2017. június 26., hétfő, János, Pál napja
Lugas, Lugas Kritika
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/lugas/erezni-arany-1696585/

Érezni Arany

Kiállítás – Önarckép álarcokban

Hogyan újulhat meg az Arany Jánosról alkotott, talán már kissé poros portré látványközpontú századunkban? Meg kell nézni a PIM-ben! A Petőfi Irodalmi Múzeum hétfőn megnyílt, Önarckép álarcokban című Arany János-emlékkiállítása a maga nemében egyedi és vakmerő vállalkozás.

Mert nem kérdés: izgalmasak a régmúlt korok műtárgyai, a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a vizuális kultúra gyermeke könnyen belefárad az emlékképek egyhangú nézegetésébe. Az Arany-kiállításon monotónia helyett változatosságra, monológ helyett párbeszédre számíthat a látogató. Mintha egyszerre két kiállításon járna.

Forrás: Teknős Miklós

A tárgyak kimozdulnak szokványos helyzetükből a költőre emlékező kiállításon

Nyílegyenesen átszelhető lenne a négyteremnyi tárlat, a tanítva szórakoztató tér azonban inkább sétálgatásra és sok-sok játékra hív. Jobboldalt, piros színű falon a hagyományosan bennünk élő Arany János-képpel találkozhatunk – újító formában. A klasszikus emlékkiállításokat idéző falszakaszt ugyanis Mihalkov György látványtervező megdöntötte, így a társintézményektől és a Magyar Tudományos Akadémiától kölcsönzött korabeli tárgyak kimozdulnak szokványos helyzetükből.

A látvány váratlan és meglepő. S mert „kizökkent az idő”, egyes karikatúrák, illusztrációk – Hamlet apjának a lelke vagy A peleskei nótáriusból vett jelenetek – fejjel lefelé láthatók. A terem síkjának elfordítása magáért beszél: reflektál a kultuszra, két évszázadnyi járulékos tudásra, amely az Arany-portréra rátelepedett, és pontosan jelzi az oktatásban rögzült kép kimozdításának szándékát. Nézőpontot kell váltani.

Az asztali tárlók is megdöntve kerültek fel a falra, ami abból a szempontból igazán praktikus, hogy a látogatónak legalább nem kell az üveg fölé görnyedve silabizálni a kéziratokat. Kényelmesen elolvashatja az ötéves csodagyerek egy könyvecske belső borítójára írt gyöngybetűs bejegyzését: „Ha akarod tudni, / E könyv kié légyen, / Az Arany Jánosé / Ki sokáig éljen.” Az idős szülőknek is ez lehetett a kívánsága, miután nyolc gyermeküket eltemették.

Szondi György, Toldi Miklós, Bolond Istók, Vojtina Mátyás, Ágnes asszony, Zách Klára és a walesi bárdok: megannyi maszk és álarc. A rejtőzködés motívuma végigkíséri a kétszáz éve született költő életét. Első megjelent műve fölé a Jeandor nevet írja, és ennek francia írásképű változatát használja Petőfi Sándornak írt verses levelében is. Beszélő álnevei: Vadonfy Bertalan, Karakány Jónás, ifj. Árva Imre, Szalontai J. M., Csukat Nagy András, Akakievics Akaki, Szende Rafael, Arianus.

Az életében utoljára kiadott műve alatt a Hajnal Péter név olvasható. „Ki és mi vagy? hogy így tűzokádó gyanánt, Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki” – kérdezte tőle Petőfi 1847-ben, amikor elolvasta a Toldit. E rejtvény azóta is nyitott feladvány: a jegyző, a hivatalnok, a tanár fegyelmezett, nyilvános szerepei mögül ki-kilép az érzékeny, önmarcangoló, labilis lírikus. Egy sziporkázó ötletekkel, nyughatatlan vándorösztönnel megvert, változatos műfajokkal kísérletező zsenivel és egy hol rejtőzködő, hol szokatlanul nyílt, közvetlen humorú személyiséggel ismerkedhet meg a látogató, ha figyelmét a műtárgyakról az Arany-versekre fordítja. De ehhez át kell pillantani a túloldalra, a zöld falra, és föl kell lépni a pódiumra, ezzel a gesztussal is elemelkedve a hagyományos emlékkiállítástól.

Talán az egyik legkülönösebb választás Ágnes asszony figurája, aki a tárlat egyik vezetőjeként a második teremben mellénk szegődik. Története közismert, mégsem gondolnánk róla, hogy Arany álarca lehetne. A Bach-korszak is inkább a megalázott, állásukat vesztett férfiakról, mint az esendő nőkről szól. Az írót és korának képzőművészeit azonban rendkívüli módon izgatta a különböző lelkiállapotok hiteles ábrázolása, így a női sebezhetőséget és törékenységet megláthatjuk az Arany-balladában vagy akár a zöld falon, Székely Bertalan Ágnes asszonyhoz készített illusztrációjában is.

Az Önarckép álarcokban minden nemzedék érdeklődésére számot tarthat. Az emlékkiállítás főrendezője, Kalla Zsuzsa irodalomtörténész és a kurátorok, Kaszap-Asztalos Emese, valamint Sidó Anna zenekedvelőknek szánt meglepetése a dalszerző Arany János, akinek énekei Ágoston Béla, Dresch Mihály és Ferenczi György új hangszerelésében hallhatók a zenebokszban.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem által tervezett interaktív pontokon Toldi-ötpróba várja a vállalkozó kedvű látogatót, 3D-s szemüveggel belehelyezkedhetünk Nagyszalonta tárgyi környezetébe; az Érezni Arany számítógépes játékban hangulatjelekkel kerülhetünk közelebb a költő metaforáihoz, sőt akár örökbe is fogadhatunk egy-egy izgalmas, már kihalófélben lévő szót! Videóinstalláció segítségével pedig arra is választ kaphatunk, hogy írt-e szerelmes verset Arany, hogyan fordított Shakespeare-t, és milyen volt a humora.

(Önarckép álarcokban. A Petőfi Irodalmi Múzeum Arany János-emlékkiállítása 2018. november 30-ig látogatható)

Hirdetés

Kiemelt

Arany János különleges műhelytitkai

Ritka az olyan tudósember, aki a szakterülete bolondja, de ki tud lépni, tanulmányaiban nem bennfenteskedik, de nem is szerénykedik vagy jópofizik, nem tetszeleg a civilek előtt.

Poszt-trauma

Fekete-Győr elárulta a Momentum valódi filozófiáját

Most már mindenki tisztán láthat.

Kanada meggenderedett!

Lehet, hogy Kanadában be kell majd tiltani az angolt (is).

Videó a jövőből

Elszólta magát a rektorhelyettes, ingyen reklám miatt bohóckodik a CEU.

Nobel-díjas összeesküvés-elmélet

Nyilvánosságra hozzuk a titkos akciók működő receptjét!

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!