14-i párizsi díszszemlén. Évente kétszázan folyamodnak francia állampolgárságért

Németek túlsúlyban

Milyen nemzetiségiekből áll az Idegenlégió? Egy elég régi összesítés szerint, amely az 1831-es alapítástól 1961-ig vette számba azokat, akik a légióban valaha szolgáltak, nem kis meglepetésre a németek végeztek az első helyen. Az adott időpontig összesen 600 ezer idegenlégiós állt szolgálatba, ennek harmada, több mint 200 ezer volt német. Erre az a magyarázat, hogy számos francia–német háborúban a hadifogságtól mentesültek azok, akik „önként” az Idegenlégiót választották, különösen a két világháborút követően nőtt meg látványosan a számuk. Őket követi Olaszország hatvanezres létszámmal, majd Belgium. Magyarország 4000 fővel a tizedik helyen áll, ne felejtsük el, hogy ’56 után számosan beálltak a légióba. Az utóbbi időben, a kétezres évektől kezdődően sokan érkeznek Kelet-Európából és a Balkánról. Javuk már fegyvert látott ember, szolgáltak a volt Jugoszlávia területén lezajlott háborúkban vagy a kelet-európai hadseregekben.

Az ő motivációjuk egyértelműen a jobb élet, amelyért akár a vérükkel, nem egy esetben életükkel is hajlandók fizetni. Az utóbbi időkben évente felvett mintegy ezer idegenlégiós negyede érkezett Európa keleti feléből. 2016-ban indult egy nagyobb létszámfejlesztés, amelynek során 1700, majd az idén 1300 főben húzták meg a felvehető limitet. Jelenleg a légió létszáma 8624 fő, amely 150 nemzetiségből tevődik össze, ilyen magas személyi állománya ennek az alakulatnak 1962 óta nem volt. A kezdetek kezdetén volt egy olyan szabály, amely szerint francia állampolgárokat nem lehet alkalmazni a légióban, de mára ez sincs így, a létszám mintegy 10-15 százalékát ők adják, más francia ajkú országokkal – belgák, svájciak, kanadaiak – ez felkúszik 20-25 százalékra. Ma már az sem igaz, hogy az Idegenlégiót csak külföldön vethetik be, ezt az első világháborúban megváltoztatták. Ha valaki manapság Párizsban jár, láthatja őket, ahogy a terrorizmus elleni intézkedésekben vesznek részt.

Senkit sem hagynak hátra

Ezek a férfiak általában ott teljesítik kötelezettségüket, ahol bizony lőnek. Egy légiós mondás szerint, „ha meghaltál vagy megsebesültél, nem hagyunk hátra”, mindenkit ki kell hozni a frontvonalból. A harcmezőkön 186 éves történetük során 38 ezer idegenlégiós vesztette életét, 1940-től számolva pedig mintegy negyvenezer sebesült meg. A francia szenátus az új évezred előtt hozott egy rendeletet, amely kimondja azt, hogy a külföldi idegenlégiósoknak „véráldozat” árán is megadható a francia állampolgárság. Még a szenátusi jogalkotás előtt, 1993-ban az akkor 23 éves lengyel Mariusz Nowakowski kivételesen részesült e kedvezményben. Egy szarajevói akcióban egy aknavető-találat miatt elvesztette egyik lábát. Franciaországban kórházról kórházra szállították, hogy megmentsék az életét.

Meglátogatta az akkori védelmi miniszter, aki megkérdezte tőle, van-e valami kívánsága. „Hogy francia legyek” – felelte Mariusz attól tartva, ha felgyógyulna is, el kellene hagynia a légiót – féllábú légiós, már maga a helyzet is nevetséges. Állás nélkül pedig valószínűleg el kell majd hagynia Franciaországot is, minden terve dugába dől. Láss csodát, kívánsága teljesült! Azóta van családja, és civilként a légió magazinjánál, a Képi Blanc-nál az előfizetői részlegen dolgozik. Kétezertől eddig 19 hős, aki életét vesztette, vagy súlyosan megsebesült, kapta meg a francia állampolgárságot. A halottak esetében ez a jog – ha van – kiskorú gyermekükre száll.

De működik a véráldozat nélküli honosítás is. „Évente mintegy kétszáz idegenlégiós adja be kérelmét a francia állampolgárságért, amely viszonylag csekély számnak tekinthető” – mondta el a közelmúltban egy interjúban a francia Idegenlégió parancsnoka, Jean Maurin tábornok. Ezek nagy részét támogatják, zömében azok a katonák adják be a kérelmet, akik már megállapodtak, családot alapítottak Franciaországban. Jelenleg úgy tíz százalék, 800 körüli lehet a honosított franciák száma. A légió az egymásért küzdés magasiskolája, a fegyverbarátság, a Franciaországért folytatott katonai szolgálat pedig maga az integráció.

„De nem azért töltenek az Idegenlégióban több évet, hogy megkapják a honosítást, ez nem motorja az elkötelezettségüknek, ők valóban franciák akarnak lenni – magyarázta a Le Figaro francia napilap újságírójának Maurin tábornok. – Ez önkéntes vállalás, azt mutatja azt, mennyire fontos szerepet játszanak egyesek életében hazánk és annak értékei.” A tábornok azonnal hozzáfűzte: az állampolgárságot elnyerők nem számíthatnak kivételezett bánásmódra, az egységben csak egy nemzetiség számít, ez a légiósság, mint a jelmondat is kifejezi: Legio Patria Nostra, azaz A légió a hazánk.

Az idegenlégiósok kérelmük beadása után, amelyet előbb támogatnia kell a parancsnokságnak, mintegy 18-24 hónap elteltével bízhatnak az állampolgárság elbírálásában. Kérvényükben indoklásként többnyire ez olvasható: Franciaország szeretete, dicsőség ilyen nemzethez tartozni, és ők eddig is és ezután is minden áldozatra készek az új hazájukért. Azok az idegenlégiósok, akiknek eddigi hazájukban létezik kettős állampolgárság, többnyire megőrzik a régit is.

A Le Figaro cikke megszólaltatott olyan légiósokat is, akik a közelmúltban állampolgárságot kaptak, köztük egy magyart, Attilát. A 35 éves férfi, aki szolgált már Afganisztánban, Elefántcsontparton, Új-Kaledóniában, elmondta, hogy világéletében légiós akart lenni. Attila álma teljesült, nyolc éve szerelt fel, egy éve részesült az állampolgárságban, és felesége is francia. A tiszthelyettes még azt is hozzáfűzte: „Magyarországon otthon vagyok, de a házam itt van, Franciaországban.”

Kiemelt

Kiütés Debrecenben

Először nyert a Debrecen a labdarúgó NB I-ben: két döntetlen és három vereség után pénteken a 6. fordulóban 4-1-re legyőzte a Vasast.

Poszt-trauma

Barcelonában imádták a migránsokat

„Fogadjuk be őket most!”

Méghogy nincs összefüggés a migráció és a terrorizmus között?

Mi ez, ha nem egy újabb bizonyíték?

Gyurcsány pokolian megsértődött

Bástya elvtársat már meg sem akarják gyilkolni?

Vágó: Császy és Tátrai is becsületes, derék ember

Nem baj, hogy a Kúria teljesen másképp döntött.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!