2018. január 22., hétfő, Vince, Artúr napja
Lugas, Lugas Kritika
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/lugas/exportalt-forradalom-2659765/

Exportált forradalom

Kiállítás – Az akció fedőneve: Lenin

Nemzedékekkel ünnepeltették a nagy októberi szocialista forradalmat és a hős, a bátor Vlagyimir Iljics Uljanovot, mozgalmi nevén Lenint. Mára kiderült, hogy november 7-e legendájából nem sok minden igaz.

A Terror Háza Múzeum Az akció fedőneve: Lenin – Német pénzzel Oroszország ellen című kiállításán a „forradalom atyjának” igazi arcát ismerhetjük meg, aki jó száz évvel ezelőtt indította útjára a kommunizmust – a világ legnagyobb tömeggyilkosságát.

A kiállításra belépve a következő felirat fogadja a látogatót: „Lenin volt a 20. század legmeghatározóbb, legördögibb személyisége.” Vlagyimir Iljics Uljanov három évet töltött szibériai száműzetésben, majd Svájcban telepedett le. Annak ellenére, hogy két évtizedig nem vett részt az oroszországi politikai és társadalmi eseményekben, az emigrációból tanácsokkal látta el az otthoniakat.

Miután a cár, II. Miklós lemondott a trónról, a német császárság számára végre lehetőség nyílt felfordulást okozni. Oroszország 1917 elejére katonailag teljesen kimerült, ennek ellenére a németek nem katonai, hanem politikai lépésre szánták el magukat: hadművelet helyett forradalom kirobbantását kezdeményezték.

„Arra kell törekednünk, hogy Oroszországban a lehető legnagyobb káoszt teremtsük” – jelentette ki a német nagykövet. Erre a feladatra Lenint szemelték ki, aki éppen könyvtárba készült, amikor a német hírszerzés értesítette, hogy hazatérhet. A három tucat emigráns – bolsevikok és családtagjaik – lepecsételt vasúti szerelvényben utaztak a határ felé. A Lenin-vonat olyannyira prioritást élvezett, hogy még a trónörökös szerelvényének is maga elé kellett engednie.

Fotó: Bach Máté

A németek úgy küldték Lenint Oroszországba, „mint egy bacilust”

A kiállításon a történet szereplői vonat ablakaiból néznek ránk. Körülöttük és a falakon mindenhol politikusoktól és íróktól vett idézetek olvashatók az eseményekről. „A németek úgy szállították Lenint egy lezárt vasúti kocsiban Oroszországba, mint egy bacilust” – foglalta össze az utazást Churchill.

A berliniek nem együttműködtek a bolsevikokkal, hanem kihasználták őket. „Ezt hívják politikának” – jegyezte meg a külügyminiszterük, Paul von Hintze. A „forradalom atyja” 1917. április 17-én érkezett haza, pontosan a németek elképzelésének megfelelően. Mivel a pravoszláv naptár szerint húsvéthétfő volt, a szervezés dacára az állomáson alig néhányan várták a „svájciakat”.

A megbízók óhajának megfelelően a Lenin vezette bolsevikok államcsínyt hajtottak végre Oroszországban, amelyet aztán nagy októberi szocialista forradalomnak neveztek el. Új világrend születését hirdették meg, s ha ez ellen a legcsekélyebb tiltakozást tapasztalták, az ellenkezőket azonnal kivégezték.

Lenin ezt tömören így fogalmazta meg: „Felakasztani és mindenképpen felakasztani, a nép szeme láttára úgy kell intézni, hogy több száz versztányi körzetben lássa a nép, és reszkessen.” Az osztályellenségeket munkatáborokba zárták. Az emberek rettegtek és nyomorogtak. Olyan mértékű szenvedést szabadítottak rájuk, amelyre alig találunk példát a történelemben. A tömeggyilkosok mintegy százmillió halottat hagytak maguk után.

„A nyugati vezetők évtizedeken át szemet hunytak a 15 milliós Gulag felett” – írta Szolzsenyicin. A harmincas évek első felében – már Lenin halála után – éhínség következtében több millióan haltak meg. A modern totális diktatúra Lenin alkotása, Sztálin, Hitler, Mussolini az ő példáját követték.

A tárlaton a megidézett Lenin-mauzóleum mellett audiovizuális eszközök segítségével mozgalmi dalokat, a hősöket és a „Krasznaja Moszkvát” dicsőítő énekeket, valamint az orosz himnuszt hallgathatjuk meg, illetve fotókat láthatunk a kommunizmus pusztításairól, munkatáborokról, éhező és szenvedő emberekről.

A kiállítás célja a bolsevik puccs valós történetének bemutatása. A különleges tárlat érdeme, hogy visszafogottan és következetesen ismerteti az eseményeket, és remélhetőleg végleg lerombolja a nagy októberi szocialista forradalom mítoszát.

(Az akció fedőneve: Lenin – Német pénzzel Oroszország ellen. Terror Háza Múzeum. A kiállítás 2018 novemberéig látogatható)

Kiemelt

A magyar kultúra napjaÁldás, védelem, remény

A magyar Himnusz egy olyan gyönyörű ima, amely elfogadható felekezettől függetlenül, a kollektív emlékezet színtere és egyben magyar nemzetismeret.

Poszt-trauma

Külföldi fiatalok segítették ki a „nagy diáktüntetés” szervezőit

Totális kudarcot vallottak a szervezők.

Vona és a 2300

A dolgok, amiknek az égvilágon semmi közük egymáshoz.

A Budapest Pride csapata bedobta a Conchita-bombát

„Az egész országot szivárványba borítjuk”.

Oknyomozó riporternek csapott fel a DK elnöke

Bizonyára ő is a Gőbölyös Soma-díjra hajt.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!