Tavaly Chris Rocknak minden komikusi vénájára szüksége volt ahhoz, hogy a Twittert elárasztó #OscarsSoWhite-trend ellenére élvezhető show-t vezényeljen le. Jimmy Kimmelnek az idén sokkal könnyebb dolga lesz: az amerikai filmakadémia változtatott jelölési rendszerén, 59 országból 683 új tagot hívott meg, akiknek 46 százaléka nő, és 41 százaléka származik valamilyen kisebbségből.
A „2016-os osztály” pedig hatalmas eredményeket ért el: a legjobb filmek listájára a sci-fitől a westernig, a háborús drámától a musicalig, a karriertörténettől az önfelfedezésig a legkülönfélébb narratívájú és szereplőgárdájú filmek kerültek fel.
Dalok ismerkedéshez
Az idei Oscar-szezon egyértelmű favoritja a Kaliforniai álom, amelynek kritikai és közönségsikere után már nem az a kérdés, hogy Damien Chazelle hány díjat nyer, hanem hogy hányat veszít. Chazelle korábban „szürreális élményként” írta le a rekordnak számító 14 jelölést, hozzátéve, hogy a kiváló stáb nélkül esélye sem lett volna a musicalnek a millenniumi generáció számára is értelmezhető megújítására.
„A musicalt a mai közönségnek nehéz eladni. Bár én nagyon szeretem, de nem mindenki érti, hogy képesek az emberek csak úgy, az érzelmeik hatására dalra fakadni” – mesélt a kezdetekről Chazelle. Ryan Gosling pedig úgy emlékezett vissza első találkozásukra, hogy „minél többet ittunk, Damien annál szenvedélyesebben magyarázta, milyen filmet szeretne készíteni: olyat, amilyet nem nézhetsz meg a telefonodon, hanem be kell menned érte a moziba”.
Chazelle vitán felül sikeres, retró köntösbe bújtatott szerelmes levelet írt és rendezett Los Angeleshez, amely után a legjobb film, a legjobb rendezés, a legjobb eredeti filmzene és filmdal díjával szinte biztosan hazaszteppelhet a stáb. Emma Stone – mint legjobb női főszereplő – ugyancsak gyakorolhatja köszönőbeszédét az óriás szemű, klisével teli, mindeközben okos törékenységgel felruházott naivájáért. A legjobb férfi főszereplő kategóriában ugyanakkor verhető a film.
Több kritikus ugyanis zsigerileg tiltakozik Ryan Gosling mint a jazz egyetlen megmentője ellen.
Egy fiúról
Mint Dávid és Góliát küzd a Holdfény és a Kaliforniai álom. Egy kis költségvetésű, nagyobb sztár nélküli film a néger gettó borzalmairól és egy fekete fiú felnőtté válásáról a csupa hab és cukormáz dalcsokor ellen. Az író-rendező Barry Jenkins szerzett ugyan korábban némi nevet, ám nemhogy A-listás filmkészítő nem lett, de évekig asztalosként dolgozott. Egy volt egyetemista társa kérte újra rendezésre, Jenkins pedig néhány vargabetű után Tarell Alvin McCraney egy színpadra soha nem állított drámáját vitte filmre, amely szenvedésen és könnyeken át keresi a választ a „ki vagyok én?” kérdésre.
A mozi minden drámaiságával együtt is kockázatos döntés az akadémia számára, így valószínűleg veszíteni fog a legjobb film kategóriában, ám Mahershala Ali sasszemű drogdílere legjobb férfi mellékszereplőként szinte biztosan díjra vált egyet a nyolc jelölésből.
Női kezekben
Egyszer volt, hol nem volt három fekete matematikusnő, akik nélkül Amerika elvesztette volna az űrversenyt. A karrierről, családról, szegregációról, egyenlőségről szóló történetet az élet írta és a történelem felejtette el. 2010-ben azonban a NASA-szülők gyerekeként felnőtt Margot Lee Shetterly elkezdett dolgozni dokumentumregényén, majd az ebből készült forgatókönyvet olvasva Whoopi Goldberg szó szerint azt írta a film producerének: „Meg kell csinálnod ez a filmet!” Igaza lett. A számolás joga című alkotás azonnal kritikai és közönségsiker lett, átlépte a százmillió dolláros álomhatárt, és begyűjtötte a hollywoodi televíziós és filmszínészek céhének legnagyobb elismerését: 2016 legjobb filmjének választották.
A Kaliforniai álom legnagyobb riválisává lépett elő a legjobb filmért való versenyben. Egyesek abban reménykednek, hogy Allison Schroeder megtöri a Juno 2007-es díjazása óta fennálló forgatókönyvírói férfihegemóniát, és elnyeri a legjobb adaptált forgatókönyv díját.
Sajnos azonban Octavia Spencer az évek óta legerősebb legjobb női mellékszereplő kategóriában veszíteni fog.
Legjobb női mellékszereplőként Viola Davis a Fencesben nyújtott alakításával a legesélyesebb. August Wilson az ötvenes évek szegregált Pittsburghjében élő fekete kukásemberről és feleségéről szóló darabját többször vitték már színpadra, a film a 2010-es változat szélesvásznú újraértemezése.
Ám a színpadtól rögös út vezetett a vászonig. A rendező-főszereplő Denzel Washington hiába töltött esős napokat Wilsonnál Seattle-ben, a forgatókönyv nem készült. „Csak ült, és egyik cigarettáról gyújtott a másikra” – emlékszik vissza Washington. Wilson végül halála előtt fejezte be a forgatókönyvet, amely, ha elnyeri az akadémia kegyeit, akkor Wilson lesz a leghosszabban váratott, posztumusz díjazott író.
Egyébként a négy Oscar-jelölésből Viola Davis szobra biztos, de Denzel Washington szerencsétlenségére legjobb férfi főszereplőként nem ő a legesélyesebb.
Egyszer élünk
Casey Affleck gyász és felelősség között őrlődő gondnoka – aki hazatér eltemetni bátyját és törődni annak árván maradt fiával – a legjobb férfi főszereplő kategória favoritja. És ez jó hír A régi város című film számára, mert bár hat Oscarra jelölték, legjobb filmként és rendezőként biztosan, legjobb férfi és női mellékszereplőként valószínűleg veszíteni fog, de legjobb eredeti forgatókönyvként megszorongathatja Damien Chazelle-t a Kenneth Lonergan által írt humorral és szívvel kezelt gyász. Lonergan szerint a film kisemberek tragédiáinak mozija, „amiről megéri filmet készíteni”.
Háború és béke
Bő húsz évvel ezelőtt Mel Gibson Hollywood császára volt, elismert színész, rendező, producer. Aztán magánéleti és filmes melléfogásai miatt számkivetett lett. A fegyvertelen katona hat Oscar-jelölése azonban olyan visszatérés, amely csak egy rettenthetetlentől telik. A mélyen hívő Desmond Doss történetét, aki a második világháború vérzivatarában az emberek megmentésével akarta szolgálni a hazáját, évtizedek óta meg akarta filmesíteni Hollywood, Doss azonban rendre visszautasította az ajánlatokat. Végül Mel Gibson rendezhette meg
A Ryan közlegény megmentése óta készült legjobb háborús filmet, amely valójában a békéről szól. „El kellett mondanom ezt a történetet. Könny folyt a forgatókönyv 58 oldalán” – nyilatkozta Gibson.
És ezeket a könnyeket Andrew Garfield olyan bátorsággal jelenítette meg, hogy nevető harmadikként kerülhet ki Casey Affleck és Denzel Washington csatájából mint legjobb férfi főszereplő.
Előre a múltba
A 2013-as Sundance Filmfesztiválon hallotta először az ausztrál–angol producerduó a hírt, hogy egy ötéves indiai fiú vonatra szállva a nyolcvanas években elszakadt családjától, majd húsz évvel később a Google Earth segítségével találta meg édesanyját. Iain Canning és Emile Sherman rögtön meg akarta filmesíteni a történetet. Mivel a film a család valódi jelentésének felfedezéséről szól, a szereplőket könnyű volt meggyőzni. Saroo Brierley örökbe fogadó anyja például kifejezetten kérte, hogy őt Nicole Kidman játssza majd el – aki egyébként legjobb női mellékszereplőként van versenyben. Az Oroszlánt összesen hat Oscarra jelölték.
Harmadik típusú találkozások
Ha A fegyvertelen katona „más” háborús film, akkor az Érkezés a sci-fi megújítása. Nemcsak földönkívüli invázióról és fejvesztetten menekülő emberekről szól, hanem egy lírikus dráma szeretetről, gyászról és reményről – mindezt egy földönkívüli nyelv segítségével. Denis Villeneuve rendező a nyelv megalkotását írta le az Érkezés legnagyobb kihívásaként, amely aztán olyan jól sikerült, hogy a film nyolc jelöléséből elsősorban a hangkeverési és vágási kategóriákban esélyes.
Feltámad a vadnyugat
A Hell or High Water szintén az esélytelen nyugalmával indulhat a legjobb filmért. Hiába az a westernnek, ami a Kaliforniai álom a musicalnek – egy thriller bankrablókról és a bankokról, amelyek kirabolták őket –, csak érdektelenség övezi. Az egyetlen kategória, ahol mint sötét ló befuthat, az a legjobb férfi mellékszereplő, mert Jeff Bridges bankrablókat üldöző Texas Rangere esetleg megkaparinthatja Mahershala Ali elől a bronzszobrot.
Rövidre vágva
A legjobb filmeken kívül a magyar szív természetesen a legjobb rövidfilmért dobog, ahol Deák Kristóf Mindenkije versenyez egy francia, egy dán, egy spanyol és egy svájci film ellen. Igaz történetet dolgoz fel, a kilencvenes évek Magyarországán játszódik. Jane Birkin a TGV-nek naponta integető özvegyasszony szerepében bájos (La Femme et le TGV), a franciák klausztrofób kihallgatási procedúrája (Ennemis Intérieurs) félelmetes, a spanyolok táncoló biztonsági őrei (Timecode) szeretnivalóak, a dánok hajléktalan bevándorlója (Silent Nights) zavaróan aktuális, míg a Mindenki megalkotta 2016 egyik legjobb mozigonoszát Erika néni (Szamosi Zsófia) személyében.
A filmeket február 10-e óta vetítik Amerikában, és a magyarok nagy örömére a szakma és a kritikusok az egekig dicsérik a Mindenkit. A Vaianát és az Aladdint is jegyző John Musker például az Oscar-jelöltek ebédjén gratulált a filmhez. „Ez hatalmas élmény volt, mert nekem ő az egyik kedvenc rendezőm” – mesélte Deák Kristóf a Lugasnak, hozzátéve, hogy „Amerikában kedvelik a pozitív kicsengésű, jó hangulatú filmeket, így mindenhol első-második helyre várják a Mindenkit”. A rendező szerint a jelölés önmagában is hatalmas eredmény, és a nagy filmgyártók folyamatosan érdeklődnek a következő projekt felől.
Február 26-án a stáb nyolc-kilenc tagja a Dolby Színházban izgul majd, Magyarország pedig hétfőre virradóan a képernyőre tapadva fog a győzelemért szorítani.
A könyvtáros nagybátyja
Az amerikai filmakadémia egy 1927-es ebéd alatt született meg az MGM stúdiófőnökénél, Louis B. Mayernál. A társaság két évvel később 12 kategóriában adta át Kiválóságdíját 15 perces show keretében. 1931-ben Margaret Herrick, az akadémia első könyvtárosa nevezte el a szobrot, mivel szerinte az nagyon hasonlított nagybátyjára, Oscar Pierce-re. Bár az Oscar filmszakmai eseménynek indult, 1930-tól rádióban, 1953-től tévében (1966-tól színesben) közvetítik a díjátadást, és 1969-ben már kétszáz ország rajongói nézték az egyre hosszabb show-t. A leghosszabb adás (4 óra 23 perc) 2002-ben következett el, amely után maximalizálták a köszönőbeszédek hosszát, miután a nézők tömegesen kapcsoltak máshova – ez pedig a reklámok miatt hatalmas anyagi kiesést jelentett az akadémiának. Ma már streamelik is (az érdeklődők online, élőben követhetik) a gálát, a résztvevők pedig folyamatosan üzennek a közösségi médián keresztül, amely még nagyobb üzletté teszi az évente egymilliárd nézőt vonzó eseményt.